Ha az RMDSZ sikeres, az erdélyi magyarok is sikeresek

Szombaton Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Napirenden a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, az ügyvezető elnök megszavazása és bemutatkozása, politikai vita, valamint az RMDSZ 13. kongresszusának előkészítésére vonatkozó határozati javaslat elfogadása szerepelt.

Az ülés előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök kiosztotta a 2016-os Ezüstfenyő díjakat, és elismerő oklevelet adott át a leköszönő ügyvezető elnöknek, valamint a leköszönő szenátoroknak és képviselőknek.

Ha az RMDSZ sikeres, az erdélyi magyarok is sikeresek – jelentette ki politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor szövetségi elnök. Beszélt a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokról, a jelenlegi romániai politikai történésekről, az elkövetkező időszak kihívásairól és a májusi kongresszus előkészületeiről.

Az RMDSZ megőrizte súlyát, megerősödött

A 2016-os év két választásáról elmondta: az elmúlt évben a szövetség két rendben kérte az erdélyi, a romániai magyarok bizalmát, amelyet meg is kapott. Ennek eredményeként az RMDSZ több önkormányzatot vezet, mint az előző ciklusban, megőrizte súlyát, megerősödött. A parlamenti választások eredményéről kiemelte: ez olyan lett, amelyre minden magyar ember büszke lehet, amelyet minden magyar ember vállalni tud, és hosszú évek után először újra arányos a magyar emberek képviselete a parlamentben. 

Véleménye szerint ezt az eredményt közös sikerként kell elkönyvelni, mert „azt is bizonyítja, hogy jó döntéseket hoztunk meg az elmúlt időszakban: jó döntés volt, amikor 2014-ben kiléptünk a kormányból, jó döntés volt, amikor a Magyar Polgári Párttal összefogtunk azért, mert azt a magyar emberek így kívánták. Ehhez a sikerhez kellett az is, hogy a Fidesz–KDNP pártszövetséggel rendezzük a viszonyunkat. Csakis az vezethet előre, amikor az anyaországból is támogatják az erdélyi magyar politikát” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Emberközpontú politizálás

Az RMDSZ a romániai magyar közösség igényeire építi közpolitikáját, és a következő időszakban minden egyes állásfoglalásában azt veszi figyelembe, hogy mi jó az erdélyi, a romániai magyar közösségnek – jelentette ki a továbbiakban Kelemen Hunor. A következő időszak kihívásának tekinti, hogy a kisebbségi jogok megerősödjenek, kibővüljenek, mivel „egyáltalán nem helyes az az állapot, hogy a meglévő törvényekkel ellentétes döntések születnek”. Éppen ezért „legalább ennyire fontos, hogy a jogállamiság alapjait megerősítsük. (...) Azokat az értékeket, intézményeket kell megerősítenünk, amelyek nélkül nincsenek kisebbségi, szabadság- és emberi jogok”. Az RMDSZ elnöke szerint amint ezek a jogok sérülnek, az etnikai, a nemzeti kisebbségek lesznek a jogsérelmek elsőszámú elszenvedői.

Ugyanakkor a következő időszak kihívásának az RMDSZ Erdélyre vonatkozó választási ígéreteinek minél nagyobb arányú megvalósítását nevezte.

A parlamenti együttműködési megállapodás politikai eszköz 

Az RMDSZ-nek a kormányzó pártokkal kötött parlamenti együttműködéséről azt mondta, hogy dönteni kellett, mit tesz a szövetség a választást követően, hiszen matematikai szempontból fel sem merülhetett, hogy más kormány alakuljon, ilyen körülmények között esély sem nyílt kormányra lépni. A felajánlott parlamenti együttműködésről úgy vélekedett: „olyan politikai eszköz ez, amelyet 2000-2004 között már sikeresen használt a szövetség. A parlamenti együttműködési megállapodás fontos eszköz, hiszen a mi 6,5-6,6 százalékunkhoz mindig hozzá kell még tudni legalább negyvennégyet adni, hogy elfogadtassuk a parlamentben a magyar közösséget érintő javaslatainkat”.

Ezzel az együttműködéssel az RMDSZ olyan helyzetet kívánt teremteni, amelynek következményeként minden magyar ember nyer – jelentette ki az elnök. 

Porcsalmi Bálint nyílt, egyenes beszédet ígér

Miután Kovács Péter lemondása nyomán megüresedett az ügyvezető elnöki tisztség, az RMDSZ alapszabályzata értelmében a szövetségi elnök tesz javaslatot az ügyvezető elnök személyére, majd az SZKT szavaz a javaslatról. A testület szombaton egyhangúlag elfogadta Kelemen Hunor javaslatát. Porcsalmi Bálintot 133 szavazattal ügyvezető elnöknek választották. Alelnök a Kereszténydemokrata frakció részéről Erdei Dolóczki István lett. 

„Egy olyan szerepet kell betöltenem, amire sosem vágytam, de mindig tiszta szívből tiszteltem, és olykor tartottam, féltem tőle. Ma azért állok az SZKT előtt, előttetek, hogy támogatásotokat kérjem – mindenekelőtt a munkára, nem csupán a tisztségre. Nekem az a fontos, hogy maradhassak ügyvezető elnökként is az, aki vagyok: Bálint.

Az elmúlt években a világ számos részén segítettem nagyon különböző politikusoknak, szerveztem kampányokat, építettem szervezeteket. Tanácsadóként a legnagyobb luxus számomra az volt, hogy őszinte lehettem. Elmondhattam világosan, sokszor élesen, nemegyszer nyersen, amit gondolok, amit szerintem tenni kell. Ma nem tanácsadóként állok itt, hanem politikai felelősséget vállalok. De az őszinte, egyenes magatartástól nem akarok megválni. És ha lehet ilyet kérni, akkor ezt várom el a szövetség politikusaitól, helyi és megyei vezetőitől, központi és területi munkatársaitól. Nyílt, egyenes beszédet. Számomra minden jó csapatmunka alapja ez. Hiszek abban, hogy csak így lehet eredményeket elérni” – mondta egyebek között székfoglaló beszédében Porcsalmi Bálint.

Május 13-án kongresszus

Politikai beszámolójában hangsúlyozta: az RMDSZ idei kongresszusának az a tétje, hogy a következő két esztendőre irányt mutasson. „Olyan időszak következik, amikor van idő az építkezésre, amikor kell is építkezni: remélem, hogy lesz erőnk és lesznek partnereink ahhoz, hogy tisztázzuk azokat a kérdéseket, amelyek a román–magyar viszonyon, a két állam közti viszonyon javítani tudnak. A következő években napirendre kell tűznünk ismét a többség és kisebbségi közösség közötti paktumot: mi egy konstruktív párbeszédet akarunk, amely értékekre, kölcsönös tiszteletre, az identitás újrateremtésére alapozza az intézményes együttműködést.”

Az ülésen elfogadott határozat értelmében az RMDSZ 13. kongresszusára május 13-án kerül sor.