Hamarosan megnyitják a pénzcsapokat

Február közepétől március elejéig zajlott a Nyárádmente LEADER Egyesület vidéki tájékoztató kampánya, amelynek során a LEADER program révén elérhető, a 2010–2020-as időszakra vonatkozó lehetőségeket ismertették a nyárádmenti községekben. A következtetéseket a program akciócsoportjának munkatársaival vontuk le.

Míg az előző ciklusban támogatták a fiatal gazdákat és a termékfeldolgozást, addig ebben a ciklusban a LEADER program nem finanszíroz semmilyen mezőgazdasági jellegű kezdeményezést. Mivel a Nyárádmente gazdasága még mindig többnyire a mezőgazdaságon alapul, tudatosan próbálták úgy szervezni a találkozókat, hogy ne a gazdákat szólítsák meg, hiszen azok most nem érintettek, és szembesülniük kellett volna azzal, hogy ötleteikre nem kaphatnak pénzt. Ezért is kisebb – általában tíz fő körüli – célcsoportokkal beszélgettek minden községben, a potenciális pályázókkal találkoztak körútjuk során – mondta el Balássy András, a tájékoztatásért felelős munkatárs. 

Az is fontos változás, hogy ebben a ciklusban csak már létező, bejegyzett vállalkozások pályázhatnak, míg az előzőben magánszemély is pályázhatott, s ha nyert, a szerződéskötésig bejegyeztette vállalkozását. Az is újdonság – és nem a legkedvezőbb –, hogy a vállalkozás vagy a már meglévő termék fejlesztésére nem pályázhatnak a cégek, csupán a szolgáltatás bővítésére vagy új termék bevezetésére, gyártására. Ez a turisztikai cégeket is „megköti”, hiszen ők a fejlesztésben, bővítésben érdekeltek.

A résztvevők között kevesebben voltak a turisztikai vállalkozások képviselői, mint más szolgáltatók, de az is érdekes tény, hogy minden községben volt pellet gyártása iránti érdeklődő: ebből is érezhető, hogy szűkülnek a fakereskedés keretei, kemény tél is van a hátunk mögött, de tűzifa ára is megugrott. Ez azt jelenti, hogy a nyárádmenti vállalkozói szféra sem alszik, és felismeri a piacon fellehető réseket. Végkövetkeztetésként Balássy elmondta: minden szférában van érdeklődés a következő időszak LEADER-lehetőségei iránt, a civileknek is van néhány ötletük – az alsó és felső térségből egyaránt –, és jó lenne, ha anyagi háttérrel is rendelkeznének, hogy elképzeléseik megvalósításához önrészt is tudjanak hozzátenni. 

 

Elégedettek a visszajelzésekkel

A találkozókon jó volt az érdeklődés minden területen, a következő lépés, hogy április folyamán, de legkésőbb május elejéig kiírják a pályázatokat az öt intézkedés terén – tudtuk meg a helyi akciócsoport munkaszervezeti felelősétől, Ördög Hannától. Mivel az országos vidékfejlesztési alap kezd elfogyni, a vidéki beruházásokért felelős Maros megyei hivatal hozzájuk is irányít érdeklődőket, ezért arra számítanak, hogy a vállalkozói területen egészséges versengés lesz, hiszen az elkülönített 590 ezer euróból csak 10-11 pályázatot tudnak támogatni. Az önkormányzatok pályázati ötletei már körvonalazódtak, ők is várják a kiírásokat, de mivel az előző ciklushoz képest jóval kisebb a keretösszeg, általában egy önkormányzat csak egy nyertes pályázatban reménykedhet. Úgy vélik, az év végéig az önkormányzatokkal már támogatási szerződéseket is aláírhatnak. Van érdeklődés és ötlet a szociális szféra terén is, de itt nem működést, hanem infrastrukturális beruházást támogatnak, és csupán százezer eurós a keret. Ugyanekkora a turisztikára szánt összeg is, így itt inkább egyetlen, az egész kistérséget érintő projektet várnának szívesebben. A kulturális örökségvédelem terén is van néhány jó ötlet, de itt akadály lehet az, hogy a pályázó egyesületek utófinanszírozást kapnak, azaz először saját alapból kell megvalósítsák ötleteiket.

 

A legjobbaknak bónusz is jár

Ebben a ciklusban bónuszrendszert vezettek be, ami azt jelenti, hogy pénzeket vesznek el azoktól az akciócsoportoktól, amelyek az elvártnál gyengébben teljesítenek, és azok között osztják szét, amelyek a legjobban teljesítenek. Ez egyelőre egy lehetőség, de nem számolnak ezzel, és még nem is véglegesített – magyarázta Ördög. Több szempont szerint határozzák meg, hogy ki részesülhet ebből a pénzelosztásból: 2019 végéig kipályáztatták-e a keretösszeg 95%-át, mennyi pénz folyik vissza a projektekre, milyen volt a népszerűsítés, és van-e túljelentkezés a pályázók körében, továbbá a hibaküszöböt is értékelik, azaz az akciócsoport által javasolt projektek közül hány kap támogatást az országos elbírálás során.