Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Most már kívülről is látszik, hogy elkezdték felújítani a Kultúrpalotát. Tekintettel arra, hogy a város leghíresebb és legnépszerűbb műemlék épületéről van szó, a restaurálási munkálatok menetét is nagy érdeklődés övezi. A palota felújítása Lokodi Edit Emőke tanácselnöksége idején, 2007-ben kezdődött el, s a századik évfordulóra a nagyterem, a kisterem, az előcsarnok új pompájában várta a látogatókat. Most a Tükörterem, a külső homlokzat, a tetőzet felújításán van a sor, minderről Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Fülöp Tímea, a Kultúrpalota igazgatója számolt be olvasóinknak.
– A Maros Megyei Múzeum által összeállított projektnek a lényege az, hogy a Kultúrpalota külsejét felújítsuk. Hiszen tizenkét évvel ezelőtt megkezdődött a palota belső felújítása, amely során megtörtént a nagyterem, a kisterem és a lépcsőházak restaurálása. Ebbe a restaurálási folyamatba azokat a részeket vontuk be, amelyek eddig nem voltak felújítva, illetve a költségek olyan nagyok, hogy egy külön projektbe foglalva érdemes ezeket felújítani. Így kerül sor a Tükörterem, a könyvtár belső lépcsőházának, valamint a teljes külső felújítására, a homlokzatok, illetve a tetőszerkezet restaurálására.
– A Tükörteremben dolgoznak már, mi folyik itt?
– A falak tisztítása van folyamatban, hiszen a hatvanas, sőt a hetvenes években is, amikor a Kultúrpalota utolsó nagy javítása volt, néhány részletet átfestette, más színre, más koncepció alapján. Mi az eredeti díszítéshez szeretnénk visszatérni. Már jól látszik a Tükörterem oszlopain, hogy az azokon levő levéldíszeket lefestették egységes zöldes színre, holott sokkal látványosabbak, szebbek és élőbbek az eredetileg ezüstözött szegéllyel ellátott világoszöld levéldíszek. Hogy mi volt ennek az egyszínűsítésnek a háttere, nem tudjuk, de az a célunk, hogy eredeti állapotába hozzuk vissza a Tükörterem díszítését, illetve az oszlopok fölötti gerendák okkeres festését szegélyező kék és vörös dekorációs festést is szeretnénk helyreállítani. Az itteni üvegablakok felújítása már megtörtént ezelőtt kilenc évvel – 2010-ben adták át –, a bútorzatot 2012-ben újítottuk fel. A zöld kárpitos bútorzatot befóliáztuk, raktárba vittük, hogy ne szenvedje meg a porral járó munkálatokat, csupán a bőrrel bevont bútorzat van a Tükörteremben, amit könnyebben lehet tisztítani.
– Arra számítottunk, hogy a munkatelepen nagyobb port, felfordulást találunk, erre egy választófalat találtunk, ami nem is zavaró.
– Mivel a vakolatot nem kell leverni, hiszen a falakat vegyi úton tisztítják, s ez nem eredményez olyan port, ami bezárást igényelne, s mivel a Tükörterem a Kultúrpalota leglátogatottabb része, úgy egyeztünk meg a restaurátorral, hogy nem zárjuk be. Ha mégis ehhez kell folyamodnunk, azt a szezonon kívül tesszük meg, amikor a szakemberek eljutnak az üvegablakok körüli felújításhoz.
– Mennyiben befolyásolja a Kultúrpalota felújítása a rendezvények menetét?
– A nagyszabású felújítás befolyásolni fogja a Kultúrpalota életét, a rendezvényeket, illetve a látogatásokat. A rendezvények kapcsán jegyzem meg, hogy a nagytermet július elsejétől szeptember 9-ig lezárjuk. Nem lesznek koncertek, sem más típusú rendezvények, viszont a látogatók számára továbbra is nyitva marad a nagyterem. Ebben az időszakban javítják az orgonát, de ősszel és a tél folyamán, amikor még folytatódik az orgona felújítása, a filharmónia koncertjeire sor kerül majd. Az 1913-ban épített hárommanuálos Rieger-orgonát egy, a szakmában nagyon elismert magyarhermányi cég restaurálja. Az orgona különlegessége, hogy mind a 4463 sípja eredeti, s a hangszer építése óta szinte folyamatosan működött – fogalmazott Fülöp Tímea, a Kultúrpalota igazgatója.
Jelenleg a Maros Megyei Könyvtár lépcsőházában is dolgoznak, éppen ezért a könyvtár csak a Kultúrpalota előcsarnokából közelíthető meg. A munkálatok itt pár héten belül befejeződnek, és újra megnyitják a könyvtár bejáratát. A múzeum kiállításainak nagy része látogatható, néhány hete nyitották meg a nagyszabású Tonitza-kiállítást. A román művészeti galéria is látogatható, de a magyar művészeti galériát biztonsági okokból néhány napja bezárták, s még elég hosszú ideig nem lesz nyitva a munkálatok miatt.
Aki a közelmúltban nem járt a Kultúrpalota galériáiban, annak újdonság, hogy tavaly a magyar művészeti galériát, idén a román galériát bővítették azzal, hogy a folyosóra is képek kerültek, ami igen látványos, és a hely kihasználtsága miatt igen előnyös megoldás.
A Tükörtermet, annak ellenére, hogy dolgoznak benne, nem zárták be, bár bizonyos részeket eltakartak, az ablakok és az eredeti bútorzat megtekinthetők.
– Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a munkálatok ideje alatt is nyitva maradjon a Kultúrpalota. Igen, lesznek kellemetlenségek, néha kerülgetni kell az állványokat, vagy megváltoztatjuk a bejáratot, de a turistákat tudjuk fogadni, s rendezvényeket is szervezünk. Az sem árt, ha látják, hogyan újítanak fel egy műemléket, s milyen nagy munkát jelent ez – mondta az igazgató.
– Mikorra fejeződik be a Kultúrpalota felújítása? – kérdeztük Soós Zoltánt.
– A Tükörterem restaurálása az év végéig elkészül. A külső munkálatokat 2020 végéig fejezik be. Itt a legfontosabb a tetőszerkezet felújítása és a bádog cseréje, ugyanis a Kultúrpalota tetőszerkezetének 80 százalékát bádog fedi, habár az útról csak a szép díszes cserép látszik. A bádog az utóbbi évtizedekben korrodálódott, és a tető több helyen beázott, így aztán a bádogot ki kell cserélni – fogalmazott Soós Zoltán.
A teljes munkálatot a ploieşti-i Romconstruct Group Kf. és a Concas Rt. nyerte meg, az ő alvállalkozóik a restaurátorok. A törvény értelmében csak azok a személyek végezhetnek restaurálást, akik minisztériumi engedéllyel rendelkeznek egy-egy restaurálási folyamatra. A falképeket külön falkép-restaurátorok, a kőrészeket kőrestaurátorok, a fémrészeket úgyszintén és így tovább.
A megrongált tetőcserepeket eredeti Zsolnay-cserepekkel kell kicserélni, ezeket – Soós Zoltán úgy tudja – még nem rendelték meg. A feladatfüzetben (dokumentáció) is szerepel, hogy Zsolnay-cserepek kell a tetőre kerüljenek. Ettől nem is tágítanak, bármilyen más variánst kizárnak, mert azt szeretnék, hogy az eredeti gyártó terméke kerüljön a palota tetőzetére, oda, ahol ez szükséges. Tudni kell, hogy a kék és a fehér cserép Zsolnay-gyártmány, míg a közte levő vörös cserép az akkori lugosi gyár terméke, ez a gyár már nem létezik.
Egy előző beszélgetésünk során Soós Zoltán múzeumigazgató említette a Kultúrpalota előtti tér felújításának ötletét is.
– Erre azonban csak 2020 után kerülhet sor, amikor a városnak lesz egy új polgármestere, akivel ennek szükségességét meg lehet értetni, hiszen a jelenlegi városvezetés nem érdekelt a város jövőjét illetően. Ami biztos, a könyvtár előtti udvar felújítása. A tervet a Zsolnay cégtől rendeltük, s itt egy kis szökőkutat szeretnénk építeni, s a teret is Zsolnay-díszelemekkel és termékekkel szeretnénk berendezni, ami illeszkedik a palotához. Ez nem volt benne az eredeti tervben, de szeretnénk, ha megvalósulna – mondotta az igazgató.
A Kultúrpalota felújítási projektjét uniós pályázaton nyert másfél millió euróból valósítják meg.