A házassági szerződésekről (III. rész)
Amint azt az előző részben is írtuk, az alapértelmezett és legfontosabb házassági vagyonrendezési elv a törvényes vagyonközösség rendszere.
Amint azt az előző részben is írtuk, az alapértelmezett és legfontosabb házassági vagyonrendezési elv a törvényes vagyonközösség rendszere. Ebben a részben, az előzőhöz hasonlóan, folytatjuk ennek a rendszernek a leírását, hiszen ez a gyakorlatban a klasszikus, leggyakrabban előforduló rendszer. Sokszor feltevődik a kérdés, hogy mi történik, ha a házastársak a törvényes vagyonközösség ideje alatt gazdasági társaságokat – cégeket vagy esetleg egyesületet, alapítványt – hoznak létre? A törvény szerint a közösnek minősülő vagyontárgyak képezhetik egy gazdasági vagy nonprofit társaság alapító- vagy törzstőkéjét, ebben az esetben természetesen az illető társaság is a közös vagyonba kerül, amely egy esetleges válás és vagyonosztás esetén elosztandó vagyontárgy lesz. Ahhoz, hogy a közös vagyontárgyakat gazdasági vagy nonprofit társaságok alapításához fel lehessen használni, vagy a közös vagyonnal üzletrészeket/részvényeket lehessen vásárolni, szükséges mindkét fél írott beleegyezése, ellenkező esetben az ügyletet relatív semmisség sújtja (amint azt már írtuk, ebben az esetben az ügylet nem lesz automatikusan semmis, azt a bíróság kell megállapítsa, ha a megsemmisítését kérő fél igazolja a sértett érdeket, a kárt, a megszegett törvényes előírást, valamint azt, hogy a kárt csak az ügylet hatályon kívül helyezésével lehet helyrehozni). A károsult fél ebben az esetben választhat az ügylet megsemmisítése között vagy kártérítési igénnyel léphet fel a beleegyezését nélkülöző házastárssal szemben. Abban az esetben, ha a közös vagyon által az egyik fél olyan részvényeket szerzett a másik házastárs kötelező írásos hozzájárulása nélkül, amelyeket nyilvános tőzsdén jegyeznek és értékesítenek, az ügylet – a részvényvásárlás – megsemmisítését már nem lehet kérni, csak kártérítési igényt lehet benyújtani. Ugyanakkor ebben az esetben a harmadik fél által szerzett jogok nem módosulnak: pl. ha a másik fél beleegyezése nélkül, a közös vagyonból szerzett részvényeket az egyik fél eladja, a vevőt nem lehet kötelezni a részvények visszaszolgáltatására, viszont – amint már mondtuk – a kártérítési jogosultság megmarad. A közös vagyonból létrehozott társaságok esetén tulajdonosi minősége lesz annak a házastársnak, aki a közös vagyont jegyezte – minden kapcsolódó törvényes jogosítvánnyal együtt –, viszont ezt a minőséget, ha kinyilvánítja ez irányú kérését, a másik házastársnak is el lehet ismerni. Abban az esetben, ha csak egyik házastárs szerepel az illető – közös vagyonból létrehozott – társaságban, az üzletrészek/részvények közös vagyonnak minősülnek. Abban az esetben, ha mindkét házastársnak elismerésre kerül az illető társaságban a tulajdonosi minősége, az üzletrészek/részvények a jegyzett közös vagyon értékének fele-fele arányában kerülnek kiosztásra. Ettől az aránytól a házastársak közös megegyezéssel eltérhetnek, más tulajdonosi hányadot állapítva meg. Az így szerzett üzletrészek/részvények viszont már saját vagyonnak minősülnek, hiszen a létrejöttüket megalapozó közös vagyon már elosztásra került. Ugyancsak gyakori kérdés válás és vagyonosztás esetén, hogy a házasság alatti adósságok/kötele-zettségek közül melyek közösek és melyek saját tartozások. A törvény szerint közösnek minősülnek a következő kötelezettségek: a közös vagyontárgyak megőrzésével, kezelésével valamint megszerzésével kapcsolatos kötelezettségek, a közösen vállalt kötelezettségek, valamint bármelyik fél által egyedül, de a házasság szokásos költségeinek fedezésére vállalt kötelezettségek. Közösnek minősül az a kártérítési kötelezettség is, amelyet egy harmadik személy javainak egyik házastárs által történő eltulajdonítása eredményez, ha az a házastársak közös vagyonát növelte. A közös kötelezettségekért a felek a közös vagyonnal felelnek, ha pedig a kár megtérítésére a közös vagyon nem elég, akkor saját vagyonukkal is, közösen és egyetemlegesen. Az a házastárs, aki a közös tartozást saját vagyonából fizette ki, a másik házastárssal szemben igénnyel léphet fel arra az összegre, amelyet a közös vagyonból származó részesedésén túl fizetett ki (drept de regres – visszkereseti jog). A visszkereseti jognak az érvényesítése érdekében a „fizető házastárs” visszatarthatja a másik fél vagyontárgyait a tartozás másik fél által történő megfizetéséig. Egyik házastársnak a szakmai tevékenységéből származó jövedelmét nem lehet végrehajtani a másik fél által egyedül vállalt közös tartozásokért, kivéve ha a tartozás a házasság szokásos költségeit volt hivatott fedezni. A közös tartozásokkal ellentétben a saját tartozásokért a házastársak csak saját vagyonukkal felelnek. Abban az esetben, ha a saját vagyon nem elégséges a tartozások fedezésére, a hitelezők nem hajthatják végre közvetlenül a közös vagyont, viszont, annak ellenére, hogy harmadik személyről van szó, a saját vagyon végrehajtása után kérhetik a házastársak közös vagyonának megosztását, de csak a tartozás mértékében. A vagyonosztás után az elosztott vagyon saját vagyonnak minősül, és közvetlenül végrehajtható a házastársak saját hitelezői által.
(A következő részben a törvényes vagyonközösség teljes vagy részleges megszűnéséről/megszün-tetéséről fogunk beszélni, illetve rátérünk a másik két vagyonrendezési elv – a vagyonelkülönítő és a közszerzeményi rendszerek – elemzésére.)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
