Fibula díjakat adtak át

Hétfőn a Kultúrpalota Tükörtermében adták át az idei Fibula díjakat. A Felfalui fibula díjat Románia nemzeti ünnepe alkalmából adományozza minden évben a kormánybiztosi hivatal olyan közéleti személyiségeknek, akik különleges érdemeket szereztek szakmai, kulturális, szociális téren vagy az oktatásban.

Fotó: Nagy Tibor

Hétfőn a Kultúrpalota Tükörtermében adták át az idei Fibula díjakat. A Felfalui fibula díjat Románia nemzeti ünnepe alkalmából adományozza minden évben a kormánybiztosi hivatal olyan közéleti személyiségeknek, akik különleges érdemeket szereztek szakmai, kulturális, szociális téren vagy az oktatásban.

Idén e díjat Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács volt elnöke, Someşan Ştefan megyei főtanfelügyelő, dr. Dorin Oltean, Maros megyei tűzoltóparancsnok, Spielmann Mihály történész, Marin Sara professzor, Teodor Beldean esperes, Irineu gyulafehérvári érsek, Frunda György, Victor Ponta tanácsadója és dr. Marius Zeno Popa kapta. Ugyancsak Fibula-díjban részesült post mortem Madaras József színész.

Lokodi Edit Emőke nem vett részt a rendezvényen, a díjat felajánlotta és megosztotta volt megyei tanácsos kollégái és a megyei tanács alkalmazottai között. Üzenetét román és magyar nyelven Szabó Árpád, a megyei tanács volt alelnöke olvasta fel. Madaras József laudációját Veress Domokos, Havad polgármestere olvasta fel Bodrogi Gyula levelével együtt. A díjat fia, Madaras Gergely vette át.  

***

Berecki Sándor történész így írja le a felfalui fibulát: A Maros Megyei Múzeum őskori régészeti gyűjteményének egyik kiemelkedő jelentőségű tárgya a marosfelfalui (Suseni, Maros megye) téglagyár területén előkerült bronzdepóhoz tartozó paszományos (passementerie) fibula. A 91 tárgyat számláló, ékszereket, szerszámokat, fegyvereket és bronz edénytöredékeket tartalmazó bronzdepó 1924-ben került napvilágra. A tárgyak egy agyagedényben voltak elhelyezve. A közel 23 cm-es fibulát és a többi tárgyat Aurel Filimon és Vasile Pârvan értelmezte és keltezte először 1924-ben. Ezt követően az európai szakirodalom egyik referenciaértékű tárgyaként van számon tartva.

A legkorábbi fibulák vagy ruhakapcsok a Kr. e. második évezred derekára keltezhetők. Állandóan megújuló és átalakuló típusai hosszú időn keresztül, a középkorig divatban voltak. Ezzel a ruhadísszel általában a felsőruhát tűzték össze a vállon. Gyakran státusjelölő szerepe volt. A maros-felfalui bronzdepó a Kr. e. 13–12. században került a földbe. A deponálás okaira a szakirodalom több hipotézist is megfogalmazott, a legnépszerűbb a „katasztrófa-elmélet”, mely szerint vész idején ásták el a menekülő közösségek ezeket a tárgyakat, míg egy másik elmélet szerint ezeknek a deponálásoknak kultikus szerepük volt, és a tárgyak komplex rituálék keretében kerültek elhelyezésre.

A tárgy évtizedeken át a Maros Megyei Múzeum hivatalos szimbóluma volt. 1998-től kezdődően a fibula helyet kapott a négy negyedre osztott, pajzs alakú megyecímerben is, ennek bal felső (első) negyedében helyezkedik el. Az új évezredben a dísztű egy megyei jelentőségű kitüntetés jelképévé vált Felfalui fibula néven, melyet 2001-től Románia nemzeti ünnepének napján, december 1-jén ad át a megyei kormánybiztos a megyében tevékenykedő, jelentősnek ítélt személyiségeknek.