Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-03-12 16:00:00
Az utóbbi időszakban a családorvosi rendelők folyamatosan tele voltak köhögő, tüsszögő páciensekkel, sokan magas lázra, napokig tartó izomfájdalomra, gyengeségre, kínzó köhögésre panaszkodtak. Országszerte drasztikusan megnőtt a felső légúti megbetegedések száma, március elején több mint 120 ezer esetet jelentettek Romániában, 58 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A légúti fertőzések lefolyásáról, a hosszan tartó köhögés okairól, valamint a vitaminpótlás szükségességéről kérdeztük dr. Réti Hunor családorvost.
– Az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt a felső légúti megbetegedések száma, tarol az influenza is. Honnan tudhatja a beteg, hogy egyszerű nátha vagy influenza kínozza?
– Biztosan csak akkor tudhatja, ha influenza tesztet végez, és az eredmény pozitív lesz, minden más esetben csak sejtheti. A nátha gyakorlatilag egy gyűjtőfogalom. Több mint 200 vírusfaj okozhat felső légúti megbetegedést, többek között a rhinovírusok, adenovírusok, enterovírusok, coronavírusok (nem csak a világjárványt okozó híres fajtája, hanem más alcsoportjai is), stb. Mivel ezen fertőzések tünetei és kezelései majdnem azonosak, így elkülöníteni egymástól a legtöbb esetben teljesen értelmetlen. Az influenza vírusokat (belőlük is van 4 típus: A, B, C és D) azért kezeljük másként, azért létezik gyorsteszt rájuk, mert hajlamosak sokkal súlyosabb tüneteket és komplikációkat okozni, mint a legtöbb fent említett kórokozó. Jóval gyakrabban és sokkal magasabb lázzal járnak, a tünetek hirtelen jelentkeznek, erős izomfájdalommal. A vele járó fáradtság hosszú ideig eltarthat, ahogyan a köhögés is fennmaradhat még hetekig, a gyógyulás után. Ezzel szemben a náthák esetében sokkal gyakoribb az orrfolyás, torokfájás és tüsszögés. Habár az esetek nagy részében vírusokról van szó, nem szabad megfeledkezni, hogy baktériumok is okozhatnak felső légúti panaszokat, vagy egy vírusos kezdetűt felülfertőzhetnek, ami sosem jó jel, ilyenkor már antibiotikumos kezelés szükséges.
Dr. Réti Hunor
– Az emberek többsége ebben az időszakban különféle vitaminokkal próbálja megelőzni a megbetegedést, sokan nagy dózisokban veszik ezeket. Segít-e például a C-, illetve a D-vitamin a megelőzésben vagy csak a gyógyulási folyamat felgyorsításában van némi szerepük?
– A C-vitamin betegségmegelőző hatását kutatások nem tudták bizonyítani. Ezzel szemben antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása miatt a már kialakult betegség lefolyását átlagosan másfél nappal lerövidítheti. A C-vitamin nem raktározódik el, nagyon rövid ideig marad meg a szervezetünkben, ezután a veséken keresztül ürül. Ezért nem tudjuk már ezen a héten a jövő heti adagunkat is bevinni a szervezetünkbe, így a mindennapos, gyümölcsben és zöldségben gazdag táplálkozás lehet a segítségünkre, valamint betegség esetén a külső vitaminpótlás. A D-vitamin az utóbbi évek kutatásai alapján elengedhetetlen szereplő az immunrendszer helyes működésében. A C-vitaminhoz hasonlóan gyulladáscsökkentő hatású. Kimutatták, hogy sokkal gyakrabban esnek át légúti megbetegedéseken azok, akik D-vitamin hiányban szenvednek, és ha megfelelő pótlásban részesülnek, 30-50%-al is csökkenhet esetükben a megbetegedések száma. Így a D-vitamin a megelőzésben is szerepet játszik, a tüneteket is enyhíti, és a betegség időtartamát is lerövidíti.
– Milyen dózis ajánlott a fent említett két vitaminból preventív jelleggel, illetve milyen dózist vegyünk be, ha már betegek vagyunk?
– Megfelelő étkezéssel elegendő mennyiséget be lehet vinni C-vitaminból, de amennyiben lebetegedtünk, a napi 500-1000 mg körüli C-vitamin csökkentheti a tünetek időtartamát, és enyhítheti a súlyosságukat. Ennél nagyobb adag nem ajánlott, hogy ne terheljük a vesénket. 4000 mg feletti napi adag pedig már toxikusnak tekinthető, mert vesekövet, vesekárosodást okoz. A D-vitamin pótlás ezzel szemben a betegségeken túl is ajánlott. Különösen nálunk, a mérsékelt égövön, ahol a késő ősztől tavaszig tartó időszakban alacsony a napfénynek való kitettség. A rendszeres napi 1000-2000 NE (Nemzetközi Egység) D-vitamin-bevitel segíthet az influenza és a náthák megelőzésében és enyhítheti a tüneteket, de a teljes immunrendszerre kiterjedő hatásai miatt más betegségek előfordulását is csökkenti. Mindezek mellett a csontok anyagcseréjében is elengedhetetlen.
– A teljes téli idényben, vagy akár egész évben folyamatosan szedett C-, illetve D-vitaminoknak van-e káros hatása a szervezetre?
– Amennyiben betartjuk az ajánlott adagokat, akkor a C-vitamin-adagolásnak nincs ellenjavallata. A D-vitamin meg egyenesen ajánlott ebben az időszakban, amint már fentebb is tárgyaltuk. Gyermekek esetében még inkább, hiszen nekik még a csontozatuk is fejlődésben van.
– Ebben az időszakban sokan panaszkodnak hosszas, akár hetekig is elhúzódó köhögésre. Mi az oka, hogy a páciens már rég meggyógyult, de még mindig nem akar szűnni a kínzó köhögés?
– Súlyosabb fertőzés esetén, amilyen az influenza is, a gyulladás miatt fennmaradó légúti irritáció okozhat egy reflexes köhögést, amely akár egy-két hónapig is eltarthat. Fontos, hogy ha a gyógyulás után az egyéb tünetek (például láz) is kezdenek újra felbukkanni, akkor felülfertőződés lehet a köhögés hátterében. Ez esetben mindenképp orvosi kivizsgálás szükséges. Abból kell kiindulni, hogy milyen típusú a köhögés. A náthák és influenza esetén is általában száraz köhögés figyelhető meg. Ilyen esetben a köhögéscsillapítók ajánlottak és javítják a közérzetet. Viszont, ha produktív, köpetet ürítő köhögés kínoz, akkor a köhögéscsillapító ellenjavalt, hiszen megakadályozza, hogy a számunkra zavaró, irritáló gennyes váladék kiürüljön. Ilyenkor épphogy nyákoldó készítményekre van szükség. Ezek fokozzák a köhögést, így elsőre úgy tűnhet, hogy rosszabb lett az állapotunk, de ez elengedhetetlen, ha mihamarabb meg akarunk szabadulni a nem kívánt váladéktól. Ezeket viszont csak addig szabad használni, ameddig ürül is valami, mert száraz köhögés esetén csak feleslegesen plusz köhögést idézünk elő általuk.
– Ha valakit hosszasan kínoz a köhögés, milyen esetben ajánlott tüdőröntgenre menni, hogy kizárjanak egy esetleges tüdőgyulladást?
– Ha egy hónapnál tovább tart a köhögés és ezalatt nem enyhül egyáltalán, akkor mindenképp érdemes kivizsgálni. Ezenfelül, ha lázzal, mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel vagy gennyes-véres köpettel jár együtt, szintén ajánlott a röntgen. Krónikus légúti betegségekben szenvedőknél és krónikus dohányosoknál ugyancsak hasznos lehet az alaposabb utánkövetés, a tüdőgyulladás elkerülése végett.
– Gyakori, hogy az enyhébb tünetekkel is azonnal orvoshoz fordulnak a betegek, így az utóbbi időszakban folyamatosan zsúfoltság volt a családorvosi rendelőkben. Felső légúti megbetegedés esetén mikor ajánlott és valóban indokolt orvoshoz fordulni?
– Mindkét véglet megfigyelhető. Az is, hogy valaki nagyon enyhe tünetekkel is orvoshoz fordul, de az is, hogy már nagyon előrehaladott állapotban érkezik meg a páciens. Az első verzió még mindig előnyösebb a beteg szempontjából, legjobb esetben azt közölhetjük, hogy az állapota nem súlyos és pár nap múlva túl lesz rajta. A vírusos légúti betegségek általában beavatkozás nélkül gyógyulnak, így orvoshoz fordulni akkor indokolt, ha a láz magas (38 fok feletti) és elhúzódik 3-4 napnál tovább, ha 10 napnál tovább tartanak a tünetek vagy súlyosbodnak 3-4 nap elteltével, ha nyelési nehézség lép fel vagy fehér lepedéket látunk a mandulákon, ami bakteriális fertőzésre utal. Krónikus betegségekben szenvedőknek, immunrendszeri problémákkal küzdőknek már a tünetek elején ajánlott a konzultáció. Ezenfelül a komplikációk megjelenése szintén beavatkozást igényel. Gennyes köpet baktériumok jelenlétére utal, véres köpet azonnali sürgősségi kivizsgálást igényel. Az arc- és homlokfájdalom arcüreggyulladásra utalhat. A fülfájás, a halláscsökkenés vagy a fülfolyás a középfülgyulladás jele lehet.
– Sok esetben a magas láz miatt a páciens levert, rosszul érzi magát, és ha netán lapul otthon a fiókban, antibiotikum, elkezdi szedni, gyorsabb javulást remélve. Milyen veszélyekkel járhat ez?
– Amint a fentiekben is elhangzott, az esetek nagy részében vírusok állnak a felső légúti megbetegedések háttérében, ilyenkor az antibiotikumok teljesen hatástalanok, sőt károsak lehetnek, mert a saját, hasznos baktériumainkat fogjuk elpusztítani, elsősorban a bélrendszerben. Ez hasmenéshez, puffadáshoz, hányáshoz fog vezetni, de gombás fertőzéseknek is megágyazhat azzal, hogy a hasznos baktériumok helyét átveszik a mikroszkopikus gombák a szájban, az alsó tápcsatornában, nők esetén a hüvelyben. Csak orvosi javallatra ajánlott elkezdeni az antibiotikum szedését, amikor a bakteriális felülfertőződés jelei már egyértelműek.
Illusztráció
– Az influenza elleni oltás elsősorban a veszélyeztetett személyeknek kiemelten ajánlott. Ez védelmet nyújt abban az esetben is, ha csak akkor veszik be a betegek, amikor már tombol a járvány, vagy kell bizonyos idő, ameddig kialakul a védettség?
– A járványok elhúzódhatnak hónapokig, viszont a vakcina már 10-14 nap alatt kialakítja a védettséget, így természetesen érdemes lehet beadatni járvány kitörésekor. A hatása 6-12 hónapig tart, sajnos nem életre szóló, mint egyes gyermekkori oltások esetében, így veszélyeztetett pácienseknél mindenképp ajánlott minden ősszel beadatni.
– A kisgyerekes szülők körében gyakran okoz felháborodást, hogy egyes szülők úgy viszik közösségbe csemetéjüket, hogy folyik az orra vagy köhög, és arra hivatkoznak, hogy csak átlátszó folyadék jön a gyerek orrából, nem fertőz. Tévhit-e ez? A megbetegedést követően mennyi idő múlva mehet biztonságosan közösségbe a gyerek?
– Az influenzavírus általában akkor a legfertőzőbb, amikor a tünetek kezdődnek, ezek fennállása általában 5-7 napig tart, de 1-2 nappal a láz elmúlása után még fertőzhetnek a páciensek. Ha ez a két nap eltelt, nincs már torokfájás, köhögés, fáradtság, akkor gond nélkül visszatérhet a közösségbe. Egyéb náthák esetében is a kezdeti 2-3 napban a legfertőzőbbek a betegek. Itt az orrfolyás és a tüsszögés a fő tünet, de láz is előfordul. Ha a tüsszögés és orrfolyás már nagyon enyhe, és legalább 24 órája nem lázas a gyerek, akkor a megfelelő higiéniai intézkedésekkel (kézmosás, zsebkendő) visszatérhet a közösségbe.