Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A Romániai Repülőterek Egyesületének tájékoztatása szerint augusztusban több mint 31 ezer utas vette igénybe a Marosvásárhelyi Transilvania Repülőteret. Ezzel az eredménnyel a vidrátszegi légikikötő országos viszonylatban a nyolcadik helyet foglalja el. Idén augusztusban összesen mintegy 2,6 millió utas fordult meg a 17 romániai repülőtéren, ez ötszázalékos forgalomnövekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az augusztusi toplistát toronymagasan a bukaresti Otopeni vezeti közel másfél millió utassal, Kolozsvár a második, 356 ezer utassal, majd következik Jászvásár (249 ezer), Temesvár (142 ezer) és Szucsáva, 84 ezer utassal. Mi kell egy repülőtér jó működéséhez? Mitől válik vonzóvá egy légikikötő a turisták számára? Mikor éri meg egy légitársaságnak járatokat indítani egy-egy régióban? – többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták az augusztus végi Vásárhelyi Forgatagon szervezett beszélgetésen Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Kelemen Barna, a marosvásárhelyi World Travel Shop utazási iroda vezetője, és Szegedi Attila hátizsákos utazó.
Péter Ferenc szerint a turisták elsősorban a desztináció függvényében választanak repteret, azt, ahonnan van járat az általuk kinézett célállomásra, illetve elérhető a légitársaság is, amellyel szívesen utaznak. Mint mondta, azzal is számolni kell, hogy Marosvásárhelyről jelenleg több desztinációra indulnak járatok, amelyekkel több mint száz célállomás érhető el, hiszen ha elrepülünk Budapestre, Memmingenbe vagy Dortmundba, onnan számos úti célra repülhetünk tovább. A megyei tanácselnök megjegyezte, nagyon fontos a turisztikai irodák szerepe, mivel nem mindenki tudja kiválasztani a számára legmegfelelőbb járatot, szolgáltatást, nem mindenki tudja például, hogy Egyiptomban melyik szálloda jó, ők pedig érdemben tudnak megfelelőt ajánlani.
Előny a vásárhelyi indulás, de kevés a lehetőség
Kelemen Barna, akinek sokéves tapasztalata van a turizmus terén, és ő maga is havi rendszerességgel repül, rámutatott: sok esetben bemennek hozzájuk az utazási irodába a turisták, mondván, hogy el szeretnének menni szabadságra, de nem tudják hová. Ilyenkor próbálnak lehetőségeket ajánlani, és a tapasztalat az, hogy ha van rá lehetőség, általában a legközelebbi reptérről szeretnének indulni.
– Vannak nagy tapasztalattal rendelkező utazók, náluk már inkább a desztináció a fontos, ennek függvényében kell választani repteret, ahonnan az megközelíthető. Az igazság azonban az, hogy ma Marosvásárhelyről néhány charter- és néhány menetrend szerinti járaton kívül nagyon nincsenek lehetőségek. Amikor 25 évvel ezelőtt elkezdtem utazni, két reptér volt úgymond közel hozzánk, ahonnan el lehetett jutni vakációzni, az egyik a bukaresti Otopeni, a másik pedig a budapesti. Délután 4-kor felültünk a buszra, hajnali 4-kor megérkeztünk a budapesti reptérre, aznap valamikor az esti órákban volt a járatunk, tehát gyakorlatilag szinte 24 órát utaztunk, amíg megérkeztünk a célállomásra, de így is elégedettek voltunk. Ma már az utasok azt szeretnék, hogy a lakhelyükhöz minél közelebbről induljon a gép, könnyedén kijussanak a reptérre, legyen minél kényelmesebb az utazás, kerüljön minél kevesebbe, és a lehető leggyorsabban érkezzenek meg – ismertette a turisták legfontosabb elvárásait az utazási szakértő.
Mint mondta, a vakációk megtervezésekor előny a vásárhelyi indulás, idén is volt Vásárhelyről Görögországba, Krétára járat, és rekordszámú nyaralást értékesítettek, ilyen sokan egy évben sem utaztak Krétára, mint az idén. Tehát a repülős utak megtervezésekor elsőbbséget élvez Vásárhely, aztán Kolozsvár, ugyanakkor sokan vállalják, hogy leutaznak Bukarestbe, mert sokkal színesebb a kínálat, de valamiért mégis sokan inkább Budapestet választják, ha távolabbi, különlegesebb célállomásokra szeretnének eljutni.
Nem telt házas, de végre van járat a városból a reptérre
Mint ismeretes, sokáig gondot okozott, hogy nem volt buszjárat, amivel az utasok eljuthattak Marosvásárhelyről a reptérig, illetve landolás után a légikikötőből a megyeszékhelyre.
– Nagyon örülünk annak, hogy sikerrel járt a versenytárgyalás, és végre van buszjárat a város központjából a repülőtérig. Sokan igénybe veszik, de tény, hogy nemigen van telt házas járat, ugyanis még mindig úgy gondolják az emberek, hogy kényelmesebb saját autóval kijutni a reptérig. De ilyen körülmények között is nagy szükség van erre a járatra, hiszen akadnak olyan turisták, akiknek nincs lehetőségük másként eljutni a reptérre, a taxi elég drága, tehát számukra biztosítani kell ezt a lehetőséget – mutatott rá Péter Ferenc. Hozzátette, egy beruházás is körvonalazódik, amely ugyancsak az utasok kényelmét szolgálja majd, egy nyertes pályázat révén egy új, kilencezer négyzetméteres terminál épül, így a tervek szerint a jövő év közepére sokkal kényelmesebb körülmények között tudják majd fogadni az utasokat a vásárhelyi repülőtéren.
Kelemen Barna megjegyezte, a kisebb városokhoz tartozó, regionális repterekkel szemben egyértelmű, hogy nem lehetnek olyan elvárásaink szolgáltatások szempontjából, mint például egy fővárosi reptérrel szemben. A vásárhelyi reptérnek is megvannak a maga szolgáltatásai, és szerencsére egyre minőségibbek, előny például, hogy van parkolási lehetőség elérhető áron. Igaz, a nyári hónapokban zsúfolttá tud válni a parkoló, hiszen nyáron a charterjáratok üzemelése idején több száz turista fordul meg naponta a reptéren.
Nem kell tartani attól, hogy Brassó elszippantja az utasokat
A beszélgetést moderáló István Szidónia rádiós szerkesztő kérdésére, hogy az új brassói reptér megjelenése jelent-e komoly veszélyt a vásárhelyi légikikötő működésére, Péter Ferenc kifejtette, Marosvásárhely mintegy száz kilométeres körzetében három másik reptér is működik, a kolozsvári, a nagyszebeni és most már a brassói is. – Világszinten olyan méretű utasszám-növekedés van – azt az időszakot kivéve, amikor a járvány tombolt, minden évben van növekedés –, hogy ebbe belefér a négy reptér ebben a régióban. Minden reptér konkurenciát jelent Vásárhelynek, de nem olyant, amitől tartani kell, ugyanis Brassónak megvan a saját körzete. Ha megnézzük, hány brassói vagy Brassó környéki utas repült Vásárhelyről, a tapasztalat az, hogy nagyon kevés. Fontos, hogy megnézzük, hogy a Vásárhelyről repülő személyek a régió mely településeiről érkeznek, és hová van igény, hogy eljussanak. Ha az igényekhez igazodva megfelelő szolgáltatásokat és megfelelő járatokat tudunk indítani, jól működhet a vásárhelyi reptér. Például az összes, Marosvásárhelyről induló budapesti járat tele van, és ha a heti hatodikat is betennénk, az is tele lenne. Kolozsvárról már kevésbé van igény budapesti repülésre, hiszen onnan már inkább autóval mennek az emberek. A Vásárhelyről induló charterjáratok, a németországi, a londoni menetrend szerinti járatok nagyon jól működnek, telt házasak. Tehát minden térségnek megvan a maga specifikuma, a sajátos igényei, ezért mind a négy reptér meg tud élni a régióban. Ugyanakkor ez a típusú konkurencia arra ösztönöz, hogy mindenik légikikötő megpróbáljon jobb és jobb ajánlatokkal előrukkolni, tehát inkább a pozitív oldalát nézem a brassói reptér megjelenésének – hangsúlyozta a marosvásárhelyi repülőtér fenntartásáért felelős Maros Megyei Tanács elnöke.
A brassói reptér kapcsán Kelemen Barna hozzátette, valamilyen szinten „lopkod” utasokat, előfordul, hogy Hargita, Kovászna megyei nyaralók már inkább onnan kérnek ajánlatokat például a charter desztinációkra.
A valóság azonban az, hogy egyre növekvő tendenciát mutat az, hogy milyen gyakorisággal mennek nyaralni az emberek. Sokan nemcsak évente egyszer utaznak el, hanem ezt kiegészítik akár rövidebb kiruccanásokkal, például európai nagyvárosokba. – Nem kell aggódni amiatt, hogy a környezetünkben egyre több reptér van, mivel ezzel párhuzamosan az utasszám is jelentősen nő. Nincs elegendő repülőgép, például az egyik közismert légitársaság 300 repülőgépet rendelt meg a következő tíz évre. És ezt komoly felmérések alapján teszi. Néhány reptér már túlszárnyalta a 2019-es év forgalmát, ami a turizmusban a csúcsnak számít. A szakemberek azt jósolták, hogy csak a 2024-es év végére fogjuk újra elérni azt a szintet, de korábban bekövetkezett. Repterek nélkül már nem tudunk létezni, minden aktivitás, mind az üzleti életben, mind a vakációzás terén ehhez van kötve. Az utasok körében nagyon szűk már az a réteg, amely bevállal autóbuszos kirándulásokat, a jelenlegi üzemanyagárak mellett pedig sokan átgondolják a saját autóval való utazást is, tehát a repülőt választják a legtöbben – tette szóvá a World Travel Shop utazási iroda igazgatója.
Nyugaton jóval többet utaznak repülővel
Péter Ferenc szerint a statisztikai adatok alapján a romániai lakosok több mint egyszer utaznak évente, 1,2-1,3 körül mozog ez az arány, míg a nyugati országokban több mint négyszer utaznak repülővel egy év leforgása alatt, és a tendenciák növekvőek. Mint mondta, a helyi turizmus fejlesztése szempontjából is fontos a reptér, hiszen Maros megye országos viszonylatban is népszerű turisztikai célállomás, ha pedig a székelyföldi régiót nézzük, az ide érkező turisták több mint fele Maros megyébe érkezik, Szováta, Segesvár, Marosvásárhely mind népszerű úti célok.
Kelemen Barna úgy véli, állami szinten nem teszünk eleget annak érdekében, hogy népszerűsítsük az országot, és idevonzzuk a külföldi turistákat. Ezt támasztja alá az is, hogy Berlinben márciusban, a világ legnagyobb utazási vásárán Románia nem rendelkezett külön standdal. – Nagyon fontos ilyen szabású rendezvényeken részt venni, nem hiába volt jelen például Jemen vagy Etiópia, amelyek rettenetesen szegény országok, de mégis befektetnek az országimázsba, hiszen tudják, hogy a turizmus rengeteg pénzt tud hozni egy országnak. Ez a hozzáállás sajnos beszédes arra vonatkozóan, hogy mit fektetünk az országimázsba, mit teszünk annak érdekében, hogy idevonzzuk a külföldi turistákat, holott a potenciál fantasztikus, rengeteget tud kínálni ez az ország – hangsúlyozta Kelemen Barna.
Utas és még több utas, ez kell az új járatok indításához
A kérdés kapcsán, hogy mikor éri meg egy légitársaságnak új járatot indítani, Péter Ferenc rámutatott: egy reptér jó működéséhez minél több utasra van szükség, ha nincs utas, nincs járat. Köztudott, hogy a tavasszal Vásárhely–Bukarest között is indult járat, de mivel nem lehetett megtölteni a repülőt, egy idő után megszűnt. Hasonló problémák merültek fel az egyiptomi járat kapcsán is, míg a járvány idején, amikor a legtöbb ország nem fogadott turistákat, és Egyiptomba lehetett utazni, tele voltak ezek a járatok, idén tavasszal azonban a Kolozsvárról Egyiptomba tartó gép félig volt, tehát olyan körülmények között, amikor Kolozsvár Vásárhellyel, Besztercével és a környező településekkel együtt nem tud megtölteni egy repülőt, nem fognak még egyet indítani.
Kelemen Barna hozzátette, a légitársaságok komoly kutatásokat végeznek arra vonatkozóan, hogy mely reptérre „törjenek be”, milyen járatokat indítsanak. A charterjáratokat választók közül is sokan kérdezik, hogy miért nincs újdonság, vágynak új úti célokra, de vannak olyan desztinációk, amelyek a fővárosból is nehezen elérhetők, nemhogy egy kisebb reptérről, a légitársaságnak pedig minden esetben meg kell hogy érje ezeket működtetni.