Fába zárt történelem

Tavaly május első hetében a civil szervezetek a Teleki–Köpeczi házban tartott kerekasztal-megbeszélésen határozták el, utólag pedig átadták az RMDSZ-tanácsosoknak a marosvásárhelyi Vár sétány védett övezetté nyilvánításáról szóló javaslatot. Ennek kapcsán kérdeztük a környezetvédelmi szakembereket és Peti András alpolgármestert, aki a legutóbbi tanácsülésen beterjesztette a sétány védetté nyilvánításának elindítását.

A Népújságban közel egy éve megjelent tudósítás nyomán nemrég felvetettük az egykori ígéretet, a múlt heti tanácsülésen pedig terítékre került a feledésbe merülőnek tűnő javaslat is. Amint a tavalyi kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, a civilek a többi párt képviselőit is megkeresték az írásban előterjesztett és észérvekkel alátámasztott javaslatukkal, az RMDSZ volt az egyetlen, amely ezt az ügyet akkor felkarolni látszott. A legutóbbi tanácsülésen a Vár sétány védett övezetté nyilvánításának elindítási procedúráját nem szavazták meg, azonban egyhangúlag döntöttek a városnak a somostetői Natura 2000 terület feletti gondnokságáról. Mint elhangzott, az a határozat anyagi hasznot jelentene a városnak, mivel a zöldövezet „karbantartására” pályázati pénzalapokat lehet lehívni. Ez jó alkalom lehetett volna az ugyanazon törvény által alátámasztott védettség kivitelezésére a Vár sétány esetében is. Amint az önkormányzat jegyzője a tanácsülésen kimondta, véleménye szerint az „csak egy utcácska”, ellenben a környezetvédők és a lakosság egy része szerint olyan érték, amelyet meg kellene őrizni a helyi közösség és az utókor számára egyaránt. 

A Szakács László ökológus és Szilágyi Zoltán kertészmérnök által megfogalmazott és tavaly átnyújtott javaslat értelmében tanácsi határozattal helyi szintű, természeti és kulturális megalapozottságú védett övezetté lehetne nyilvánítani a Vár sétányt, amely egy évszázad alatt a város jelentős szimbólumává vált. A védetté nyilvánítást egy szakemberekből álló vegyes bizottság által végzett állapotfelmérésnek kellene követnie, leszögezni a szükséges beavatkozásokat, amelyek révén hosszú távon megtarthatók az Európában ritkaságszámba menő ostorfák. A korhadt egyedek is megmenthetők, fasebészeti úton kitakarítják, kitöltik az üregeket, amennyiben szükséges, pántokkal rögzítik a törzset. A tavalyi nagyméretű munkálatok során – amelynek eredményeként a zöldövezet helyére térkövekkel kirakott parkolóhely létesült – több fa gyökere is megsérülhetett. Akkor méretes árkokat ástak közvetlen a gyökerek mellett, és napokig fedetlen hagyták azokat, a tűző nap sugarai pedig károsíthatták a gyökérzetet – fejtette ki a Rhododendron Természet- és Környezetvédelmi Egyesület alelnöke, Szakács László ökológus és Szilágyi Zoltán kertészmérnök. 

– Miért fontos a védetté nyilvánítás? – kérdeztük a Rhododendron Egyesület alelnökét. 

– Egyeseknek tetszik a zöldövezet, a fák, a sétány, másokat nem érdekel, és bizonyára olyan is akad, akinek nem tetszik…nem vagyunk egyformák. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: levegőre szükségünk van, egészséges környezetre igényt tartunk, szeretnénk jól érezni magunkat, lehetőleg egészségesen. Ehhez nem kell milliós befektetés, imidzsépítő „zöldövezet-szeretés”, csak egyszerűen helyesen elvégzett munkára, megfelelő kezelésre van szükség, amelyet nagyon könnyen és olcsóbban elvégez(tet)het az önkormányzat is, a hivatalos, arra hivatott szakosztályai révén. Nem is annyira építeni kellene, mint kevesebbet rombolni, nem érdemes erőltetni a mindenáron ültetést (akár tömbháztetőkre is), hatékonyabb lenne megőrizni azt, ami van. A fákat, lombkoronájukat, az út menti védősövényeket, hisz azok hiányában tüdőn keresztül szűrhetjük a port a levegőből, s stresszelhetjük magunkat, amíg megtaláljuk az egészséges környezetet a piskótakövek között… 

– Mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy a Vár sétány övezetét is védetté nyilvánítsák? Mi akadályozza ezt a folyamatot? – kérdeztük Peti András alpolgármestert. 

– Megfelelően előkészített tanácsi határozaton dolgozunk a szakemberekkel közösen annak érdekében, hogy ne csupán propagandisztikus szólamokra hagyatkozva terjesszük azt elő, hanem alaposan dokumentált érveket sorakoztassunk fel. Az a helyzet, hogy amennyiben egy határozattervezetet elutasít a többség, utólag igencsak nehéz újra előterjesztve elfogadtatni azt. Jól szemlélteti a helyzetet a Somostető Natura 2000 védett terület fölötti gondnokság elfogadtatása, amelyet hosszas viták és akadályoztatásokkal terhelt eljárás előzött meg. Áttörő sikerként élem meg az egyhangúlag elfogadott tanácsi határozatot, ugyanis ez egy 2007-ben megkezdett folyamat eredménye, melyet rengeteg munka, bírósági perek sorozata, kilencéves hercehurca előzött meg.

– Miért ennyire nehézkes és kényes téma a zöldövezetek megvédése Marosvásárhelyen?

– A benyújtott határozatokat a többségnek kell megszavaznia, amennyiben nincs kellő támogatottság, a törvényekre hivatkozni nem elegendő. A 2007. évi 57-es számú sürgősségi kormányrendelet alapján lehetőség nyílik helyi érdekeltségű védett területek konzerválására és védetté nyilvánítására. A legutóbbi tanácsülésen az általam előterjesztett javaslat kapcsán a Vár sétány védetté nyilvánítási eljárásának elindítására, a többségi tanácsosok főleg arra voltak kíváncsiak, hogy milyen kötelezettségek hárulnak a városra. Elhangzott olyan jellegű populista javaslat is, miszerint eurómilliókért faültető gépet kellene vásárolni, és átültetni az építkezések útjában lévő fákat, ez azonban nem életképes javaslat, hisz egyértelmű, hogy városi, lebetonozott környezetben ez nem kivitelezhető, csakis füves területen élő fiatalabb fák esetében.

 Bernády évszázados ostorfái

A Vár sétány az utolsó összefüggő, életképes, ökológiailag értékes fasor a városban. Idős, értékes fák, még ha nem is hazaiak, és még ha nem is tartoznak a védett fajok közé. Értékesek, mert a már ismert zöldövezeti rombolás mellett élőlények sokaságának biztosítanak otthont, életteret. Egy csepp természet a város szívében. A természetvédők által beterjesztett javaslat a Vár sétány fáinak ökológiai értéke mellett kitért azok történelmi vonatkozására is. Az egykori városépítő, dr. Bernády György polgármester Észak-Amerikából szerezte be a városi környezet klímájához jól alkalmazkodó, ellenben a szárazságot nehezen viselő ostorfákat, melynek összefüggő párhuzamos fasora egyedi az országban, egyes források szerint Európában is. A Radó Sándor által tervezett sétány fáit 1912-ben ültették, lombkoronájuk összefüggő zöld alagút képzetét kelti. Andreas Moser világutazó a 114 év körüli ostorfák (Celtis Occidentalis) alkotta fasort Európa egyik legromantikusabb sétányának nevezte útirajzában. A fák jelenlegi állapotukban épeknek tűnnek, életkoruk a 150–200 évet is elérheti. Annak érdekében, hogy a sétány jellegét a város hosszú távú stratégiájában megőrizzék, a pótlásra alkalmas, nyolc centiméter átmérőnél vastagabb törzsű csemetékkel kellene pótolni a gyökérsérült, menthetetlen egyedeket, illetve azokat, amelyekkel a várnak a sétány felőli bejáratánál kialakított piacetta térköveiről kemence gyanánt ontott forróság végez majd.

– Dicséretes, hogy a tanácsosaink felvetették a védettség lehetőségét. Elsőre nem sikerült, ami egyáltalán nem meglepő… De elhangzott, ha kell helyi védettség, készítsenek elő új, különálló határozatot… Tehát megcsillant a remény – jelezték a szakemberek.