Hol van Recsa?

Olvasom a szomorú hangulatú hétvégi krónikában a hírt: „súlyos baleset Recsán”. Egyből rátalálok a helységre, hiszen egy évtizeden át majdnem heti rendszerességgel száguldottam át a pár házas településen Marosvásárhelyről Kolozsvárra utazva. Megszokásból még a falutáblát sem figyeltem, hanem a gyakran radarozó rendőrautót kereste figyelő szemem. Közben jobb felől elhagytam a repülőteret, s évtizedes szolgálati útjaim idején még egy hagymakupolás templomocska is kinőtt a földből, de azt sem tudom igazán, hova tartozik

A szomorú újsághíradásban ott áll ismertetőként: „a vidrátszegi repülőtértől Marosludas irányába, Recsa falu területén” történt a végzetes baleset. Majd eszembe jut ezekkel kapcsolatosan két érdekesség. Nem is olyan régen történt az egyik: Áder János magyar köztársasági elnök és kedves felesége a csíksomlyói búcsúra jövet a marosvásárhelyi repülőtéren landolt, aztán a főkonzul társaságában személygépkocsival utaztak tovább a Székelyföldre. Tudom, nem ez az egyetlen ilyen érdekesség, hiszen a székelykocsárdi vonatállomás is Székelyföldváron épült, ettől függetlenül ott közlekednek a vonatok.

Dr. Nagy Károly nyugalmazott búzásbesenyői református lelkipásztor éveken át nyilvántartotta a repülőtér melletti település református lakóit, és – szerintem – általa kitalált névvel jelölte: Repülőtérfalva. Nem tudom, létezik-e ilyen, de szerintem sokkal szebben hangzik, mint Recsa. Ugyan a román megfelelőjét sem találtam meg Repülőtérfalvának, de azért nekem jobban tetszik.

Sajátos földrajzi fekvésével ez a pár házas település egyre ismertebb lesz: a repülőtér közvetlen közelségéért, az ottani mozgalmas kolostori életért és nem utolsósorban a rajta keresztülhaladó nemzetközi út miatt, ezért jó lenne pontosan tudni: mi a magyar neve? Az 1992-ben kiadott Erdélyi helységnévszótár is így közli: Recsa, csakhogy számomra ez a szó, ez a falunév nem jelent semmit. Ott, ahol körülötte ilyen ősi elnevezések élnek, mint Búzásbesenyő, Székelyuraly, Kerelőszentpál, Nyárádtő, Kiscserged, csak volt/van annak a határrésznek is valami ősi neve, hiszen egykor ott elődeink vetettek és arattak, legeltettek és kaszáltak.

Igazi nyelvészeti ismeretek nélkül is ki merem jelenteni, a Recsát valaki a Receából következtette, de nem szerencsés megnevezés. Inkább keressük meg a régi, a találó nevét.