Gyógyítás vagy üzlet?!

A gyógyszerként forgalmazott pszichiátriai szerek mellékhatásairól beszélgettek

november közepén Marosvásárhelyen, a Forradalom utca 19. szám alatt, és a gyógyítás mögötti hatalmas üzlet témakörét járták körül. Ezt követően egy pszichiáter szakmai véleményére is kíváncsiak voltunk. 

Az est során egészségügyi alkalmazottak, rezidens orvosok, valamint a pszichiátriai gyógymódot negatív élményként megélt egykori kezeltek oszthatták meg tapasztalataikat. A közelmúltban a médiában nagy visszhangot keltő országos és nemzetközi tragédiák főszereplőiről is szó esett, akik legtöbb esetben pszichiátriai kezelés alatt álltak, ennek nyomán váltak agresszívvá és oltották ki ártatlan emberek életét. A résztvevők hozzászólásaiból kiderült, hogy közvetlen környezetükben is alkalmaznak olyan szereket, amelyek függőséget okozhatnak. Ilyen az a pirula, amit az éjszakai ügyelet alatti nyugalom érdekében adagolnak a betegeknek, anélkül hogy tájékoztatnák őket arról, hogy rendszeres szedésével függőség alakulhat ki – hangzott el egyik egészségügyi alkalmazott hozzászólásában, amit többen is alátámasztottak.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (Citizens Commission on Human Rights – CCHR) nemzetközi emberi jogi szervezet erdélyi egyesületének képviselője, Both Imre Zsolt a pszichiátriával mint orvostudománnyal történő emberi jogi visszaéléseket nyugati statisztikákra támaszkodó dokumentumfilmek vetítésével támasztotta alá.

Az 1969-ben alakult nemzetközi szervezet a világ 34 országában több mint 130 csoporttal működik, és az elmeegészségügyi rendszerben történő visszaélések, emberi jogi sérelmek esetében próbál segítséget nyújtani. 2014 óta Erdélyben, Székelyudvarhelyen is van képviselete a szervezetnek. Amint felvetésünkre elmondta, a román törvénykezések akadályozzák az egyesület közvetlen beavatkozását, a pszichiátriákat nem ellenőrizhetik, feltételezésünk szerint a visszaélések jogi orvoslása így továbbra sem gördülékeny. Ennek ellenére a megélt vagy észlelt visszaélések mellett nem szabad szótlanul elmenni – hangzott el az est során. Az erdélyi egyesület tevékenysége főleg a tanácsadásra és a beadványokhoz szükséges iratcsomók összeállítására korlátozódik, ugyanakkor felvilágosító akciókkal próbálnak figyelmeztetni a gyógyszeriparra mint üzletágra, ahol elsődleges szempont a minél nagyobb mennyiségű tudatmódosító szer értékesítése. 

Gyógyszeripari érdekeltségek 

Hogy miért a tudatmódosító szerek a legnagyobb haszonkulccsal értékesített gyógyszeripari termékek? A rövidfilmeken megszólaltatott pszichiáterek nem tudtak egyértelmű választ adni arra, hogy konkrétan mi a pszichés betegségek kiváltó oka. Az agy kémiai egyensúlyának a felborulásával érveltek, amit azonban laboratóriumi vizsgálatokkal ez idáig nem sikerült kimutatni. A dokumentumfilm- részletek nyomán számtalan új információhoz jutottak a jelenlévők. A megkérdezett pszichológusok, orvosok, természetgyógyászok, de pszichiáterek egybehangzó véleménye szerint sem támasztják alá tudományos bizonyítékok azt az elméletet, hogy a mentális problémákat az agy kémiai egyensúlyzavara okozná. A vetített képsorokon szereplő szakemberek arra keresték a választ, hogy miként lehet egy fizikailag nem létező, nem kimutatható betegséget kezelni. A pszichiátriában ugyanis nincsenek laboratóriumi, illetve röntgenvizsgálatok, amelyekkel alá lehetne támasztani egyik-másik tünetcsoportot. Mint elhangzott, a pszichiátriai diagnózisokat felállító egyesült államokbeli pszichiáterekből álló csoport tagjainak nagy részét szoros szálak fűzik a gyógyszergyárakhoz. Az érdekeltség okán a napjainkban rutinszerűen alkalmazott, gyakran a kábítószerek kategóriájába sorolható pszichiátriai szereknek igencsak veszélyes mellékhatásaik vannak: öngyilkossági kísérletek, erőszakos cselekmények, súlyos elvonási tünetek, iskolai erőszak stb. Egyes antidepresszánsok növelhetik a mellrák kialakulásának veszélyét, illetve születési rendellenességeket okozhatnak. A Prozac, Zoloft, Paxal felírásával úgymond depressziót kezelnek, ám a felmérésekből és az öngyilkossági kísérletek számarányából kiderült, hogy még súlyosabb depressziót okoznak. A tudatmódosító szerek káros mellékhatásaira újabb gyógyszereket írnak fel, ami többszörös gyógyszerezéssel súlyosbítja a páciensek helyzetét.

A problémák gyökeréig hatolva

1987-ben az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézfelemeléses szavazással döntött a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarnak (Attention Deficit Hyperactivity Disorder – ADHD) a pszichés betegségek közé történő besorolásáról. Egy éven belül csak az Egyesült Államokban 500.000 gyereket „diagnosztizáltak” figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral. 1997 végére az ADHD-val besorolt egyesült államokbeli gyerekek száma 4,4 millióra emelkedett, ez nagyrészt a szövetségi támogatási programoknak is tulajdonítható, amelyek havi anyagi juttatásban részesítik az érintett családokat. Napjainkban a „mentális zavarokkal” diagnosztizált gyermekek számát nemzetközileg húszmillió fölöttire becsülik, és az érintett gyerekeknek tudatbefolyásoló, gyakran kábítószernek minősülő pszichiátriai szereket írnak fel, melyek esetenként iskolai agressziót eredményeznek. A Pszichiátriai Világszövetség és az AEÁ Országos Mentális Egészségügyi Szervezete szerint is a pszichiáterek nem ismerik egyetlen mentális rendellenesség okát vagy gyógymódját sem, ugyanakkor a pácienseikre gyakorolt hosszú távú kezelés eredményeit, következményeit sem mérik. 

Talán utópiának tűnik, de a cél az lenne, hogy az okokat megszüntetve, vényre felírt tudatmódosító szerek nélkül segítsenek a depresszióval küzdő egyéneken, és az újabbnál újabb, kitalált zavarokra felírt veszélyes tudatmódosító szerek helyett gyógyszermentes, működőképes megoldásokat finan- szírozzanak. A pszichiáterhez forduló betegek teljes kivizsgáláson kellene átessenek, a probléma gyökeréig kellene hatolniuk a szakorvosoknak annak érdekében, hogy a mentális problémákat valóban azonosítsák – vonták le a következtetést a pszichiátriai szerek ellenzői. 

A betegeket tájékoztatni kell

Az említett témafelvetés kapcsán szakemberek véleményére is kíváncsiak voltunk. A Dicsőszentmártonban hét éve tevékenykedő Sándor András pszichiáterrel a tudatmódosító szerek mellékhatásairól, a pszichés betegségek jelenlegi gyógykezelési módozatairól beszélgettünk.

Amint a szakember hangsúlyozta, a tudatmódosító szerek rendkívül széles skálája ismert, ugyanis abba a kategóriába tartoznak a különféle drogok, a pszichoaktív szerek, a benzodiazipimek, illetve az alkohol is. Azok, akik valamilyen formában függővé váltak, a külső valóságot eltorzított formában érzékelik, ezért nem is tudnak helyesen cselekedni. A kábítószerek közül a marihuána például a receptorokra hat, amely a kezdeti nyugtalanság után teljes ellazulást okoz, ezért terápiák során is alkalmazzák, egyes országokban törvényes a forgalmazása és használata. Vannak olyan antidepresszáns szerek, amelyek azonban nem tudatmódosító szerek. A legveszélyesebb kategóriának a szakember a spice drogokat tartja, melyek olcsóbbak, gyengébbek az eredetinél, de nem lehet kimutatni a szervezetből, hogy mit tartalmaznak. Ilyen a szintetikus marihuána és az egykori diszkó-drognak is nevezett ecstasy mai változata, amelyeket ismeretlen összetevőkből állítanak elő, nem lehet konkrétan kimutatni, hogy mit tartalmaz, a patkányméregtől az acetonig sok minden megtalálható benne.

A szakorvos ellenpéldaként említette a Zoloft és Prozac gyógyszereket, amelyek szerotonin kaptációgátló hatást fejtenek ki (magyarán endorfint, az örömérzet felszabadításáért felelős hormont szabadítanak fel). A testi függőség jelei akkor mutatkoznak meg, ha például négy-öt hónap depresszióval kezelés után, átmenet nélkül, hirtelen függesztik fel a kezelést. Ezért rendkívül nagy a pszichiáter felelőssége, a pszichomotoros nyugtalanság elkerülése, mert akár agressziót is kiválthat a kezelés megszakítása, ezért sajnos, olyan esetekben a tudatmódosító szerek, anxiolitikumok adása javasolt. 

A Xanax és a függőség

– A Xanax okozhat-e függőséget? – kérdeztük.

– A Xanax is erős fizikai és lelki függőséget okozhat. Hirtelen abbahagyása izomrángást, verejtékezést, hallucinációt, öngyilkossági gondolatokat, öngyilkossági kísérleteket idézhet elő, és évekbe telhet, mire megszűnik a függőség. A napi háromszori (negyed-, féltablettányi) kis koncentrációjú adagokat ajánlott csak felírni. Azokat a betegeket pedig, akik nem pszichotikus kezelés alatt állnak, tájékoztatni kell arról, hogy milyen gyógyszert kapnak, és annak milyen mellékhatásai lehetnek. Belgyógyászati beavatkozások előtt, illetve műtétek után is adnak a betegeknek fájdalomcsillapítás céljával Xanaxot, amit lehetőleg mellőzni kellene éppen a mellékhatásai miatt, ugyanakkor az sem elhanyagolandó, hogy mindenik fájdalomcsillapítónak lehetnek mellékhatásai. A fentanil, ketanil olyan tudatmódosító szerek, melyeket érzéstelenítésnél, műtét előtt kapnak a betegek.

– Milyen módszerekkel lehetne helyettesíteni egy pszichés beteg gyógyszeres kezelését? Miként oszlik meg a pszichológus és pszichiáter szerepe?

– A pszichoterápia nonkonvencionális területeivel – a pszichoterápiával, kognitív terápiával, viselkedésterápiával – helyettesíthető. Az ideális valóban az volna, ha egy személlyel egy szakember foglalkozna, de a családi háttér is rendkívül fontos, az, hogy a család teljes jogú tagjaként kezeljék. A legjobb megoldás a kombinált módszer: a pszichológus és a pszichiáter, akik egymást kiegészítve érhetnek el jó eredményeket. A pszichológus a lelki problémák feltárásával foglalkozik, gyógyszert nem írhat fel, míg a pszichiáter igen. Ugyanakkor a foglalkozásterápiák is hatékonyak lehetnek.

– Egyesült államokbeli szakembercsoportok szerint az agy kémiai egyensúlyának megbomlása nem mutatható ki laboratóriumi körülmények között. Vannak-e olyan módszerek, amelyekkel következtetni lehet kóros elváltozásokra az agyban ?

– Léteznek módszerek, igaz, elég költségesek. A kortizol nevű hormon változásával például kimutatható a depresszió. Ez nem azt jelenti, hogy ha nő vagy csökken a kortizolszint, törvényszerűen lelki problémákhoz kell kötni, de a depresszió esetén laboratóriumi körülmények között ki lehet mutatni a kortizolhormon-változást. A dopaminszint emelkedése vagy csökkenése is az agy kémiai egyensúlyának megbomlását jelezheti, amely laboratóriumi vizsgálattal ugyancsak kimutatható.