Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-09-27 14:01:31
(első rész)
A 2011. október 1-jén érvénybe lépő Románia új Polgári törvénykönyve hányadrészes tulajdonközösségre nézve is bizonyos módosításokat hoz. Ezek közül a legfontosabbakat fogjuk megemlíteni.
Ahogy már egy múlt alkalommal említettük, a hányadrészes tulajdonközösség (proprietate comună pe cote-părţi) a közös tulajdon leggyakoribb változata.
Erre a típusú tulajdonközösségre az jellemző, hogy a társtulajdonosok tulajdonjoga eszmei hányadokban van meghatározva a tulajdont képező dolog fölött.
Az eszmei hányadok szerinti tulajdonjog azt jelenti, hogy a tulajdonjog alá tartozó ingó vagy ingatlan természetben fizikailag nincs elhatárolva, megosztva. Így minden tulajdonostárs az egész tulajdonosának minősül, de az egységes tulajdonjog csak eszmeileg (elméletileg, jogilag) van a tulajdonostársak között osztva (például: 1 és 1).
Az új Ptk. egy eddig nem szabályozott rendelkezést vezet be, mégpedig azt, hogy amennyiben az eszmei hányadok nagysága nem volt megszabva, azokat egyenlőnek feltételezik az ellenkező bizonyíték felmutatásáig.
A hányadrészes tulajdonközösségnek két típusát ismerjük. Az első és egyben a leggyakrabban előforduló, az időleges tulajdonközösség, míg a második az örök tulajdonközösség (vagy kötelező tulajdonközösség). Ezek részletes bemutatására nem térünk ki, egy előző írásban ezeket már jellemezték.
A társtulajdonosok jogainak és kötelezettségeinek kiterjedése a tulajdonjog három elemét figyelembe véve állapítható meg. A tulajdonjog elemei a következők: a birtoklás, a használat, valamint a rendelkezés.
A birtoklás a tulajdonos vagy társtulajdonos azon jogát képezi, mely szerint a tárgyat fizikailag birtokolja. A birtoklási jog szempontjából részarányos tulajdonközösségre az jellemző, hogy a dolgot (dolgokat) a társtulajdonosok bármelyike egyedül, vagy a többivel együtt uralhatja és ugyanakkor védekezhet egyedül a birtoklás megháborítása ellen.
A használatról azt kell tudni, hogy bármelyik társtulajdonos használhatja a tulajdonközösség tárgyát (egyedül vagy a többi társtulajdonossal együtt), mindaddig, amíg azzal nem zavarja meg egy másik társtulajdonos által gyakorolt használatot. Az új Ptk. ezt a szabályt egy pontosítással bővíti, mely szerint a közös tulajdonos olyan módon használhatja a közös tulajdonban lévő javat vagy javakat, hogy annak/azoknak rendeltetése meg ne változzon.
Ugyanakkor egy olyan alapelvet is szabályoztak, mely szerint ha a közös tulajdonosok nem tudnának a használat fölött békésen megegyezni, a bíróság fogja azt megszabni.
Az új Ptk. szerint a közös tulajdonban lévő javakból származó jövedelmek, illetve az azokkal járó kötelességek az eszmei rész mértékének megfelelően osztódnak a tulajdonosok között.
Bármilyen bírósági eljárásban, a perbeli minőségtől függetlenül, bármelyik közös tulajdonos egyedül is perben állhat (tehát nem kötelező mindegyiküknek perben lenni).
A kedvező bírósági határozat mindegyik közös tulajdonosnak kedvez, ellenben azok a határozatok, amelyek egyes közös tulajdonosra hátrányosak, a többire nem hatnak.
Amennyiben a perbehívási kereset csak a közös tulajdonosok némelyike által volt benyújtva, az alperes saját maga kérvényezheti mindegyikük perbe hozását.
Az ideiglenes tulajdonközösségre, illetve az örök tulajdonközösségre vonatkozó újdonságok bemutatására a következő alkalommal kerül sor.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com