Gazdasegítő intézkedések
2011-09-09 12:34:16
- Kilyén Attila
A tegnap sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ megyei székhelyén dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke és dr. Fegyverneky Sándor, a Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság ügyvezető igazgatója három témakörben.
A tegnap sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ megyei székhelyén dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke és dr. Fegyverneky Sándor, a Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság ügyvezető igazgatója három témakörben: kis vágóhidak létrehozásának szükségessége, a mezőgazdasági kamarák helyben topogó szervezése, valamint roncstraktorprogrammal kapcsolatos tudnivalók.
Országos szinten az állattenyésztők számára gondot okozott a beteg egyedek levágása, mert az ország Európai Unióhoz való csatlakozása után a kis vágóhidakat, vágópontokat megszüntették. Az ország sok megyéjében kevés a minősített vágóhíd. Emellett ezek az egységek szakosodtak: van, ahol csak szarvasmarhát, másiknál csak sertést vagy juhot vághatnak le. A megyékben a vágóhidak területileg sincsenek kedvezően elhelyezve. Megyénkben négy minősített vágóhíd működik. Előfordul, hogy több tíz kilométer távolságra kell utaznia a gazdának, hogy a beteg egyedet levágják és húsát értékesíteni tudja. Amennyiben hirtelen nincs lehetősége a szállításra, arra kényszerül, hogy az állatot a településen nem megfelelő körülmények között vágja le, akár az állatorvos segédletével. Ez az eljárás pedig ellentmond az EU-s előírásoknak, a hús útja a fogyasztóig ellenőrizhető kell legyen. Mivel ez országos jelenség, dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő javaslatára az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főhatóság 35-ös rendelete alapján (a Hivatalos Közlöny VIII. 18-i számában jelent meg) kis vágóhidak, vágópontok létesíthetők. Ezek abban különböznek a jelenlegi minősített vágóhidaktól, hogy a működési alapszabályzatukon könnyítettek. A helyiségben, amely meg kell feleljen a minimális higiéniai előírásoknak, folyó vízre van szükség. A rendelkezés szerint a kis vágóhidakon szakképzett mészárosok fognak dolgozni. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy az állat-egészségügyi igazgatóság nem tájékoztatta kellőképpen a helyi önkormányzatokat, polgármesteri hivatalokat az új lehetőségekről, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak a vágópontok létrehozásához.
A Népújság kérdésére, hogy van-e lehetőség más országokhoz hasonlóan nagy gépkocsikra szerelt mozgó vágópontok beszerzésére, dr. Kelemen Atilla igennel válaszolt. Csakhogy Németországban egy ilyen mozgó vágópont költsége eléri a 40.000 eurót. Magyarországon állítólag már előállították 20.000 euróból. Ezen költségekhez viszonyítva a településeken a kis vágópontok létrehozásának önköltségei sokkal alacsonyabbak. Az önkormányzatok szinte mindenik településen rendelkeznek olyan helyiségekkel, amelyekben kis átalakítással vágópontok hozhatók létre. A szóban forgó rendeletről dr. Fegyverneky Sándor beszélt részletesebben. Kifejtette: reméli, hogy az önkormányzatok is hozzájárulnak vágópontok létrehozásához, mert végül is az állattenyésztőket segítik az egyed levágásában és a hús biztonságos értékesítésében.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a mezőgazdasági kamarák megalakításának újabb határideje ez év október 1. A törvényt már háromszor módosították, de, amint dr. Kelemen Atilla mondotta, a legnagyobb baj, hogy a kidolgozott alkalmazási módszertan gátolja a törvény alkalmazását. Szabó Árpád, aki a volt mezőgazdasági szaktanácsadó hivatalt is irányította, elmondta, azokat azért szüntették meg, hogy munkájukat átvegyék a mezőgazdasági kamarák. A jelenleg mezőgazdasági kamarának nevezett intézmények gyakorlatilag a volt mezőgazdasági szaktanácsadó hivatalok munkáját végzik. Alaptevékenységük a gazdálkodók segítése, támogatása a különböző pályázatok összeállításában. Szabó Árpád jelezte, hogy mivel a mezőgazdasági igazgatóságokat átszervezték, számos munkaterület maradt fedezetlenül; azokról az igazgatóságok lemondtak, de a kamarák még nem vették át. Ez ügyben dr. Kelemen Atilla is értetlenségét fejezte ki. Elmondása szerint érdeklődésére a jelenlegi mezőgazdasági miniszter kijelentette, nincs anyagi fedezet az országban 690 mezőgazdasági kamara létrehozására. Nagy a valószínűsége annak, hogy a határidőt újra kitolják.
Szabó Árpád mezőgazdasági gépészmérnök a roncstraktorprogramról is beszélt. Sajnos, ez sem zajlik zökkenőmentesen, mert a Környezetvédelmi Alap még nem hozta nyilvánosságra azon mezőgazdasági gépeket forgalmazó cégek névsorát, amelyek bekapcsolódtak a programba. A roncstraktorprogramban az állam az új traktor vásárlását 17.000 lejjel támogatja. Szabó Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgépészek társulhatnak is az új traktor vagy arató-cséplő gép – kombájn – államilag támogatott vásárlásában. Ez esetben a támogatás nem haladhatja meg az új gép értékének 40%-át. A program keretében aki tízévesnél régebbi traktorát szeretné újra cserélni, november 10-ig iratkozhat fel a Környezetvédelmi Alapnál, hogy ártámogatott traktorhoz jusson.
