Hagyományos termesztés

A szászcsávási Erdős család egyike azon őstermelőknek, akik földművelésből és terményeik értékesítéséből élnek. Annak ellenére, hogy a szabadföldi termesztés hagyományát folytatják – amelyet egyre inkább háttérbe szorít az ipari méretű melegházi termesztés –, a magángazdák az értékesítés során is nehézségekkel szembesülnek.

A mikefalvi lakosság 5%-a, a szászcsávásiak 20%-a tartja fenn magát zöldségtermesztésből és -értékesítésből – tudtuk meg legutóbbi villámlátogatásunk alkalmával. Amint a szászcsávási Erdős Márta elmondta, nyolc hektár földterületet bérelnek, ebből egy hektáron zöldséget termesztenek, két hektáron burgonyát, a fennmaradó öt hektáron gabonafélét. A szabadföldi zöldségesben idényzöldséget – spenótot, salátát, hónapos retket, zöldhagymát, de paradicsomot, paprikát is – termeszt a négy felnőttből álló család. A 23 és 19 éves leány-, illetve a 14 éves fiúgyermek szabadidejében kiveszi részét a mezőgazdasági tevékenységekből. A szabadföldön termett zöldségeiket hagyományosan termesztik. Mint hangsúlyozták, műtrágyát nem használnak, kimondottan kecsketrágyával teszik termékenyebbé a talajt. Gondjaik szárazság idején vannak, a tavaly a paprikatermést sújtotta az aszály, de számukra megvalósíthatatlannak tűnik az öntözőberendezésbe való befektetés. 

„Napszámosokat sem találni, pedig a napi munkadíjuk 30 lej és háromszori étkezés; enni-, innivalót, kávét kapnak aznapra, de annak ellenére, hogy elég nagy azok száma, akik szociális juttatásból élnek, nem vállalják a földművelést.” Az értékesítés nehézségeiről is szót ejtettek a gazdálkodó család tagjai, amely általános érvényűnek tűnik a Kis-Küküllő menti településeken. Arra a kérdésre, hogy miért nem próbálkoznak marosvásárhelyi értékesítéssel is, a szabadidő, illetve a tájékoztatás hiányát említették.

Mikefalva község polgármestere, Székely László kérdésünkre elmondta, hogy községszinten a termelési igazolványt kiváltók száma meghaladja a kétszázat. Azoknak, akik nem foglalkoznak zöldségtermesztéssel és -forgalmazással, de legelőjük van, és igényelték a területalapú támogatást, ugyancsak ki kell váltaniuk a termelői igazolványt, mivel az APIA-támogatáshoz nekik is el kell számolniuk a takarmány útjával.

 – Mekkora a marosvásárhelyi piacok telítettsége, miként foglalhat asztalt egy távolabbi település őstermelője a nagyobb vásárlóerővel bíró megyeszékhelyen? – kérdeztük Ujică Valer marosvásárhelyi piacigazgatót.

– A piaci asztalok nagy részét év elején szerződéssel hosszabb távra veszik bérbe a termelők és értékesítők, ennek ellenére év közben is lehet asztalt igényelni, időnként a legtelítettebb piacokon is szabadulnak fel árusítóhelyek. Jelenleg a November 7. negyedi piacon és a Tudor negyedben, a Gyémánt piacon vannak szabad asztalok, amelyeket bármikor igényelni lehet. Amint az igazgató tájékoztatott, a tetőzet alatti üvegszálas piaci asztalok napidíja 11 lej, zárt helyiségben 16 lej, a betonasztalok napidíja 12 lej, a havi bér az asztalok anyagminőségének függvényében 330–350 lej között van, ami a foglalást és a napi díjat is tartalmazza. A megyeszékhely piacigazgatóságának titkárságán lehet érdeklődni, a 0265/250-225-ös telefonszámon, azt követően személyesen kell a Cuza Vodă utcai napipiacon található székhelyen igényelni az asztalfoglalási szándékot.