A helyhatósági választások jogi vetületei (II.)

A tulajdonképpeni szavazás egyik legfontosabb eleme, hogy szabad és titkos, éppen ezért tilos nyilvánossá tenni a szavazás napján, hogy ki kire szavazott, hiszen ez nemcsak a kampánycsendet, hanem a szavazás titkosságát is sérti. Egy újságíró ellen például bűnvádi eljárás indult, mert kiposztolta a Facebookra, hogy hogyan szavazott, lefényképezve a szavazófülkében a szavazólapot. Ugyanebből az okból mindenki egyedül kell bemenjen a szavazófülkébe, a szavazás befolyásolása szigorúan tilos, és fel sem fedhető. Ugyancsak a szavazás titkossága, valamint az utolsó napi kampánycsend miatt van az, hogy az előzetes közvélemény-kutatások eredményeit, az úgynevezett exit pollokat nem lehet közzétenni, ameddig a szavazás hivatalos ideje le nem járt, vagyis este 9 óráig.

Marosvásárhelyen több helyről jelezték, hogy a szavazás napja előtt, illetve a szavazás napján a körzeti szavazóirodákon vagy közvetlenül mellettük felszerelt biztonsági kamerák fekete szemeteszacskóval vannak letakarva; ebből mindenki arra következtetett, hogy valaki választási csalásra készül. Amellett, hogy egy esetleges választási csalást biztos nem ilyen nyilvánvaló módon készítenek elő, ez az eljárás teljesen jogos, ugyancsak a szabad szavazást és annak titkosságát hivatott biztosítani, hiszen sokan nem örvendenének, ha szavazás közben lefilmeznék őket, bizonyítva, hogy szavaztak, vagy éppen ellenkezőleg, távol maradtak az urnáktól.

A szavazólapokkal kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy ezek a hátukon lévő szavazókörzeti kontrollpecsét nélkül érvénytelenek. Viszont amennyiben a szavazólap nem volt összehajtva, de nem került felfedésre a szavazat leadása után, hogy a szavazó kire adta a voksát, a szavazat érvényes. Ugyancsak érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazás után nem a megfelelő urnába dobtak (például a polgármesterre leadott szavazatot a helyi tanácsi urnába dobták vagy fordítva). 

A fenti esetek mellett a legfontosabb a leadott szavazatok megszámlálása, amelynek során első körben azt döntik el a számlálóbiztosok, hogy a leadott szavazat érvényes-e. A törvény és a múltban hozott legfelsőbb bírósági döntések egyértelművé teszik, hogy melyek az érvényes szavazatok, és milyen elv szerint kerül ez megállapításra: amennyiben a szavazó szavazati szándéka egyértelmű – vagyis hogy kire szeretne szavazni –, a szavazat érvényes. Amennyiben egy párt vagy személy elnevezését vagy nevét tartalmazó téglalapba kerül a pecsét, egyértelmű a szavazati szándék, amennyiben két vagy több ilyen négyzetbe kerül a pecsét, már nem lehet eldönteni, hogy mi volt a reális szándék – kire kellett volna kerüljön a pecsét –, ezért ez a szavazat már nem érvényes. 

Akkor sem érvényes a szavazat, ha több jelöltre, helyre kerül a pecsét, de egyiket áthúzták például golyóstollal. Viszont érvényes a szavazat abban az esetben, ha egy négyszögbe többször pecsételtek. Ezt sajnos sokan nem tudták a nemrég lezajlott szavazáskor, azt hitték, hogy ebben az esetben érvénytelen a szavazat. Mivel gyakori eset, hogy a tinta leszárad a bélyegzőről, nem mertek többször pecsételni, és ezért a szavazat érvénytelensége is felmerült. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a szavazat akkor is érvényes, ha az illető négyszögben csak a pecsét körvonala látszik. 

Még akkor is érvényes a szavazat, ha a pecsét részben vagy egészen a négyzeten kívül volt, de egyértelmű volt a pecsét elhelyezkedéséből, hogy kire szándékozott szavazni az illető (pl. a szavazópecsét csak részben került a négyszögre, vagy csak érintette azt). A szavazat minősítésénél lényegtelen, hogy milyen írásos megjegyzéseket tesznek a szavazólapra, kizárólag a bélyegző elhelyezkedése szerint állapítják meg a szavazat érvényességét vagy érvénytelenségét. Ha a pecsét teljesen a négyszögen kívül esik, és nem is érinti azt, vagy több szavazónégyszöget érint, a szavazat semmis. A szavazólapnak a törvény által megállapított modell szerintinek kell lennie, amennyiben nem így néz ki, a szavazat semmis. Ugyancsak semmis a szavazat, ha a szavazólapon nem a szabványos, a törvény által előírt formájú pecsét van.

A szavazás napja előtti napon a szavazóiroda elnöke 18 órakor a szavazást előkészítő rendelkezéseket kell hozzon, amelyek keretében eltávolíttatja a szavazóiroda épületéből, épületéről a választási propagandaanyagokat, elrendeli az őrség felállítását. A szavazóiroda 500 méteres körzetében tilos alkoholt árusítani.

A szavazás napján reggel 6 órakor az elnök a többi tag jelenlé-tében megnyitja a szavazóirodát, ellenőrzi a szavazófülkéket, lepecsételi a szavazóurnákat, ellenőrzi a szavazólistákat és a pecsét meglétét. Ami nagyon fontos, és ezt több szavazókörzeti elnök törvénytelenül végezte: a szavazólapokat a szavazás napján, 6 órakor, a fenti tevékenységek elvégzése után kell a hátoldalukon ellátni az iroda kontrollpecsétjével. Ezzel szemben több elnök az azelőtti nap bontotta fel a szavazólapokat és látta el őket kontrollpecséttel, éjszakára otthagyva őket a szavazóirodában, ami teljesen törvénytelen, de sajnos sok helyen megtörtént.

A szavazóirodai elnök rendelkezési joga a szavazóiroda 500 méteres körzetére terjed ki. A szavazáson megfigyelőként részt vehetnek pártfüggetlen megfigyelők, akiket azelőtt a megyei szavazókörzet akkreditál.

A szavazás reggel 7-től este 21 óráig tart, egy nap alatt zajlik le és egyfordulós. Ez azt jelenti a polgármesterjelöltek esetében, hogy az a jelölt nyer, aki első körben a legtöbb szavazatot kapja. Ez azonban valószínűleg változni fog, ugyanis ezt éppen jelen cikk megírásakor a szenátus már el is fogadta.

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro