Haferland napok az Erdélyi-dombvidéken
2025-08-04 16:00:00
- Vajda György
Egykori szász hagyományok felelevenítése
Július 31. és augusztus 3. között a 13. alkalommal szervezte meg több alapítvány Brassó, Szeben és Maros megyében levő szász falvakban a Haferland eseménysorozatot, amelynek célja a hagyomány felélesztése és ápolása a szászok által egykor lakott falvakban.
Haferland (Zabföld) a Segesvár és Kőhalom között levő településeket öleli fel. A név eredete is a hagyományos gazdálkodásig nyúlik vissza, ugyanis ezen a vidéken a szászok legfontosabb mezőgazdasági terménye a zab volt, amelyet abrakként értékesítettek a nagyobb városokban, mint Brassó, Nagyszeben, Segesvár, hiszen egykor lóval közlekedtek, így nagy igény volt a zabra. Az első Haferland rendezvényt 2012 nyarán szervezte meg Michael Schmidt, az MHS Holding és az M&V Schmidt Alapítvány elnöke, akihez társult Peter Maffay, a Tabaluga Alapítvány elnöke. Mindketten erdélyi szászok, akik kivándoroltak, és a rendszerváltás után hazatérve kezdeményezték az eseménysorozatot. Arra törekedtek, hogy a még megmaradt népviseletet, néptáncot felelevenítsék, és ezt gasztronómiával társítva turisztikai kínálatként értékesítsék. Emögött az állt, hogy a népéletet tükröző, még megmaradt tárgyakból állandó kiállítást hozzanak létre (amely utólag Szászfehéregyházán sikerült), és hozzájáruljanak az erődtemplomok, valamint a jellegzetes szász házak felújításához. (Az utóbbiakban igen sokat segített Károly herceg, a mostani III. Károly angol király, aki, mint ismeretes, alapítványával lelkesen az ügy mellé állt.)
Míg az első rendezvényre alig pár százan, nagyrészt hazatért szászok gyűltek össze, addig a 10. rendezvényen 37.500 látogatót számoltak, köztük a szászok mellett hazai és külföldi turistákat egyaránt. Az idei rendezvény újdonsága volt, hogy a Carpathian Travel Központ és a Visit Szeben egy hop-on, hop-off autóbuszjáratot is indított az érdeklődőknek az esemény helyszíneire.
A rendezvény július 31-én az erkedi (Maros megye) evangélikus templom kertjében kezdődött, ahol a hagyományos fúvószenekar mellett a nagyszebeni Német Ifjúsági Fórum néptánccsoportja is bemutatkozott. Aznap délután a segesvári TACT színház a gyerekeknek bemutatta a Piroska és a farkas mesét. A rendezvény délután Rádoson folytatódott, ahol kézműves-tevékenységeket szerveztek. Pénteken a szászkézdi templomban és a parasztvárban szerveztek zenés találkozót és idegenvezetést, délután a Brassó megyei Mesén volt a hivatalos megnyitó, ahol a hivatalos beszédeket követően a szászsebesi tánccsoport lépett fel. Itt népviseleti és kézműves termékek bemutatója is volt. 19 órától a miklóstelki Dominic Butikban Luiza Zan közismert jazzénekes lépett fel, itt hagyományos szász ételeket is meg lehetett kóstolni. Szombaton Nagybúnban és Szászhomoródon folytatódott a rendezvény, mindkét helyen néptánccsoportok léptek fel, gyerekelőadások voltak, és kézműves műhelyeket is szerveztek. Homoródon a szomszédságok gasztronómiai vetélkedőt is tartottak. Kora délután a kőhalmi evangélikus templomban az istentisztelet után orgonahangverseny volt, amelyen Michael Zikeli zeneszerzőre emlékeztek, majd Kiss Loránd restaurátor bemutatta a templomban feltárt és restaurált falfestményt. Az idei rendezvény kiemelt eseménye a hagyományos szász bál volt a szászkeresztúri evangélikus templom helyreállított csűrjében. Vasárnap Szászkeresztúron folytatódott a rendezvény a templom melletti réten és az erődtemplom udvarán, ahol szintén néptáncelőadás és fúvószenekari, gyerekszínházi előadás és filmvetítés volt, és itt is fellépett Luiza Zan és együttese. Délután pedig szalmakalap- és hagyományos szász bútorfestő, illetve varróműhelyekben fogadták az érdeklődőket, ugyanitt zabkalászból koszorúkat is fonhattak a kisebbek. Délután a szászfehéregyházi szomszédság kórusa lépett fel az evangélikus templomban, ahol a szervezet bemutatta a sajátos népviseletet. Caroline Fernolend a szász házak renoválását támogató Mihai Eminescu Trust 25 éves tevékenységéről is tartott bemutatót. Az eseménysorozat a 160-as szám alatt levő ház csűrjében szervezett zenés esttel, Johann Markel koncertjével zárult.
A szervezők remélik, hogy egyre több érdeklődőt tudnak megmozgatni, és így élővé tehetik e vidéket. Az a szándékuk, hogy a jelenleg más nemzetiségek által lakott településeken ne haljon ki a szász kultúra és hagyomány, ennek ápolásával pedig kereseti forrást teremtsenek a falubelieknek, hiszen rohamosan néptelenednek el e települések, és romossá válnak a gondozatlan erődtemplomok és a szász házak, holott e vidék igen gazdag épített örökséggel rendelkezik. A Nagy-Küküllő és az Olt által behatárolt Hortobágyon (bazinul Hârtibaciului) különösen szép, legelők által tarkított dombvidéken évszázadok óta éltek szászok, magyarok, románok és romák. Ezen a vidéken öt, az UNESCO világörökségi listáján levő műemlék templom található, ezenkívül még mintegy 60 erődtemplom, kastélyok, udvarházak és sajátos építésű települések. Eddig mintegy 500 kilométer turisztikai gyalogos- és kerékpárútvonalat építettek ki, köztük az erre haladó Via Transilvanicát is, amely egyre népszerűbb. A rendezvény mindezekre a lehetőségekre hívja fel a figyelmet, kiaknázva ezt a sajátos kulturális sokszínűséget – állítják a szervezők, akik elkötelezettek arra is, hogy minden évben valami érdekességgel, újdonsággal gazdagítsák a Haferland napok kínálatát.
