Európai Unió – Brexit és egyebek (V.)
Az előző részben rátértünk az Unió intézményeinek rövid ismertetésére. Amint azt már írtuk, az Európai Uniónak hét fontos európai intézménye van: az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, valamint a Számvevőszék. Ezek közül négy – az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament – a politikák kidolgozásával és a döntéshozatallal foglalkozik. Az Európai Unió Bírósága az uniós jog betartását biztosítja, az Európai Központi Banknak az euróövezet árstabilitásának biztosítása a feladata, a Számvevőszék pedig az Unió költségvetésének (bevételek és kiadások) ellenőrzését biztosítja.
Ebből a hétből részletesebben foglalkoztunk az Európai Parlamenttel, az Európai Tanáccsal, az Európai Unió Tanácsával valamint az Európai Bizottsággal.
A másik három fontos szerve és intézménye az Uniónak az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, valamint a Számvevőszék.
Az Európai Unió Bírósága felügyeli, hogy az európai uniós tagállamok az uniós jogszabályokat egységesen alkalmazzák, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-törvények rendelkezéseit.
Fenti feladatának a betöltésében az EU Bírósága a következő törvénykezési tevékenységeket végzi: jogértelmezés, amely keretén belül a nemzeti bíróságoknak azok megkeresésére iránymutatást ad, hogy egy bizonyos uniós jogszabály és nemzeti jogszabály összeegyeztethető- e. Ennek az előzetes döntéshozatalnak az útján például Románia esetében a környezetvédelmi/ szennyezési illetékeket sorozatosan uniós jogszabályellenesnek ítéli meg az Unió Bírósága. Ezt a mechanizmust előzetes döntéshozatalnak hívjuk. Itt meg kell jegyezni, hogy az uniós jognak mindig elsőbbsége van a nemzeti joggal szemben, az értelmezés ilyenkor arra terjed ki, hogy alkalmazható- e az adott esetben a jogszabály, és ha igen, akkor hogyan.
Egy másik konkrét feladata a bíróságnak a jogérvényesítés vagy kötelezettségszegési eljárás. Ez akkor indul el, amikor a nemzeti intézménnyel nem teljesítik az uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeiket. Ezt az eljárást az Európai Bizottság, illetve harmadik uniós ország kezdeményezheti. Marasztaló ítélet (amikor elítélik az illető országot) esetén az illető tagállam az uniós jogsértést abba kell hagyja, másképp újabb eljárás indulhat ellene, és ekkor már tetemes pénzbüntetés megfizetésére is kötelezhetik. A bíróság uniós jogi ügyleteket megsemmisíthet abban az esetben, ha valamelyik uniós ország kormánya, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament egy adott uniós jogi ügylet megsemmisítésére kéri fel az Európai Unió Bíróságát. Ilyen megsemmisítési keresetet nyújtott be Magyarország a menedékkérők EU-tagállamok közötti áthelyezéséről, a kötelező kvótarendszerről szóló európai tanácsi határozattal szemben. Megsemmisítés iránti keresetet magánszemély is benyújthat a Bírósághoz olyan uniós jogi ügylettel kapcsolatosan, amely őt közvetlenül és hátrányosan érinti.
A bíróságot mulasztási keresettel is meg lehet keresni, amennyiben valamelyik szerv: az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság meg kellett volna hozzon egy bizonyos döntést, de azt elmulasztotta. A keresetet ebben az esetben a nemzeti kormányok, más uniós intézmények, bizonyos esetekben pedig magánszemélyek és cégek is beadhatják. Ugyancsak magánszemélyek és cégek keresetet indíthatnak a Bíróságon, ha érdekeik és jogaik sérelmet szenvedtek az uniós intézmények, illetve az uniós alkalmazottak intézkedései nyomán vagy amiatt, hogy ezek a bizonyos személyek nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, ami egyébként kötelességük lett volna.
Az EU Bírósága három külön részre oszlik, Bíróság, Törvényszék és Közszolgálati Törvényszék. A bíróság tagállamonként egy bíróból illetve 11 főtanácsnokból áll. A Törvényszék tagállamonként egy bíróból áll (összesen 28), a Közszolgálati Törvényszék hét bíróból. A bíróságot 1952-ben alapították és Luxemburgban van a székhelye. A Bíróságon Romániát Camelia Toader bírónő képviseli, a Törvényszéken Andrei Popescu bíró, a Közszolgálati Törvényszéken jelenleg nincs Romániának képviselője. A Bíróság a nyelvhasználatra vonatkozóan az igazságszolgáltatás területén a világon egyedülálló szabályokat alkalmaz, mivel az Unió bármely hivatalos nyelve lehet az eljárás nyelve.
1952-es alapítása óta a Bíróság 31.750 ügyben hozott ítéletet és végzést. A bíróságon jelenleg is folyik egy számunkra, erdélyi magyarok számára fontos ügy, az úgynevezett Minority Safepack ügye. 2011-ben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága közösen egy kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indítottak. Ezzel kapcsolatosan tudni kell, hogy az EU nem rendelkezik kimondottan kisebbségügyi kérdésekről, ezért volt erre szükség. Ehhez egy év alatt az EU törvényei által előírt egymillió aláírást gyűjtöttek össze. A 2013. július 16-án benyújtott európai kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság 2013. szeptember 13-án elutasította, azzal indokolva, hogy a kezdeményezés és a javasolt rendelkezések nem tartoznak az EU hatáskörébe.
A FUEN 2013. november 25-én megtámadta az elutasító döntést az Európai Közösségek Bíróságánál. 2014-ben Szlovákia és Románia az EU, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán belépett a perbe.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
