A húsfajták meghonosításán dolgoznak

Szászrégen határában, a Dedrádi úton van a megyei Juh- és Kecsketenyésztő Állomás, amelyet évtizedek óta Rău Vasile mérnök vezet. Az egykor igen mozgalmas székházban ma  ketten tartózkodnak. Az 500 juhot és mintegy 100 kecskét idényben a környékbeli mezőkön és Görgénynádason legeltetik. Az állam ma nem igazán finanszírozza a kutatást, így mindössze öt szakember dolgozik az intézetben. Az intézményvezető szerint mégsem álltak le a kísérletekkel. 

Rău Vasile elmondta,  jelenleg azon dolgoznak, hogy genetikailag feljavítsák a húst termelő juhfajtákat. Ennek a tenyésztése alternatívát biztosíthat a pásztoroknak a tej- és a gyapjú- – ez utóbbi már nem igazán kelendő – termelés kiegészítésére, mivel a nyugati piacon is keresettebbé vált a juh- és kecskehús. A Ţigaia fajtát keresztezik egy kiváló húsfajtával, most már a harmadik generáció keverék fajtánál (mesztic) tartanak, és azt figyelik, hogy az állatok miként alkalmazkodnak az extenzív alpesi és szubalpesi legeltetéshez. Mint ismeretes, a legelőfenntartást, -karbantartást támogatja az APIA, így amennyiben sikerül egy, a helyi körülményeknek megfelelő húsfajtát kitenyészteni, vándorlegeltetéssel  kiválóan lehet majd tartani. Ehhez azonban másfajta gondozás szükséges, és ezért a pásztoroknak is tanfolyamot szerveznek a marosszentgyörgyi Agrom-Ro Egyesülettel közösen. 

A kísérleti állomás tavaly egyezséget kötött a nagyszebeni Lucian Blaga egyetemmel, amelynek alapján a mezőgazdasági kar – elsősorban a hegyvidéki gazdálkodás szak – számára tantermeket, laboratóriumokat és gyakorlóterepet biztosítanak. Sőt, a diákok  államvizsga-dolgozataikat a kísérleti állomás szakembereivel közösen készíthetik el. Ezt a mezőgazdasági szaktárca farmfejlesztő programja is támogatja. Az intézet 2000 és 2005 között a kolozsvári agrártudományi, 2005-től 2014-ig a bukaresti Bioterra egyetemmel írt alá együttműködési szerződést, 2014-től pedig a Lucian Blaga egyetemmel dolgoznak együtt. Sajnos, a diákok nem használják ki a lehetőséget – mondta keserűen Rău Vasile. Alapképzésen harmadévben 15-en, másodévben 12-en, míg az elsőévesek közül csak 5-en kapcsolódtak be a közös munkába. Más intézménnyel is hajlandók hasonlóan együttműködni. 

Az idén hozzáfogtak egy újabb hosszú távú kísérlethez. A hazai kárpáti kecskét keresztezik a svájci Saanen fajtával azért, hogy növeljék a tejhozamot. A tenyésztésben a második generációnál tartanak. Eddig igen jók az eredmények, sikerült a laktációs időszakban az eddigi 160, 180 liter helyett 300 liter tejhozamot elérni. Hogy az új fajta megfelelően alkalmazkodjon, akár a juhok esetében, figyelembe kell venni az evolúcióját, ugyanakkor szükség lesz arra is, hogy a pásztorok megfelelő higiéniai körülmények között tartsák, és át kell térjenek a mechanikai fejéshez, ami sokkal nehezebb, mint a szarvasmarháknál. Ehhez megfelelő állású, formájú tőgyet kell kialakítani. Ezen is dolgoznak a kísérleti állomás szakértői. Mind a juhhús, mind a kecsketej  keresett a nyugati piacon, így ha sikerül kitenyészteni az új fajtákat,  hozzájárulhatnak az „őshonos mesterség” fellendítéséhez. Ebben a törekvésben a juh- és kecsketenyésztők szövetsége is segíti az állomást. A téli időszakban a legeltetésből hazatérő pásztoroknak és tenyésztőknek több előadást  szerveznek, amelyeken ismertetik az eredményeiket.