Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-06-21 13:50:09
Júniusi évfordulók
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
15. VENDREY FERENC (Sepsi-szentgyörgy, 1858. jún. 26. – Bp., 1940. júl. 4.): színész, komikus, a Vígszínház alapító gárdájának színésze. Aschermann Ferenc 1848-as honvéd ezredes fia. Kolozsvárott lépett színpadra, majd vidéki színtársulatoknál játszott. 1896-tól a Vígszínház tagja volt, 1924-ben az Unió színházaihoz szerződött, majd különböző fővárosi színházakban szerepelt. Nyugalomba vonulva vendéglőt nyitott a Vígszínház mögött, amely sokáig az író- és művészvilág találkozóhelye volt. A Vígszínház első együttesében jelentős része volt a színház stílusának kialakításában. Filmszerepeket is alakított.
16. TESSITORI NÓRA (Kolozsvár, 1883 – Marosvásárhely, 1969. jún. 26.): előadóművésznő, Kőmíves Nagy Lajos rendező felesége. Tisztviselőként dolgozott, közben énekelni tanult. Kolozsvárott lépett föl első ízben, 1920-ban, attól fogva versműsorokkal járta az erdélyi váro-sokat. A két világháború közti idők legjelentősebb egyénisége volt az erdélyi szavalóművészet területén, a műfaj új útjait nyitotta meg. Előadásmódját egyszerűség, zeneiség, a vers mint gondolati hangulati egység tökéletes tolmácsolása jellemezte. Művészetét a kortárs költők méltatták, alakját képzőművészek örökítették meg. Önálló esttel utoljára 1939 júniusában lépett föl. A negyvenes évek végétől 1954-ig, nyugdíjazásáig a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben beszédtechnikát tanított.
17. V. HEGYI LILI (Dunaharaszti, 1883. jún. 27. – Kolozsvár, 1967. nov. 2.): színésznő. Eredeti nevén: Tubai Amália. Bp.-en színi- és énektanulmányokat folytatott. A pályát a Népszínházban kezdte operaénekesnőként. Később vidéken játszott, majd 1911-től nyugdíjazásáig (1952) a kolozsvári színház tagja volt. Opera-, operett és prózai szerepeket egyaránt alakított.
18. MAILAND OSZKÁR (Algyógy, 1858. jún. 29. – Déva, 1924. nov. 30.): etnográfus. Kolozsvárt végzett tanulmányai után 1884-től Déván a magyar nyelv és irodalom tanára. A Kisfaludy Társaság megbízásából a román folklórt, ill. a román–magyar paraszti együttélés kérdéseit vizsgálta. – Fontosabb munkái: Az oláh népköltészet fő jellemvonásai (A Kisfaludy-Társaság Évkönyve, 1890); Újabb adatok az oláh nép költészetéhez (A Kisfaludy-Társaság Évkönyve, 1891); Székelyföldi gyűjtés (Magyar Népköltési Gyűjtemény. Bp., 1905).
19. BÍRÓ BÉLA (Nagyvárad, 1893. jún. 29. – Temesvár, 1975. márc. 18.): újságíró, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd közgazdaságtant tanult. 1921-ben ő szerkesztette és adta ki Nagyváradon a Művészvilág c. folyóiratot. 1923 és 1925 között Máramarosszigeten a Máramaros és a Máramarosi Újság c. lapokat szerkesztette. 1926-tól 1928-ig az Ujság és a Consum c. közgazdasági lap munkatársa volt Kolozsváron. 1929 és 1940 között Temesváron szerkesztett gazdasági lapokat; 1945 után a Commerz c. román és magyar nyelvű gazdasági hetilapot. 1948-tól az Agerpres temesvári tudósítója, 1949 és 1962 között a temesvári Szabad Szó belső munkatársa volt.
20. KRUPPKA ANDRÁS (Nagyvárad, 1878. jún. 30. – 1950. máj. 24): filmtechnikus, a magyar filmvilág egyik legrégibb munkatársa és a filmtechnika úttörője. 1915-ben önálló filmlaboratóriumot alapított, amely 1949-ben az államosítás alkalmával beolvadt a Magyar Filmlaboratórium Állami Vállalatba.
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.