Harag György-emlékév az MMA rendezésében

95 éve született, 35 esztendeje hunyt el Harag György rendező, a romániai és magyarországi színházművészet korszakos művésze, akinek tiszteletére emlékévet szervez a Magyar Művészeti Akadémia. Az összművészeti rendezvénysorozaton megidézik a kiváló erdélyi színházi rendező életét és színháztörténeti jelentőségű munkásságát – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára az emlékévet bemutató budapesti kora tavaszi sajtótájékoztatón. Konkrét dátumokat is sorolt a tervezett eseményekről, aztán közbeszólt a világjárvány, amely minden nyilvános és már véglegesített rendezvényt leállított, így a Romániában és Magyarországon elképzelt könyvbemutatókat, más megnyilvánulásokat is. A szervezők nem mondtak le végleg elképzeléseikről, csak a kényszerhelyzethez igazodva napolják el az emlékező összejöveteleket. Az tehát, amit Kucsera Tamás Gergely előrevetített, továbbra is érvényes, a rendezvények időpontját majd a maguk idején ismertetjük. 

A programsorozat keretében az egész életművet feltáró vándorkiállítást és diákszínjátszó szemlét szerveznek. Az MMA Kiadó gondozásában tavasszal két kötet is megjelenik Harag György életéről és munkásságáról, és dokumentumfilm is készül a színházi élet meghatározó alakjáról – tette hozzá az MMA főtitkára. A vándorkiállítás több mint 40 tablón, mintegy 200 fotón keresztül mutatja be a rendező életművét. A kiállítás hét helyszínen lesz látható, ahol Harag György mély nyomot hagyott maga után. Az első állomás Gyula lesz, majd Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Kolozsvár, Budapest és Szabadka következik, az utolsó helyszín pedig Bukarest lesz jövő márciusban. Az Egy európai Kolozsváron – Harag György színháza kétkötetes könyv. Az első kötetben a vándorkiállítás szöveg- és képanyaga, a második kötetben Harag György-írások, interjúk, kritikák és publikációk szerepelnek. Az első kötetet Szatmárnémetiben mutatják be, a második kötet bemutatója Marosvásárhelyen lesz a Bernády Házban. 

Kucsera Tamás Gergely elmondta, hogy az emlékévhez kötődően meghívásos pályázatot hirdetett az MMA középiskolás színjátszó köröknek. A bírálóbizottság a pályaművekből tíz előadást választott ki, amelyeket a Gyulai Várszínház kamaratermében mutatnak be szakmai zsűri előtt. Az első helyezett pénzjutalomban részesül és a nagyközönségnek is bemutathatja előadását a Gyulai Várszínház idei összművészeti fesztiválján. Az első három helyezett fellépési lehetőséget kap novemberben a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Színpadán a Harag György-vándorkiállítás budapesti megnyitójához kapcsolódva.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy az MMA portréfilmsorozatának keretében készülő dokumentumfilmben a korabeli előadásfelvételek, archív anyagok mellett pályatársak visszaemlékezéseiből kaphatnak képet a nézők a rendező munkamódszeréről, színházi mindennapjairól és emberségéről.

A sajtótájékoztatót követően folytatódtak az előkészületek, az emlékkötetek megjelentek, de az ünnepi jelleggel Gyulán, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Budapesten, Szabadkán és Bukarestben megrendezésre kerülő bemutatók és az életmű-kiállítás elnapolódott. A dokumentumfilm, Dala István és Hollós László munkája is később kerül közönség elé. A Magyar Művészeti Akadémia szervezte emlékév egyik igen aktív munkatársa, a marosvásárhelyi származású Kovács Örs Levente jóvoltából már a tartalmas, impozáns kivitelezésű programfüzetet is láthattuk. Nyilván a folyamatban levő újraprogramálás miatt lesznek benne változások, de érdemes néhány részletet belőle olvasóink elé tárnunk.

 „A mi művészetünk lényege: a dramaturg gondolkodása, amelyet a rendezői koncepció valósít meg a színpadon úgy, hogy annak a színész szava ad életet” – írja 1961-ben Harag György, s a leírtaknak megfelelően kezdődik el az a tízéves – döntően marosvásárhelyi – útkeresés, melynek végén egy olyan színházi stílust találunk, amely semmilyen izmushoz és irányzathoz sem köthető, csakis hozzá, Harag Györgyhöz. A mérföldkövet maga a rendező nevezi meg egy 1973-as interjúban, s köti össze Nagy István Az özönvíz előtt című színművének marosvásárhelyi bemutatójával: „Az is meglehet, hogy a Nagy István-darab előadásában tízévi vajúdás hozta meg gyümölcsét. Valószínűleg tudománytalanul hangzik a válasz, de — elnézést kérek a hasonlatért — Nagy Imre is azt válaszolta volt, mikor egy ízben afelől érdeklődtem, miért festette az eget lilára: — Mert én ilyennek látom, fiam!” S innen már egyenes út vezet a kortárs erdélyi magyar dráma Harag-féle felkarolásához, színpadra helyezéséhez. Marosvásárhely több Harag György számára, mint munkahely: otthont, családi fészket is jelent, s egyben élete utolsó rendezésének helyszínét is.

1985 tavaszán már nagybetegen rendezte Csehov Cseresznyéskertjét a Marosvásárhelyi Állami Színház román tagozatán, de a bemutatót nem érhette meg. Az utókornak is szóló üzenetét Firsz, az öreg szolga kiáltja a darab utolsó pillanatainak egyikén: „Én itt maradok!”.

Az MMA In memoriam... portréfilmsorozatának keretében dokumentumfilm készül Harag György életéről, munkásságáról. A filmben a korabeli előadás-felvételek, archív anyagok mellett pályatársak visszaemlékezéséből képet kaphatnak a rendező munkamódszeréről, színházi mindennapjairól, emberségéről és arról a feltétel nélküli baráti szeretetről, amely mindig kiegészítette színházi tevékenységét. A film készítői, Dala István és Hollós László felkeresik azokat a határon túli helyszíneket, színházakat, amelyek kiemelten jelentősek voltak munkája vagy magánélete során. A riportokban felesége, Harag Ilona, színészek, barátok, kollégák idézik meg az együtt töltött idők hangulatát.

Az MMA Kiadó gondozásában 2020 tavaszán megjelenő kétkötetes könyv elsődleges célja a Harag-életműnek és kapcsolódó kritikának a korábban megjelent műveknél teljesebb, részletesebb bemutatása, ismertetése. Az első kötetben az életmű-kiállítás szöveg- és képanyaga, a második kötetben pedig az életműhöz kapcsolódó Harag György-írások, interjúk, kritikák és publikációk kerülnek kiadásra.

„... megkérdeztem Harag Györgyöt, hogy mit jelentett a négy hónapos munka a Komédia Színház művészeivel – a rendezőnek. – Továbbképzést nekem is. Mert a rendező képzeletét is serkenti, ha olyan színészekkel dolgozik együtt, akik nemcsak a rájuk bízott szerepet tartják fontosnak, hanem a közös teljesítményt, az egész előadást, és ez nemcsak hozzáállásukon múlik, hanem a színpadi tudásukon is” – Kacsír Mária.

Harag Györgyöt 1947-től szoros kötelék fűzte a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz. Már színiakadémista növendékként több szerepet játszott itt, majd 1975-től élete végéig főrendezője és örökös tagja a színháznak. Az egyetemes drámairodalom színpadra álmodása mellett munkásságának óriási érdeme a kortárs magyar drámairodalom színrevitele – a korszak legtehetségesebb magyar színészeivel. S Kolozsváron találkozik-ötvöződik Sütő András és Harag György művészi életútja a tetralógia színpadra állításával. Az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Káin és Ábel, a Szuzai menyegző, a Csillag a máglyán máig ható színpadra állítása mellett olyan kiváló műveket láthatott itt a közönség, mint Páskándi Géza Tornyot választok, Bajor Andor Szürke délután, Csiki László Öreg ház és Tomcsa Sándor Műtét című színművei.

„Harag a gondolat és a látvány egységét keresi. Csodálatos egyensúlyérzékkel vezeti át szerzőjét a magasan kifeszített kötélen, biztonsági háló – az olcsóbb színpadi eredmények hálója – nélkül. Elindulni ezen a kötélen sosem félek vele” – Sütő András.