2022. augusztus 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Makkai István és Veress Gábor Hunor az új régiófelelősök

2021 nyarától új felelősei vannak az erdélyi magyar képzőművészeket több mint kilenc évtizede tömörítő Barabás Miklós Céh (BMC) Maros megyei régiójának. Makkai István és Veress Gábor Hunor szobrászművészek Kákonyi Csilla festőművésztől és férjétől, Bálint Zsigmond fotóművésztől vették át a stafétát. A fiatal alkotókkal ennek kapcsán a közeljövő kihívásairól és távolabbi tervekről is beszélgettünk.

– Pontosan mikor került sor a régiófelelős-váltásra?

– Makkai István: 2019 a BMC megalapításának 90. esztendeje volt, ennek kapcsán szerveződött volna meg az az országos kiállítás, amire a pandémia miatt végül tavaly augusztusban került sor. A csíkszeredai Mikó-vár adott otthont a tárlatnak, a megnyitót egy háromnapos rendezvény keretében tartották. Ekkor zajlott az országos szervezet tisztújító gyűlése, és ezen belül a régiófelelősségek átadása. 


Fémbe szökkent kalász… Makkai István alkotása
a Bernády Ház udvarán



Kiállítás májusban

– Milyen feladatokkal jár ennek a tisztségnek a betöltése? 

M. I.: – Mindenekelőtt folytatjuk az elődeink munkáját. Elsőként a marosvásárhelyi Bernády Házban minden májusban megnyíló kiállítást szervezzük meg, és ezzel együtt a vezetőség felkérésére elindítjuk a BMC fiatalítását. A tárlatszervezésben a korábbi régiófelelősök is segítenek, a régi tagokat például ők hívják meg, mi pedig összeírtunk egy névsort olyan fiatal képzőművészekkel, akik még nem tagjai a szervezetnek, de meghívottként, sőt akár tagjelöltként jelen lehetnek az alkotásaikkal. A tagságba való bekerüléshez egyébként egy mappát kell összeállítani, és benyújtani a felvételt elbíráló bizottsághoz.

Veress Gábor Hunor: – A mi feladatunk a továbbiakban a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás az itteni művészekkel, az információközlés a soron következő eseményekről, mozgásokról. Ami a szervezői munkát illeti, amellett, hogy felhívjuk az alkotókat, és időpontokat egyeztetünk velük egy-egy rendezvény kapcsán, a munkák átvétele, összegyűjtése is a mi felelősségünk. A májusi kiállításra érkező munkák beadási határideje 12-e, a tárlat 18-án nyílik. Akárcsak tavaly és tavalyelőtt, egy kisebb katalógus is készül az alkotásokról.

– Ezek kizárólag Maros megyei képzőművészek munkái lesznek?

M. I.: – Többnyire, de olyan alkotókra is számítunk, akik nem itt élnek, viszont valamilyen szinten kötődnek ehhez a régióhoz, idetartozónak érzik magukat. Akár Magyarországról is fogadunk műveket. Összességében mintegy 40 művészre számítunk, mindenkitől legtöbb két munkát kérünk. Tavaly három alkotással is lehetett jelentkezni, de akkor kevesebb volt a meghívott. Ezúttal több fiatal művészt várunk. 

„Láncszerűen működik az egész” 

– Milyen korosztályt céloz meg a BMC fiatalítása?

M. I.: – Egyetemi tanulmányaikat befejezett alkotókat igyekszünk bevonzani. 

V.G.H.: – Mi Istvánnal harmincasokként mondhatni egy csoportba tartozunk, különféle alkalmakon mindegyre találkozunk az utánunk következő generációval. Vannak, akikkel a barátainkon keresztül kerülünk kapcsolatba, tehát láncszerűen működik ez az egész. 

– Hogyan lehet megszólítani azokat a fiatalokat, akik esetleg kívül esnek ezen a kapcsolatrendszeren?

M. I.: – Ezen még igazán nem gondolkoztunk, a soron következő kiállításra ugyanis betelt a létszám. A meghívottak nem frissen végzettek, alkotótáborokból, csoportos kiállításokról már ismerjük őket.


A dimenziók őrei – Veress Gábor Hunor kisplasztikája a Barabás Miklós Céh Maros megyei csoportjának 2021-es kiállításán



Kisebbségben a fiatal szobrászok

– Tapasztalataitok szerint van-e olyan képzőművészeti ág, ami a jelenlegi fiatal alkotónemzedéknél dominál a korábbiakhoz képest?

V.G.H.: – Mindenképpen van változás, és arra mi is kíváncsiak vagyunk, hogy ez hogyan fog működni. A szervezet fiatalítása hozzátartozik a fejlődéshez, ez egyfajta felzárkózás is a jelenlegi művészeti törekvésekhez. Ilyen értelemben is valószínűleg nagyon színes lesz a kiállítás, hiszen az idősebb alkotónemzedék által képviselt irányzatok mellett az újaknál az installációk és talán a multimédia is nagyobb szerepet kap. 

M. I.: – Úgy látom, hogy a festőművészetnek jóval több fiatal képviselője van, mint a szobrászatnak. 

– Mi lehet ennek a magyarázata?

V.G.H.: – A szobrászathoz a formával való közvetlen érintkezés, több anyagban való gondolkodás szükséges. Meglátásom szerint ezt mintha a digitális világ, az, hogy ma már számítógépes programokban is lehet szobrászkodni, háttérbe szorította volna.

Esélyt adni a bemutatkozásra

– A májusi kiállítás megszervezése után milyen további feladatok várnak rátok régiófelelősökként?

V.G.H.: – Még bele kell rázódnunk ebbe az új szerepkörbe. Meg kell néznünk, milyen lehetőségeink vannak, hogy aszerint tegyük meg az újabb lépéseket. Szeretnénk minél színesebbé tenni a BMC marosi régiójának aktivitását, táborokat, kiállításokat szerveznénk.

M. I.: – A tavalyi tisztújító gyűlésen a szervezet elnöke azt mondta, hogy ezután támogatást is tudnak biztosítani bizonyos rendezvényekre. A soron következő, első tárlatszervezés után akár saját projektben is gondolkozhatunk, amit a régiófelelősi feladatokkal párhuzamosan indíthatunk el. 

V.G.H.: – Mindenesetre közös célunk minél több művésznek esélyt adni a bemutatkozásra, ezért is várjuk a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szervezethez. 

Pandémiás tapasztalatok

– A művészeti életet milyen mértékben viselte meg a két évig húzódó világjárvány?

M. I.: – Kevesebb alkotótábor volt, egyesek, például a nyárádszeredai, szüneteltették a tevékenységüket. A székelyudvarhelyi Pulzust és a gyergyószárhegyi alkotótábort viszont, ha a járványügyi korlátozások mellett is, de megtartották. Ami ennek az időszaknak az alkotásait illeti, véleményem szerint érződik rajtuk, hogy a bezártságban születtek.

V.G.H.: – Én azt tapasztaltam, hogy a művészkollégák többsége az alkotás terén bőven kihasználta ezt az időszakot. Nekem is ez volt az egyik legtermékenyebb periódusom, és ezzel biztosan nem vagyok egyedül. Tematika szempontjából vannak, akiknél megjelenik a pandémia hangulata, másoknál épp ellenkezőleg, teljesen más inspirációs források érzékelhetők.

„Időben beavattak”

– Beszélgetésünk kiindulópontjához visszatérve, gondolom, nem ért benneteket meglepetésként a Barabás Miklós Céh Maros megyei régiófelelősévé való kinevezés. 

M. I.: – Az elődeink, akik javasoltak minket erre a tisztségre, időben beavattak. A betanítás egyébként már jóval korábban elkezdődött, évek óta segédkezünk a szervezésben, például a városon kívüli kiállításoknál a munkák begyűjtésében, az idősebb művészek alkotásainak elszállításában és hazahozatalában. A Bolyai téri műtermünk udvara nagyobb tárlatok előtt gyűjtőponttá változik.

– Ezek szerint a felelősség átruházása egy szép, hosszú folyamat eredménye.

M.I: – Egy olyan folyamaté, ami még mindig tart. A mostani kiállításnál is jelentős segítséget kapunk majd Bálint Zsiga bácsitól, a Bernády Ház illetékesétől, Bálint Hajnitól, Nagy Dalma képzőművésztől. Így nem lesz olyan nagy a szakadás.