A felszerelés több mint fele húszéves

Több mint kétszáz ember hal meg évente az országban tűzeset miatt, további hatszázan pedig megsérülnek – áll abban a tanulmányban, amelyet a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) felújítási programja keretében készítettek. 

A tűzoltók munkáját nehezíti, hogy a tűzoltásra használt felszerelés több mint fele már elmúlt húszéves, derül ki az IGSU megerősítését célzó projekt adataiból.

A belügyminisztérium honlapján augusztus 4-én került közvitára az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség megerősítését és fejlesztését célzó stratégia. A dokumentum olyan beruházások tervét tartalmazza, amelyek révén jobban kezelhetők lennének a közelmúltbeli repülőszerencsétlenségekhez vagy a Colectiv-tragédiához hasonló vészhelyzetek. 

A stratégia szerint az elmúlt hét év adataiból az derül ki, hogy a tűzesetek teszik ki a romániai vészhelyzetek legnagyobb részét. 2008 és 2015 között a tűzesetek száma évi 15.500-ról 26.247-re nőtt. 

Az áldozatok száma is magas, az IGSU elemzése szerint Romániában évente kétszáz ember veszíti életét tűzesetben, a sérültek száma pedig 400 és 600 között van. 

A tűzesetek leggyakoribb okai az amatőr módon összetákolt elektromos berendezések és meghibásodások (26%), a nyílt láng szabálytalan használata (15%), a kémények karbantartásának elhanyagolása (24 %), illetve a szándékos gyújtogatás (10%). 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség jelenlegi legsúlyosabb problémája a bevetésekre használt felszerelésekkel kapcsolatos, ugyanis az eszközök 56 százalékát több mint 20 éve használják. Az IGSU fejlesztésére a belügyminisztérium költségvetéséből, európai alapokból, bankkölcsönökből, illetve adományokból és szponzorálásból származó pénzeket használnak majd fel,  2016–2018 között hozzávetőleg 103 millió euróba kerül az ellátás. 

„Az elmúlt évek jelentős eseményeinek kontextusában, amelyek közt az Erdélyi-szigethegységbeli repülőszerencsétlenséget, a SMURD helikoptereinek katasztrófáit, a Brassó megyei siklórepülő-balesetet, a Konstanca megyei robbanást, illetve az Ilfov megyei épület összeomlását, amely a mentésben részt vevők között is több áldozatot követelt, a Colectiv klubban kiütött tüzet és a Ploieşti megyei, több áldozattal járó balesetet említhetjük, új intézkedésekre van szükség a vészhelyzetek megelőzésében és kezelésében” – áll a stratégia indoklásában.

 

A legtöbb a bevetés Maros megyében

Amint Gagyi Mihai, a Maros megyei Horea Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője megkeresésünkre elmondta, a megyei helyzet hasonló az országos átlaghoz, a bevetések számát tekintve azonban a Maros megyei vészhelyzetisek a főváros övezetét leszámítva országos viszonylatban az első helyen állnak. Az első félévben összesen 10.010 bevetésen vettek részt, a SMURD Rohammentő-szolgálatot több mint kilencezer esetben riasztották. Katasztrófahelyzetekben 295 alkalommal nyújtottak segítséget a közösségeknek, 45 alkalommal pedig  magánszemélyeknek. A megyében az év első felében 252 tűzesetnél kellett beavatkozniuk, ezek között nagyarányú volt a száraz növényzet okozta tűzesetek száma, 35 esetben kigyúlt melléképületekhez, gépkocsikhoz, 79 alkalommal lakóházakhoz riasztották a tűzoltókat. A megyében történt tűzesetekben ketten hunytak el és négyen sérültek meg.  A tűzesetek több mint 26%-át a nyílt láng továbbterjedése, 24,7%-át rögtönzött tűzhelyek, 18,43%-át pedig a rossz állapotban lévő, illetve korommal eltömődött kémények okozták. A felügyelőség szóvivője kérdésünkre kifejtette, egykor régiós fejlesztéseket eszközöltek, ezúttal országos szintű a felújítási terv. A katasztrófavédelmi főfelügyelőség felújítási terve minisztériumi szintű ugyan, de remélhetőleg a Maros megyei felügyelőség is méltányos finanszírozásban részesül majd, ugyanis a beavatkozások számához viszonyítva a bevetéseknél szolgáló személyzet létszáma alacsony, ennek ellenére felelősségteljes szolgálatot végeznek – fejtette ki a sajtószóvivő.