Gazdag „teríték” az e heti strasbourgi plenáris napirendjén

A terrorizmus elleni harc és az európai információs rendszer, a kereskedelemvédelmi eszközök reformja, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások nyilvánossága, a CIA-börtönök, a Feinstein-jelentés nyomon követése, a Tunéziának szánt 500 millió eurós támogatás, a fehérorosz atomlétesítmények biztonsága, a multicégek az afrikai agrárszektorban, a japán bálnavadászat, az információs technológiák kereskedelmének felpörgetése, a Törökországgal, Venezuelával, Bangladessel, a Fülöp-szigetekkel között megállapodás, az uniós űrpolitika, az OLAF felügyelőbizottsága, az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása, a technológiai innováció a mezőgazdaságban, az emberi jogok helyzete – egyebek mellett ezek a témák szerepelnek az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén. Vitáznak és szavaznak a migráció kezeléséről, a Juncker-tervről, a Panama-papírokról, valamint az adóelkerülés elleni csomagról.

 

Vita a Juncker-tervről 

A parlament szerdán (ma) vitatja meg Jyrki Katainen bizottsági elnökhelyettessel, hogyan halad a Juncker-terv, az Európai Bizottság 315 milliárd eurós befektetési terve. Az egy éve indított Európai Stratégiai Beruházási Alap magántőke és közpénzek mobilizálásával igyekszik a válság után az uniós gazdasági növekedést beindítani. A június 2-án publikált értékelő jelentésében a Bizottság a hároméves periódus meghosszabbítását és a kis- és közepes vállalkozásokra szánt források növelését javasolja.

26 tagállam több mint 140 ezer kis- és középvállalkozása részesül várhatóan a csomagból. A legtöbb projektet eddig Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Nagy-Britanniában és Spanyolországban hagyták jóvá.

 

Panama-papírok

A héten szavaznak az EP politikai vezetése által előterjesztett javaslatról, amelynek értelmében vizsgálóbizottság tárná fel a Panama-papírok haszonélvezőivel és pénzügyi módszereikkel kapcsolatos információkat. A 65 tagú bizottság elsősorban az uniós jog megsértésével is járó állítólagos pénzmosást, adókijátszást és adóelkerülést vizsgálja. A bizottságnak 12 hónapja van arra, hogy jelentést készítsen.

A vizsgálóbizottság mandátumát az elnökök értekezlete hagyta jóvá június 2-án.

 

Szavazás az adóelkerülés elleni csomagról 

A testület szerdán szavaz a Bizottság adóelkerülés elleni irányelvre vonatkozó javaslatáról. Az indítványt, amely a vállalati adóelkerülés előtt szeretné bezárni a kiskapukat, az EP gazdasági bizottsága május 24-i állásfoglalásában támogatta. A képviselők ugyanakkor jobban korlátoznák a kamatlevonásokat, és 15%-os társasági adókulcsot akarnak a külföldön szerzett jövedelmekre.

Az adóelkerülés elleni irányelv tükrözi egyrészt az OECD-nek az adóalap-csökkentés és a nyereség-átirányítás korlátozására vonatkozó akciótervét, és követi az EP novemberi (TAXE 1 jelentés), illetve decemberi jogi ajánlásait, amelyeket Anneliese Dodds (S&D, Nagy-Britannia) és Luděk Niedermayer (EPP, Csehország) jegyez.

A javaslat arra az alapelvre épít, hogy adót ott kell fizetni, ahol a nyereség képződik, és jogilag kötelező érvényű intézkedéseket fogalmaz meg a vállalatok leggyakoribb adóelkerülési gyakorlatai ellen. Egyúttal közös definíciókat javasol olyan fogalmak kapcsán, mint az „állandó telephely”, „adó-paradicsom”, „transzferdíjak” és egyéb, sokféleképpen értelmezett jelenség.

 

Endokrinrendszert zavaró anyagok

Az EP újra felszólítja a Bizottságot, hogy tegye közzé a hormonháztartást megzavaró anyagok észleléséhez és kezeléséhez szükséges tudományos kritériumokat, amelyeket már 2013 végén nyilvánosságra kellett volna hozni.

Az Európai Bíróság 2015. decemberi ítéletében az uniós jog megsértése miatt elmarasztalta a Bizottságot, mivel az elmulasztotta nyilvánosságra hozni a tudományos kritériumokat. A képviselők többször követelték, hogy az EU lépjen fel határozottan az ilyen vegyi anyagok betiltása kapcsán.

Az EP 2013-as állásfoglalásában felszólította a Bizottságot, hogy tegyen valamit az endokrinrendszert megzavaró anyagok ügyében, amelyeket a rák egyes típusainak kialakulásához, a spermaminőség romlásához, a túl korai pubertáshoz és egyéb fejlődési zavarokhoz kötnek.

Számos vegyi anyag kapcsán gyanítható, hogy megzavarja a hormonháztartást, de az azonosításra szolgáló tudományos kritériumok meghatározása rendkívül komplex feladat. A Bizottság késlekedése mind az ipar, mind a fogyasztók részéről heves reakciókat váltott ki, a kritériumok és ehhez tartozó jogalkotási javaslatok idén nyárra várhatók.

 

Szavazás a köziratok könnyebb külföldi elfogadását segítő szabályokról

Az EP csütörtökön szavaz az uniós állampolgárok szabad mozgását elősegítő új szabályokról, amelyek olyan köziratok esetében, mint a születési anyakönyvi kivonat vagy házassági tanúsítvány, az EU-n belül megkönnyítenék az eredetiség igazolását. Az új rendelkezések értelmében többnyelvű uniós nyomtatványokat kellene csatolni az okmányokhoz, hogy ne kelljen mindent lefordítani.

A rendelet hatálya kiterjedne a személyi okiratokra és azokra a dokumentumokra, amelyeket a külföldre költözőknek gyakran be kell mutatniuk, mint például a lakcímkártya, az erkölcsi bizonyítvány vagy az állampolgárság igazolása. Amennyiben az EP rábólint a javaslatra, a rendelet 2019-ig fokozatosan lép hatályba. 

Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon.