Figyelemmel kísérik a mutatókat

Az utóbbi időben a sajtóban egyre több szó esik arról, hogy a huzamosabb kánikula befolyásolja a folyóvizek minőségét, mivel az alacsonyabb vízállás miatt algásodik a víz, ugyanakkor a talajvízben is előfordulhat ez a folyamat, ami megváltoztathatja a különböző források vizét. A Maros Vízügyi Hatóság, különös tekintettel a melegre, figyelemmel követi a mutatókat, nincs ok aggodalomra. A megyénkben levő folyó-, álló- és talajvizek minősége – kevés kivétellel – megfelel az előírásoknak. 

A Maros Vízügyi Hatóság a vízmedencében folyamatosan ellenőrzi a folyó-, álló- és talajvizek minőségét. Igen komplex program alapján vezetik azt a nyilvántartást, amiben a vizek biológiai, fizikai és vegyi összetételét, valamint eutrofizációs folyamatát követik. Azokon a helyeken vannak a megfigyelőpontok, ahol használt, illetve szennyezett víz ömlik a folyókba. 

Maros megyében összesen 2506 km hosszú 155 felszíni folyóvíz van, ebből 2015-ben 1032 km hosszúságban 22-t rendszeresen követtek. Kiemelten figyelik a Marost, a Kis- és Nagy-Küküllőt, a Nyárádot, a Luc-, Komlód-, Disznó- és a Mezőségi-patakokat. 2015-ben a folyóvizek minősége a legtöbb szakaszon legalább II. fokú minőségi besorolást ért el. Az említetteken kívül külön követik a marosvásárhelyi, marosludasi, szászrégeni, segesvári és dicsőszentmártoni vízüzemek vízkivételét (sz. m.: azt a helyet, ahonnan a vezetékeken keresztül ellátják az üzemet nyersvízzel), ezek megfelelnek a minőségi szabványoknak. 

Nagyon fontos a folyóvizek eutrofizációs folyamatának követése, amit elsősorban a különböző szerves anyagok lebomlása okoz. A Maros, a két Küküllő és a Nyárád vize megfelelő, ám a Mezőségi-patak nyáron, alacsony vízálláskor szennyezett, a nitráttartalma eléri az 50 mg-ot literenként. Maros megyében a Bözödi-tavon követik az eutrofizációs folyamatot, itt azonban ez még nem okoz gondot. 

Megyénkben nyolc talajvízforrást ellenőriznek, ebből hat kis és közepes mélységű, kettő pedig mélyebb felületen helyezkedik el az Alsó-Maros mentén és a Kis-Küküllő teraszos övezeteiben. A fúrások eredményei igazolják, hogy a Kis-Küküllő mentén és az Alsó-Maros mentén a talajvíz minősége nem megfelelő. Marosvásárhelyen, Maroskeresztúr közelében találtak olyan talajvizet, ami nitrátokkal szennyezett. Ez nem befolyásolja a Maros-víz minőségét, de a kútvizeket igen, amit az Azomureş Rt. „történelmi szennyezése” okoz. 

Maros megyében két kategóriában – ipari és települési – 77 potenciális vízszennyező forrást tartanak megfigyelés alatt. A településeken elsősorban a szennyvíztisztító állomásokról a folyókba, patakokba visszajuttatott víz minőségét mérik: Marosvásárhelyen, Radnóton, Marosludason, Szászrégenben, Segesváron, Szovátán és Dicsőszentmártonban. Tekintettel arra, hogy az utóbbi években jelentős beruházást végzett az ivóvíz- és szennyvízcsatorna-szolgáltatást működtető cég, amelynek köszönhetően az említett településeken sikerült kicserélni a hálózat nagy részét, ugyanakkor korszerűsítették a szennyvíztisztító telepeket, jelentősen javult a víz minősége a megfigyelt helyeken, illetve folyószakaszokon. Románia az uniós csatlakozáskor kötelezte magát arra, hogy 2018. december 31-ig a 2000 – 10.000 közötti lakosú településekről származó szennyvizet megfelelőképpen tisztítják, hogy elérjék a minőségi mutatókat. A Vízügyi Hatóság álláspontja szerint jól haladnak a munkálatokkal megyénkben, nincs ok aggodalomra. 

Köztudott, hogy Maros megyében a legnagyobb ipari szennyező az Azomureş. Mivel a kombinát külön víztisztító üzemet létesített, ahol a legkorszerűbb technológiával tisztítják a műtrágya-előállításnál használt vizet, jelentősen csökkent a Maros szennyezése. Míg 1990-ben a Maros vizének ammóniumkoncentrációja a maroscsapói (radnóti) vízkivételnél évi átlagban 5,32 mg-ot tartalmazott literenként, addig 2015-ben ugyanez az érték 0,24 mg volt, s azóta még sikerült javítani. Így ezen a szakaszon a Maros vizének minősége az V.-ről az I. kategóriába került. 

Eddig megyénkben a legnagyobb gondot a talajvizek szennyezettsége okozza, amit meg kell oldani, leginkább a Mezőségen. Tudomásunk szerint az Aquaserv Rt. beruházásaként kiépítik azt a fővezetéket, amely a mezőségi településeket látja el megfelelő minőségű ivóvízzel, és ez némiképpen megoldja majd ezt a helyzetet. Sajnos 

egy másik szennyező gócpont a dicsőszentmártoni vegyi kombinát, amelynek meddőhányójából még mindig jelentős szennyezés jut a Kis-Küküllőbe és a környékbeli talajvízbe. Erre egyelőre nincs megoldás – áll többek között abban a közleményben, amelyet a Maros Vízügyi Hatóság bocsátott ki Ioan Mihail Blaga vezérigazgató aláírásával.