A hegyek filozófiája és Grönland
2014-12-02 16:33:12
- Vajda György
November 26-án, szerdán a Bolyai Farkas Líceum dísztermében előadást tartott Kollár Lajos és Mécs László, akik korábban a Magyarok a világ 8000-esein expedíciósorozaton vettek részt.
November 26-án, szerdán a Bolyai Farkas Líceum dísztermében előadást tartott Kollár Lajos és Mécs László, akik korábban a Magyarok a világ 8000-esein expedíciósorozaton vettek részt. Erőss Zsolt mászótársuk elhunyta után már nem a magashegyi kalandokról számolhattak be, ezúttal Mécs László A hegyek szerepe életünkben címmel tartott előadást, míg Kollár Lajos bemutatta Magyarok az északi sarkvidéken címmel a Grönland-expedíció filmjét. A rendezvényt az Erdélyi Kárpát Egyesület szervezte.
Mécs László ismeretterjesztő előadása elsősorban diákoknak szólt. Aznap délben már levetítette az anyagot a középiskolásoknak a zsúfolásig megtelt díszteremben. Átfogó földrajzi, történelmi és filozófiai előadásában többek között szó volt arról, hogy mit nevezünk földrajzi értelemben hegynek, és ennek a földtani formának mi a szerepe a környezetben, miként viszonyultak az évezredek során az emberek a hegyekhez. A történelmi áttekintőben megemlítette Ötzit, az első, hegyekben talált, a jég által megőrzött ősembert, de beszélt azokról az inka múmiákról is, amelyeket szentnek tartott hegytetőn találtak meg a régészek, és akiket a korabeli papok áldoztak fel. Aztán rövid áttekintést hallhattunk a hegymászás történetéből. A legrégibb feljegyzések az ókori Rómáig nyúlnak vissza, azonban a XIX. századig igen kevesen mentek a hegyekbe üdülés, kikapcsolódás, netán sportolás céljából. Az alpinistamozgalom az 1800-as években indult meg, ekkor alakultak az első klubok, egyesületek, s ez jelentette tulajdonképpen a modern hegymászás kezdetét. Aztán sorra születtek meg azok a már jegyzett eredmények, amelyek beszámolnak arról, hogy melyik nemzet bátor fiának, fiainak sikerült meghódítani a magaslatokat. S ahogy az emberi teljesítőképesség és a felszerelés korszerűsítése lehetővé tette, egyre több csúcsra jutottak fel ma már legendás hírű alpinista elődök. Több hegymászó beírta nevét az alpinizmus történetébe. Megemlítjük közülük Sir Maloryt, akiről még mindig nem tudni, hogy elsőként járt-e a világ tetején, de európaiként először volt 8000 méter fölötti magasságban. Aztán ott van sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay, akik elsőként jártak a Mount Everest csúcsán, vagy minden idők legjobb alpinistája, Reinhold Messner, aki a világ összes 8000-esén járt, és az Everestre is oxigénpalack nélkül jutott fel. A hegyeket, a különlegesebb csúcsokat, amelyek „az eget súrolják”, mindig is szent helyekként tisztelték eleink. Minden vallás kijelölte magának azt az érintetlen helyet, ahol „az istenek laknak”. S mint ilyen, vallási, filozófiai gondolatok is kötődnek a hegyekhez. Ezekből is megosztott néhányat a hallgatókkal Mécs László, akinek – társaival együtt – az élete részévé vált a hegymászás, az expedíciózás. Végül pedig a hegymászás sportágait foglalta össze, igazolva, hogy az emberek életében mennyire fontosak a hegyek.
Az ismeretterjesztő előadást követően levetítették Kollár Lajos és két társa, Tarjányi István és Kiss Csaba 2001-ben, 30 nap alatt megtett 670 kilométeres gyalogtúráját Grönland jégmezején. Az érdekes expedíció nemcsak a fizikai megpróbáltatások leküzdéséről szólt, hanem a Föld igen érdekes földrajzi övezetének a megismeréséről is. A filmben ugyanis betekinthettünk a Dániához tartozó földrész őslakosainak, az inuitok-nak az életébe, a sarkvidék élővilágába és természetesen az élethű képes beszámolón keresztül végigkövettük a megpróbáltatások sorozatát.
Ez az előadás egy kicsit más volt, mint az előzőek, ahol Erőss Zsolt sajátos, életvidám, humorral teli beszámolója folyamán kalandozhatott a hallgatóság. A jól bejáratott sorozat azonban elég sok érdeklődőt vonzott, s a két „veterán”, expedíciókat szervező, s azokon részt vevő hegymászónak sikerült magával ragadni a marosvásárhelyi természetjárókat.
