Gróf Lázár Kálmánra emlékeztek

Kedden délelőtt a marosvásárhelyi állatkertben szűk szakmai körben emlékeztek meg arról a szárhegyi Lázár Kálmán grófról, aki erdélyi zoológus, az első magyar ornitológiai és állatkertészeti művek szerzője, a pesti állatkert megalapításában jelentős szerepet játszó kutató tudós és ismeretterjesztő volt.

Fotó: Vajda György

Kedden délelőtt a marosvásárhelyi állatkertben szűk szakmai körben emlékeztek meg arról a szárhegyi Lázár Kálmán grófról, aki erdélyi zoológus, az első magyar ornitológiai és állatkertészeti művek szerzője, a pesti állatkert megalapításában jelentős szerepet játszó kutató tudós és ismeretterjesztő volt. Az eseményen részt vett többek között prof. dr. Persányi Miklós állatkertész, a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, volt környezetvédelmi miniszter. A rendezvény egyik támogatója a gyulakutai önkormányzat volt.

Az emléknap a marosvásárhelyi állatkert nagymacskáknak otthont adó épületének előadótermében kezdődött, ahol az érdeklődők megismerkedhettek gróf Lázár Kálmán családjával, munkásságával. L. Simon László kormánybiztos, magyar országgyűlési képviselő bemutatta Lázár Kálmán gróf által az ifjúság számára 1868 körül megjelentetett Körút az állatkertekben című albumának hasonmás kötetét. Dr. Buza Péter művelődéstörténész, a Budapest c. folyóirat főszerkesztője a gróf életútjáról és szakmai pályájáról beszélt, hangsúlyozva szerepét az első magyar állatkert megalapításában. Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója Lázár Kálmán munkásságát a magyar tudósok 19. századi tevékenységének, eredményeinek kontextusába helyezve kiemelte a zoológiai kutatásban tett úttörő szerepét. Józsa András helytörténész érdekes adatokat osztott meg a Lázár és a Simény családról, majd Kovács Zsolt szakíró, az Állatvilág c. folyóirat főszerkesztője gróf Lázár Kálmánnak a XIX. századi magyar és európai ornitológiai kutatásban játszott szerepéről értekezett. Szakács László, a Rhododendron Környezetvédelmi Egyesület alelnöke gróf Lázár Kálmán kortársairól, Emil Racoviţáról és Grigore Antipáról, a két jeles román zoológusról beszélt. Hanga Zoltán állatkertész, a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője Lázár Kálmánnak a Kárpát-medencei állatkertészetben elért eredményeit taglalta. S ezt történeti háttérrel Kopacz András, a Marosvásárhelyi állatkert igazgatója támasztotta alá.

Dr. Persányi Miklós a tanácskozás szünetében a Népújságnak elmondta, több évtizedes múltra nyúlik vissza a budapesti és a marosvásárhelyi állatkert közötti együttműködés. Marosvásárhelyről többször jártak ott kollégák tapasztalatcserén, hiszen a magyar fővárosi állatkert egyike a legjobbaknak Európában, képzett személyzettel, komoly gyűjteménnyel. Az utóbbi években pedig több állatcserében is megállapodtak, egyelőre inkább Budapestről kerültek Marosvásárhelyre példányok, de ez fordítva is működhet. Ami pedig a vásárhelyi állatkertet illeti, a szakember elismerően nyilatkozott róla, környezetével és a 40 hektáros felületével bármely európai nagyváros hasonló intézményével vetekedhetne. Ám a látogatottságához képest kevés a személyzete. Összehasonlításképpen: a budapesti állatkertet évente egymillióan keresik fel, ott 185-en dolgoznak, míg Marosvásárhelyen évente 160.000 látogató fordul meg és csak 38 az alkalmazottak száma. Kérdésünkre Persányi Miklós kifejtette, egyre inkább szükség van ezekre az intézményekre, ezt igazolja rohamos fejlődésük, elterjedésük is. Míg a világon az 1700-as évek végén csak két állatkert volt, addig 100 év múlva már 60, 2000-ben 7000, most pedig 10.000-t tartanak nyilván, amelyeket évente 750 millió ember látogat.

– A városi ember egyre távolabb kerül a természettől, ezért keresi az állatok közelségét. Erre az igényére intézményeket alakít ki. A kérdés az, hogy milyen feltételeket tudnak teremteni a fogva tartott állatoknak. Ha az állatjóléti szempontokat tiszteletben tartják, akkor az állatkerteknek van létjogosultságuk – mondta a szakember, majd hangsúlyozta ezek oktató, szocializáló szerepét. A budapesti állatkertben évente 100.000 gyereknek tart mintegy 10.000 pedagógus oktatói tevékenységet. Az állatkertnél jobb természetrajzi szertárt nem lehet találni, s lényeges, hogy a családi szabadidőtöltés szempontjából is fontos helyszín, mivel itt egyformán jól érzi magát a gyerek és a felnőtt, ezért talán ez a legfontosabb missziójuk az állatkerteknek.

A Marosvásárhelyen megtartott szimpóziumot követően délután Kelementelkén folytatódott a megemlékezés: megkoszorúzták gróf Lázár Kálmán emlékoszlopát, ahol a kelementelki iskola diákjai rövid műsorral kedveskedtek a vendégeknek, majd mindannyian felkeresték Lázár Kálmán egykori lakhelyét, a Simény-kúriát.