Ez alapján?
2012-05-08 15:37:16
- Joó Kristóf
Nyugodt lelkiismerettel írom le, hogy „lépten-nyomon”. Igen, immár lépten-nyomon hallani és olvasni lehet, hogy ez alapján...
Nyugodt lelkiismerettel írom le, hogy „lépten-nyomon”. Igen, immár lépten-nyomon hallani és olvasni lehet, hogy ez alapján...
A szövegkörnyezetben nyilván elmondatik, hogy mi is az az „ez”, majd pedig a beszélők vagy írók az „alapján” után közlik a mondanivaló lényegét is. Az ez alapján tehát egy okságra (ok-okozati összefüggésre) utaló mellérendelő viszony két tagját kapcsolja össze. Ahogy egy irodalomtörténeti tanulmányban olvashattam: „Levelezésük szinte egy évtizeden át tartott, ez alapján szinte biztosra vehetjük, hogy nem csak felszínesen ismerték egymást és egymás műveit.”
Esetünkben az alapján szó névutószerűen viselkedik. Úgy, mint a nyomán, révén, okán, folytán, következtében stb. – mindegyik esetben (ragos) főnév a névutó alapszófaja.
Feltétlenül szóba kell hoznunk e ponton a magyar nyelvnek azt a megszokott jelenségét, hogy a birtokos jelzős szerkezetekben a tulajdonviszonyt nem kötelezően jelöljük raggal. Tehát a huszárnak a lova helyett nyugodtan mondhatjuk azt: a huszár lova (a rag is, a névelő is elmarad); a pártnak az elnökével helyett – a párt elnökével (vagy még kézenfekvőbben: a pártelnökkel). Azt vélelmezhetnénk ezek szerint, hogy az ennek az alapján helyett is mondhatnók azt: ez alapján – mert ugyebár eltekinthetünk a -nak, -nek ragtól és a határozott névelőtől, akárcsak a többi fenti példában.
De nem így van!
Ezekben a névutószerű szerkezetekben nem hagyhatjuk el a -nak, -nek határozóragot! Nem mondhatjuk azt: ez nyomán, az révén, az okán, ez folytán, ez következtében, minden esetben ennek, annak alakot használunk, gondolom, nem kell hosszasan bizonygatnunk. És igen!, ebbe a csoportba tartozik az ennek/annak alapján is. Bármilyen gyakran és észrevétlenül szüremkedik is be beszédünkbe és írásunkba az ez alapján, tudjuk és tudatosítsuk magunkban, hogy helytelen: ellentmond kipróbált, jól bejáratott nyelvi szokásainknak.
