2022. augusztus 12., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az eredetileg Vuhanból származó vírushoz képest 60 variációt tartalmazó omikron-változatnak a kialakulása és rendkívüli fertőzőképessége azt bizonyítja, hogy még nem szabadulunk meg a járványtól. Ahogy egyik vírusváltozat hatása lecseng, érkezik egy újabb, feltehetően abból a forrásból, ahonnan az előző is származott. 

A Covid–19 világjárványt okozó Sars-Cov-2 vírus különböző mutációinak kialakulásával kapcsolatosan közölt tanulmányt két egyesült államokbeli kutató: William A. Haseltine, a Harvard Medical Schoolnak az emberi genom kutatásában eredményes professzora és Michael Z. Lin biokémikus, biomérnök, a Standford Egyetem neurobiológusa. Munkájukat Czárán Judit fordította magyarra, és az írás Szendi Gábor pszichológusnak, informatikusnak az orvostudomány friss híreiről beszámoló Tények és tévhitek című honlapján jelent meg. Az omikron eredetéről és következményeiről szóló írásból válogattunk részleteket.

Az omikron eredetére három magyarázatot találtak a kutatók. Az első szerint immunhiányos betegekben alakulhatott ki, a második szerint ember-állat-ember úton került vissza az emberre, a harmadik feltételezés szerint covidos betegek gyógyítására használt mutagén, azaz génmutációt előidéző antivirális szerrel való kezelés során jöhetett létre.

Az első változat szerint a különböző vírusváltozatok „olyan folyamatos fertőzésnek kitett immunhiányos Covid–19-betegekben tudnak kialakulni, akiket antivirális szerekkel, illetve antitestekkel kezelnek”. A bennük „kialakuló és általuk terjesztett vírusváltozatok rengeteg mutációt tartalmaznak… Az omikronban vannak olyan mutációk, amelyek azonosak az ilyen betegekben kimutatott mutációkkal, vagy hasonlítanak azokhoz…”

Az úgynevezett fordított zoonózis szerint „egy humán vírustörzs átkerült állatokra, majd az állatokban újjáalakult formában újra megfertőzött embereket”. A koronavírus ugyanis sok állatot érintett, így például a nyérceket, és főleg rágcsálókat (egereket, patkányokat), továbbá más állatokat is. Azok immunrendszeréhez alkalmazkodva sikerül túlélnie, és az adott populáció egyedeit megfertőznie. Majd újraalakult formájában embereket is megfertőzhet. „Például a nyércről az emberre átvitt vírus tartalmazza azt a problémás N501K nevű új tüskefehérjét, ami az omikronban is jelen van”. 

New York város szennyvizét vizsgálva a kutatók olyan vírusmutáció-kombinációkat találtak, amelyeket emberekben nem mutattak ki, és amelyek ellenállóak voltak a humán antitestekkel szemben. A projekt vezetője szerint ezeknek a vírusoknak a hordozói patkányok és más állatok lehetnek. Az omikron-vírusváltozatban és a patkányokban talált mutációk közti részleges hasonlóság arra utalhat, hogy az omikron valamilyen rágcsáló gazdatestében alakulhatott ki. 

A „legkínosabb feltételezés” a szerzők szerint, hogy az omikront az emberek hozták létre azzal, hogy Covid-beteget egy erősen mutagén vírusellenes szerrel kezeltek. A molnupiravir úgy hat, hogy hibákat okoz a vírus genetikai kódjában, és ha a hiba elegendő, „a vírus szaporodása lelassul, és kitisztul a beteg szervezetéből”. Ha azonban a beteg nem szedi be rendszeresen öt napon keresztül a teljes gyógyszeradagját, ennek hatására kialakulhatnak az eredeti vírus erősen mutálódott és nagyon szaporodóképes törzsei. Ha a beteget nem izolálják, és a környezetében lévők nem védekeznek megfelelőképpen, a kezelés első napjaiban a mutálódott vírus átkerülhet a környezetében lévőkre (családtagok, ápolók), és megfertőzi őket. 

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hivatal (FDA), amely engedélyezte a molnupiravir használatát, figyelmezteti a gyógyszer felírására jogosult orvosokat, hogy „fennáll egy mutáns vírus elszabadulásának a veszélye”. A tájékozatóban ugyanakkor megerősíti: „Az ötnapos kezelés véghezvitele és a közegészségügyi előírásoknak megfelelő folyamatos izoláció rendkívül fontos a vírus maximális kiürülése és a továbbadás kockázatának a minimalizálása szempontjából”. 

Ennek megfelelően a gyógyszer használatát szigorúan ellenőrzött körülmények között kellene engedélyezni, és csak olyan betegeknek felírni, akik egyedül élnek, vagy akiket intézményes körülmények között jól el lehet különíteni a kezelés idejére. 

A molnupiravirt egyszerre engedélyezték a Paxloviddal, a Pfizer cég antivirális tablettájával, amely másképpen működik, és 89 százalékban csökkenti a kórházba kerülés kockázatát, szemben az előzőével, amely 30 százalékban biztosítja ugyanazt.