Gyakoribb a medvelátogatás

Még mindig nincs elfogadható megoldás ellene

Ilyenkor tavasszal a téli álmából felébredt medve igyekszik pótolni az elhasznált kalóriát, így gyakrabban tűnhet fel olyan helyen, ahol könnyebben szerezhet élelmet. Emiatt is az utóbbi időben egyre többen jelzik, hogy megjelent a medve lakott területen. Március végén, április elején több bejelentés is érkezett a prefektúrára, ezért a főispáni hivatal összehívta a vadkárokkal foglalkozó bizottságot, amelynek képviselői a megye több településén öt találkozót tartottak. Ezekről számolt be lapunknak Nagy Zsigmond alprefektus. 

Nagy Zsigmond elmondta, az utóbbi időben gyakoribbá váltak a medvetámadások és a medvekárról érkező bejelentések Maros megyében. Két kivétellel, amikor esztenára és egy emberre támadt a medve, az idén nem okozott különösebb gondot a nagyvad, azonban szinte naponta értesítik a prefektúrát, hogy felbukkan lakott településen. Tavaly, amikor alprefektusként főispáni feladatokat látott el, Nagy Zsigmond kibocsátotta a 2018/180-as prefektusi rendelkezést, amivel létrehozott egy, a vadkárokat menedzselő munkacsoportot, amelyet az alprefektus koordinál. Ebbe azok az intézmények képviselői kerültek be, amelyeknek valamilyen szinten közük van a vadkárokhoz, ezek megelőzéséhez. 

A következő intézmények intézkedhetnek ebben az esetben: a megyei rendőrség, a Sabin Motora csendőralakulat, az I. Ferdinand mobil csendőralakulat, a katasztrófavédelmi felügyelőség, a környezetvédelmi ügynökség, a környezetvédelmi őrség, az erdészeti őrség, a mezőgazdasági igazgatóság, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság, az erdészeti hivatal, a marosvásárhelyi állatkert, a megyei horgász- és vadászegyesület, illetve a megyei tanács és a prefektúra. A környezetvédelmi minisztérium  2017-ben kibocsátott 1169-es rendelete alapján olyan helyi intézkedéscsomagot kellett kidolgozniuk, amely hatékonyan megelőzi a vadkárokat, elhárítja a veszélyt, továbbá megsürgeti a kártérítést. 

Tekintettel arra, hogy ilyenkor gyakoribb a medvelátogatás lakott településeken, a prefektus a tavalyi rendelkezés alapján április 5-étől Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Ratosnyán, Nyárádszeredában, Segesváron és Radnóton találkozókat szervezett a munkacsoportok tagjaival, illetve az említett hat övezetbe tartozó vadásztársaságok és a polgármesteri hivatalok képviselőivel,  hogy közösen vizsgálják meg, milyen intézkedéseket  hoznak sürgősségi esetekben. 

A találkozókon elhangzottakat összefoglalva, Nagy Zsigmond elmondta, nagyon fontos, hogy amikor feltűnik a medve a lakott települések közelében, az emberek ne közelítsék meg, mert az űzött vad veszélyes lehet. Elsőként a helyi rendőrséget kell értesíteni és/vagy azonnal hívni a 112-es sürgősségi számot. Azonnal össze kell hívni a  településen a rendkívüli helyzetek bizottságát. Az első – a hely biztonságossá tételét szolgáló – intézkedést a rendőrség hozza meg, az állat ellen kizárólag a vadásztársaságok léphetnek fel. Megyénkben 64 vadászterület van, amelyeket 35 vadásztársaság kezel. A vadásztársaságok azonban csak akkor intézkedhetnek, ha szerződésük van a polgármesteri hivatalokkal. A találkozókon kiderült, hogy eddig csak a jeddi polgármesteri hivatal kötött erre vonatkozó szerződést a területükön levő vadásztársasággal. Hogy ebben segítsenek, a prefektúra kidolgozott egy formanyomtatványt, amelyet minden érintett és igénylő polgármesteri hivatalhoz elküldenek. Van olyan helyzet is, amikor egy önkormányzat közigazgatási területén több vadásztársaság működik, ilyen esetben a helyi önkormányzat dönti el, hogy melyikkel köt szolgáltatói szerződést. A beszélgetéseken felmerült az is, hogy ezért a hivataloknak fizetniük kell a vadásztársaságoknak. Az erre vonatkozó jogszabályok alapján azonban a vadásztársaságok kötelesek adminisztrálni a vadászterületet, ami nemcsak a vadállomány etetését, gondozását jelenti, hanem a felügyeletet is, így ezek a társaságok kell valamiképpen megakadályozzák, hogy vadállatok lakott területen garázdálkodjanak – hangsúlyozta Nagy Zsigmond. 

Nem minden esetben a kilövés a megoldás. Amennyiben a medve nem agresszív, a vadásztársaságok bevonásával el kell űzni (fényjelekkel, hanggal). Elhangzott az is, hogy a lakott településektől távolabb helyezzenek ki az erdőben megfelelő mennyiségű táplálékot, hogy az állatnak ne kelljen a könnyebb  „megoldást” választania. Sok esetben azt tapasztalták a vadászok, hogy a vaddisznóknak és az őzeknek kihelyezett etetők tartalmát megdézsmálja a medve, mégis lemerészkedik a falvakba. A települések külterületén a csendőrség is közbeléphet. 

A találkozókon a polgármesterek felvetették, hogy a  kilövési kvóták nem elégségesek, és arra kérték a vadásztársaságok képviselőit, hogy próbáljanak meg több kilövési kvótát szerezni. Ezzel kapcsolatosan  Ştefănescu Dănuţ, a megyei környezetvédelmi ügynökség, és Székely Annamária, a környezetvédelmi őrség vezetője elmondta, hogy  indokolt esetben – a már említett 2017. évi 1169-es környezetvédelmi minisztériumi rendelet alapján – kérhetik a vadásztársaságok a kilövési kvóta módosítását. Ha a nagyvad veszélyezteti  lakott területen az emberek életét, kárt tesz az állatállományban, jóváhagyják. Azonban kiderült, hogy megyénkben a tavalyi kilövési kvótát sem teljesítették. Az is igaz, hogy igen bonyolult bürokratikus eljárással lehet a kilövést igényelni, mivel 2016-tól a medve szigorúan védett állatfaj. De az út nem járhatatlan. A települések katasztrófavédelmi felügyelőségei által készített indoklást (jegyzőkönyvet) láttamoznia kell a környezetvédelmi ügynökségnek, a környezetvédelmi és az erdészeti őrségnek, és amennyiben az állat természetvédelmi területen él,  a terület adminisztrációja is jóvá kell hagyja. Horaţiu Gorea, a marosvásárhelyi állatkert igazgatója a találkozók egyikén elmondta, hogy országos szinten, egységesen kellene intézkedni, és erre jogszabályt kellene kidolgozni. Megyei szinten erre kiképzett, sürgősségi bevetésre alkalmas csapatot kell létrehozni, és megfelelő felszereléssel ellátni (gépkocsi, altatólövedékes fegyverek, hálók stb.). Ezeknek a csapatoknak a feladata nem az állat kilövése lenne, hanem az altatást követően más helyre – akár rezervátumokba – szállítása. Az ötletet többen is jónak találták, azonban a rendőrség képviselői kifejtették, erre nincs jogszabály, így a minisztériumnak kellene ez ügyben is sürgősen lépnie. 

Vitatott az is, hogy mikor indokolt a drasztikusabb intézkedés (kilövés), mit jelent a rendelkezésben megfogalmazott azonnali veszély (pericol iminent)? (Sz. m.: az 1169-es rendelkezésben ugyanis az áll, hogy azonnali veszély esetén kérhető a kilövés, de azt nem tisztázza a jogszabály, hogy mit takar ez a kifejezés.) Többen azt állították, hogy a vadállat jelenléte lakott területen veszélyt jelent, még akkor is, ha nem támad emberekre. Jelentős kárt okoz esztenáknál, a háztáji gazdaságokban. Vannak olyan falvak, ahol az emberek nem mernek kimenni az utcára a medve gyakori jelenléte miatt. 

A találkozókon polgármesterek felvetették, hogy a gyakori terepmotorozás és az ATV-zés az erdőben megzavarja az állatokat, amelyek olyan területekre vonulnak, ahol biztonságban érzik magukat. És ehhez társul az is, hogy a csendesebb falvakban könnyebben jutnak táplálékhoz. Azt is elismerték, hogy az állatok az erdőirtás miatt szorultak ki a természetes életterükről. Habár a minisztérium nem támogatja a kilövést – a prefektúrához küldött átiratban inkább az „aktív” (vadűzés zaj és fényjelzések segítségével), illetve a „passzív” (villanypásztorok, kerítések stb.) hozzáállást szorgalmazza, a találkozókon megfogalmazott általános vélemény az volt, hogy mivel 2016-tól a medve szigorúan védett állat, és emiatt tilos a kilövése, szükség lenne a törvény módosítására olyan kvóták elfogadásával, amivel  optimális szintre kerül a medvepopuláció egy adott területen, ahol a természetes élővilág eltartó képessége olyan, hogy nem szorul az állat arra, hogy máshol szerezzen táplálékot. 

Nagy Zsigmond szerint hasznosak voltak  a találkozók, mert tisztázták, hogy a felsorolt intézmények képviselőinek mi a feladatuk, hatáskörük az adott szakterületen. Fontos, hogy közösen lépjenek fel úgy, hogy mindenki felelősségteljesen vállalja a rá háruló feladatokat. Igaz – tette hozzá az alprefektus –,  hogy szép számban részt vettek a polgármesterek ezeken a találkozókon, ám az intézkedéshozatalra jogosult vadásztársaságok kevésbé képviseltették magukat. Azt mindenki hangsúlyozta, hogy az érvényben levő jogszabályok tüneti kezelést jelentenek, a kérdés rendezésére minél előbb országos intézkedést kell hozni.