Felfüggesztették a Nyárád szabályozási munkálatait

A nyárádszeredai székhelyű Natura 2000 Gondnokságnak egyelőre sikerült megfékeznie azt a rombolást, amely a Nyárád folyó egy hónapja elkezdődött mederszabályozási munkálataival vette kezdetét.

Fotó: Nagy Tibor

A nyárádszeredai székhelyű Natura 2000 Gondnokságnak egyelőre sikerült megfékeznie azt a rombolást, amely a Nyárád folyó egy hónapja elkezdődött mederszabályozási munkálataival vette kezdetét. A harminc kilométeres folyószakaszt érintő árvízvédelmi munkálatokat a Környezetvédelmi Minisztérium által kiírt uniós pályázatból finanszíroznák, melynek értéke több mint tizenöt millió euró. Kovrig Zoltánnal, a gondnokság igazgatójával a munkálatok előzményeiről és a jelenlegi helyzetről beszélgettünk.

A Kis-Küküllő Térségi Társulás Balavásár–Szováta, valamint a Milvus Csoport és a Nyárádmente Kistérségi Társulás 2011-ben elnyerték a négy Natura 2000 terület gondozásának jogát Nyárád és Küküllő mente Natura 2000 Gondnokság elnevezéssel. A több mint kilencvenezer hektárnyi terület Hargita, Maros és Szeben megyében negyvenegy községet és több mint százötvenezer lakost érint. A Környezetvédelmi Minisztériummal kötött szerződés értelmében a három élőhelyvédelmi és egy madárvédelmi terület felügyeleti jogát 2022-ig végzi a Natura 2000 természetvédelmi gondnokság, mely nemrég visszavonta a tavaly júniusban kibocsátott engedélyét és feljelentést tett a környezetvédelmi őrségen az általuk kibocsátott engedélyben foglalt feltételek semmibevétele okán. Az előzményekhez tartozik, hogy a vízügyi igazgatóság a Környezetvédelmi Operatív Program 5-ös tengelye mentén környezetvédelmi pályázatot nyert árvízvédelmi munkálatokra. A kivitelezési munkálatok megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedély kibocsátásához a Natura 2000 Gondnokságnak az engedélyére is szükség van, a Nyárád folyó nagy része ugyanis Natura 2000 természetvédelmi terület.

– Mikor kezdődött az engedélyezési folyamat? – kérdeztük a gondnokság igazgatóját.

– Tavalyelőtt december 5-én megkerestek egy kolozsvári tervezőcégtől és kijelentették, hogy 8-ára szükségük van a gondnokság engedélyére. Jeleztük, hogy ez kizárt, mindenekelőtt hatástanulmány szükséges a hasonló munkálatok megkezdéséhez, amit ellenben nem télen kell végezni, amikor a védett madarak nagy része elköltözött és a vegetáció is inaktív. Ennek ellenére 15-én letettek egy hatástanulmányt, amit a gondnokság tudományos tanácsa elutasított, mivel úgy értékelte, hogy az igencsak rövid idő és téli hónapban elvégzett hatástanulmánnyal nem lehet felmérni a munkálatok várható következményét, ezért a következő hatástanulmányt tavaly májusban tették le. A vízügyi igazgatóság, a tervező cég és a Natura 2000 Gondnokság képviselői bejárták a szakaszokat, közösen leszögeztük a feltételeket, melyek nem csupán a hatástanulmányban, hanem a gondnoksági engedélyünkben is szerepeltek, majd továbbítottuk a környezetvédelmi hivatalnak, amely alapján kiadták a környezetvédelmi engedélyt.

– A Natura 2000 Gondnokság engedélyét is a környezetvédelmi hivatal állítja ki?

– Félreértésekre adhat okot az ügymenet, mi ugyanis gondnoksági engedélyt adunk ki. A környezetvédelmi hivatal a maga során a mi engedélyünk alapján kiállítja a Natura 2000 engedélyt, amiben az általunk megszabott feltételek szerepelnek, ezt követi a környezetvédelmi engedély a munkálatok megkezdéséhez. Nem lehet bennünket megkerülni, ugyanis szorosan együttműködünk

– Tavaly zajlott az engedélyeztetés és idén kezdték el a munkálatokat…

– Tavaly júniusban megtörtént az engedélyeztetés, majd hosszas szünet következett. Ezelőtt egy hónappal, minden előzetes bejelentés nélkül, megjelentek a munkagépek és elkezdték a munkálatokat. Rövidesen kiderült, hogy a kivitelezőnek halvány fogalma sem volt az általunk megszabott feltételekről, magam adtam a kezébe egy másolatot a saját engedélyünkről, amelyben rögzítve voltak a munkálatok szakszerű végzésének feltételei. Mint megtudtuk, a kivitelező kapott egy tervet, és a saját szabványaik szerint elkezdtek tarolni. Terepmunka nélkül, régi térképek alapján készítették a tervrajzokat, oda is terveztek védőgátakat, ahol ma házak állnak.

– Kompromisszumról nem lehetett szó?

– Próbáltunk kompromisszumos megoldást találni, csak azt kértük, hogy a feltételeket tartsák be, de a munkálatok ugyanúgy folytatódtak, és akkor a természetvédelmi gondnokság eldöntötte, hogy visszavonja az engedélyét. Átiratot küldtünk a minisztériumnak, valamint az országos és megyei környezetvédelmi őrségnek. Másnap a gondnokság székhelyén megjelent a vízügyi igazgatóság vezetője, a kivitelező, a tervező, a környezetvédelmi őrség, ugyanis a gondnokság jelentésére leállították a Környezetvédelmi Operatív Program finanszírozási szerződésének az aláírását. A kivitelező írásos megbízatása építőtelepi előkészítési munkálatokat tartalmaz, valószínűleg szóbeli egyezség értelmében végezte volna a kiszabott munkálatot.

– A szakértők közül ki felügyelte az árvízvédelmi munkálatok menetét?

– A vízügyi igazgatóság szerintem nem követte a munkálatokat. A tervező, a vízügyi igazgatóság és a kivitelező közötti kommunikáció hiánya lehet egyik oka a feltételek semmibevételének. A tervben valószínűleg nem tüntették fel a biodiverzitás megőrzésének feltételeit, ezért nem jutott a kivitelező tudomására, aki állítása szerint a tervben foglaltakat betartotta.

– Milyen hátrányuk származott volna a nyárádmenti lakosoknak, amennyiben a munkálatok a megkezdett ütemben folytatódnak?

– A társadalmi-szociális hatás lehet pozitív illetve negatív, annak függvényében, hogy a Nyárád melyik szakaszát érinti. A fő gond a mederszélesítés, valamint a három méter magas árvízvédelmi töltések felépítése, ami lecsökkenti a vízhozamot. A folyómeder egyenesítésével felgyorsítják a víz lefolyását, ami mélyíti a medret és hosszú távon súlyosbíthatja azt a vízhiányt, amivel a Nyárád mentén amúgy is küszködnek. A másik negatív hatás a termőterületek árvízhiánya, mert a terméshozamot a megáradt folyó hordaléka tette termékenyebbé, ezáltal vált híressé a nyárádmenti zöldségtermesztés. A horgászok is rossz szemmel nézik a horgászterületek eltűnését, a halállomány csökkenését. Ugyanakkor a part menti fák kivágása, a növényzet teljes kiirtásának következményei is felmérhetetlen károkat okoznak.

– Mikor volt utoljára jelentősebb áradás a környéken? Indokolt-e a Felső-Nyárád mentén az árvízszabályozási munkálat végzése?

– A jobbágyfalvi gát megépülése után talán kétszer árasztott el mezőgazdasági területeket a folyó, de jelentősebb károkat akkor sem okozott. A környék lakossága szerint a Felső-Nyárád mentén nem megalapozott az árvízvédelmi munkálat jelenlegi formája.

– Az Alsó-Nyárád mentiek miként látják a munkálatok rájuk gyakorolt hatását?

– Az Alsó-Nyárád mentén, ahol többször is megáradt a folyó, kételkedve fogadják a jelenlegi árvízvédelmi munkálat hasznosságát. A Dózsa György községiek joggal tartanak attól, hogy a felgyorsult folyó tetemes károkat okoz majd településükön. Az ákosfalvi körzetben hasznosnak vélik a munkálatokat.

– Megeshet, hogy környezetvédelmi munkálatokra kiírt uniós pályázat anyagi vonzata a környezetvédelem és az illető célcsoport, a lakosság érdekeit másodrendűként kezelje?

– Ahol károkat okozott az árvíz, ott szükséges a szabályozási munkálat, viszont nem indokolt ekkora rombolást végezni a vízi élővilágban. Vannak alternatív megoldások, amikről azonban hallani sem akarnak. Állítólag ötezer köbméter betont és követ használnának fel… A munkálatok egyelőre állnak, nem szeretnénk, ha ugyanúgy folytatódnának, amint elkezdték. Egyelőre azonban nincs olyan terv, ami garantálná a munkálatok ellenőrizhetőségét.