Úgy tűnik, a jó szándék megint sikeresen elbukik a rossz időzítés, a halogatás miatt. Csakhogy ez esetben nem kereskedelemről vagy egyéb, életeket közvetlenül nem érintő területekről van szó, hanem az egészségügyet érintő intézkedésről.
Úgy tűnik, a jó szándék megint sikeresen elbukik a rossz időzítés, a halogatás miatt. Csakhogy ez esetben nem kereskedelemről vagy egyéb, életeket közvetlenül nem érintő területekről van szó, hanem az egészségügyet érintő intézkedésről. Az orvosi ügyeletek problémájának rendezéséről, amire van akarat, de vagy elsiették a határidő megállapítását, vagy nem készítették kellőképpen elő a kormányrendelet alkalmazását.
Augusztus 1-től kellene gyakorlatba ültetni a 20-as számot viselő sürgősségi kormányrendeletet, amely az ügyeleti beosztást, a pluszórák elszámolását szabályozza, és ami munkaügyi változtatásokkal is jár, ugyanis az egészségügyi tárca külön munkaszerződés alapján képzeli el a munkaidőn túli ügyeleti órákat. A gond, hogy mindezeket nem sikerült összehangolni (vajon miért nem csodálkozunk?), így aztán az orvosok ügyeletbe való beosztása is nagyon sok helyen függőben van, a szakszervezetek értetlenül állnak, miután javaslataikat továbbították az illetékes minisztériumoknak, de mindeddig nem látták viszont sem a szerződésmodelleken, sem az ügyeleti grafikonokon. Azt lehet tudni, hogy
a szakminisztériumok „párbeszédet folytatnak”, ígérik, hogy jövő hét elején (!) körlevélben elküldik a kórhá-zaknak a munkaszerződés mintáját, jogszabálymódosításon is dolgoznak, sürgősségi eljárással, a módosított törvény pedig augusztus közepén megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Világos, hogy a különféle határidők torlódása miatt az új ügyeleti rendszer bevezetése nem fog simán menni, sőt, az orvosok (viszonylag ritkán megszólaló) érdekvédelmi szervezetei ezúttal arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyben komoly fennakadások lehetnek az ellátás folytonosságát illetően, vagy pedig még inkább túlterhelik az orvosokat. Előfordulhat, hogy a betegek ellátás nélkül maradnak, illetve az ügyeletező orvosok fáradtsága miatt nő a malpraxis kockázata, és akkor még nem is szóltunk a folyamatos stressz és fáradtság egészségügyi következményeiről az orvosok esetében.
Szóval nem elég, hogy feleannyian dolgoznak a hazai egészségügyben, mint szükséges lenne, hogy a nyári szabadságolások miatt alig lehet biztosítani a létszámot, a szaktárca meglepő lazasággal kezeli ezt a kérdést. Aminek a lényege, hogy az elvégzett munkáért megfelelő bér jár. Nem valamiféle szimbolikus összeg, hanem a jogszabályok szerinti fizetés, ami továbbra is messze elmarad a nyugati bérektől. Ne önkéntességi alapon vállalt ügyeletezést várjanak el az orvosoktól. Miközben az uniós országokban szigorúan betartják az ügyeletben töltött időre, a heti maximális munkaidőre vonatkozó szabályokat, itthon erről szó sincs. Amíg nem lesz, addig nem kell csodálkozni azon, hogy évente 1400 orvos „tűnik el” a rendszerből.
