Gyülekezési jog
Létezik ugyan a polgári perrendtartás által szabályozott, úgynevezett „elnöki rendelvény” (ordonanţă preşedenţială) intézménye, ami egy gyors eljárás, ezzel viszont két probléma is van: egyrészt a közigazgatási eljárásban nem ismeri el a joggyakorlat a használhatóságát egy döntés felfüggesztése iránt indított keresetben.
(Folytatás május 14-i lapszámunkból)
Létezik ugyan a polgári perrendtartás által szabályozott, úgynevezett „elnöki rendelvény” (ordonanţă preşedenţială) intézménye, ami egy gyors eljárás, ezzel viszont két probléma is van: egyrészt a közigazgatási eljárásban nem ismeri el a joggyakorlat a használhatóságát egy döntés felfüggesztése iránt indított keresetben. Abban az esetben pedig, ha mégis elismeri ennek az eljárásnak a használatát – ez történt például a Székely Nemzeti Tanács–Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal perben –, akkor újra „róka fogta csuka” helyzet áll elő: elnöki rendelvénnyel nem lehet végleges bírósági döntést hozni, márpedig ha a bíróság felfüg-gesztené ideiglenesen a polgármester tiltó döntését, az egyenértékű lenne egy végleges intézkedéssel, a rendezvény tulajdonképpeni „engedélyezésével” (ismételjük, ilyen törvényes követelmény nem létezik).
Az, hogy mennyire szándékos a törvénynek ilyen formájú hiányossága, nem tudjuk, de tény, hogy más jogszabályok esetében, amelyek alkotmányos jogokat szabályoznak, pl. a közhasznú információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001, a közigazgatás átláthatóságáról szóló 52/2003, vagy a választási törvények a bírósági panaszok elbírálása tekintetében, mindig sürgős eljárásokat írnak elő, amelyeket záros és szűk határidőn belül kell lefolytatni éppen azért, hogy az alkotmány és a törvény által garantált alapvető jogok hatékony védelmet élvezzenek.
Egy másik következetlensége a törvénynek az, hogy a 9 paragrafusban felsorolja, melyek azok a rendezvények, amelyek megszervezése tiltott: fasiszta, kommunista, rasszista, terrorista, nemzetgyalázó, gyűlöletre, diszkriminációra, erőszakra uszító, közfelháborodást okozó, közrend vagy állam elleni tevékenység megszervezésére irányuló rendezvények. Azt viszont a törvény nem mondja meg, hogy ezekben az esetekben ki és milyen eljárás során tilthat be egy rendezvényt, ugyanis a fentebb taglalt polgármesteri tiltás a törvény szerint csak a 2. paragrafusban leírt tényállásra vonatkozik. Habár logikus lenne az a következtetés, hogy ebben az esetben is a polgármester tilthat be egy rendezvényt, ennek a kérdésnek a joghézaga visszaéléseknek adhat teret, hiszen ami nincs szabályozva, az értelmezhető ellentmondva az ebben az esetben kötelező jogbiztonság és hatékonyság elvének.
A fentiekből két következtetés fogalmazódik meg: minden nyilvános rendezvényt időben kell bejelenteni éppen azért, hogy legyen idő egy esetleges polgármesteri tiltás során, vagy a válaszadással kapcsolatos késlekedés esetén törvényszéki eljárást indítani. Ugyanakkor a törvényt, legalább a törvénykezési garanciák tekintetében, sürgősen módosítani kell az alapvető alkotmányos jogok hatékony védelme érdekében.
Gogolák H. Csongor
office@gogolak.ro
