Európai Unió – Brexit és egyebek (IV.)

Az Európi Unió történelmi áttekintése után jelen anyagban rátérünk annak konkrét működési elveire. Kiindulásképpen megjegyeznénk, hogy habár a jelenlegi közbeszédben nagyon sokan, főleg az euroszkeptikus tábor, úgy beszél az unióról, mintha az valamilyen távoli harmadik személy vagy intézmény volna, soha nem szabad elfeledni, hogy az unió tulajdonképpen mi vagyunk, azt nem Brüsszelből irányítják valakik, akikhez nekünk semmi közünk, hanem az általunk, a nemzeti kormányba vagy éppen az Európai Unió Parlamentjébe választások útján indirekt vagy direkt módon delegált tisztségviselők.

Az, hogy az unión belül bizonyos intézmények súlypontja az eredetileg meghatározotthoz képest eltolódott (pl. a Bizottság), vagy hogy az unió nem kommunikál elég hatékonyan kifelé, illetve vannak akadályok a működésével kapcsolatosan, az más lapra tartozik. Jelen cikkben felhasználtuk az Európai Unió hivatalos honlapján feltüntetett adatokat, valamint a wikipedia egyes vonatkozó részeit is. 

Az Európai Uniónak hét fontos európai intézménye van: az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, valamint a Számvevőszék. Ezek közül négy – az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament – a politikák kidolgozásával és a döntéshozatallal foglalkozik. A Európai Unió Bírósága az uniós jog betartását biztosítja, az Európai Központi Banknak az euróövezet árstabilitásának biztosítása a feladata, a Számvevőszék pedig az unió költségvetésének (bevételek és kiadások) ellenőrzését biztosítja.

Az Európai Parlament az Európai Unió képviselőtestülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra. Az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Székhelye Strasbourg, de Brüsszelben is ülésezik. Az Európai Parlament nem kezdeményezhet önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat. Bizonyos területeken konzultációs jogkörrel bír. Az EP felügyeli az Európai Bizottság tevekénységét, jóváhagyja a testület kinevezését, és akár bizalmatlansági szavazással vissza is hívhatja. Ugyanakkor az EP ellenőrzi az unió költségvetését is. Az EP képviselői helyeinek felosztása a tagállamok népessége alapján történik, de ez fordítottan arányos módon valósul meg, vagyis a kisebb államok több képviselőt küldhetnek, hogy az arányos képviselet biztosítva legyen.

Az Európai Tanács az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét egyesítő uniós intézmény. Eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról. Az Európai Tanács meghatározza az általános politikai irányvonalat, meghozza a legfontosabb elvi döntéseket, rendezi az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket.

Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg.

Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát, ültetik át konkrét törvények formájába. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

Az Európai Unió Tanácsa a Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió törvényhozó szervét. Minden tagállam kormányának a miniszterét tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsát a hivatalos uniós dokumentumok helyenként Tanácsként említik, és gyakran hivatkoznak rá Miniszterek Tanácsa néven. Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze. A Tanács elnökségét rotációs rendszerben félévente más-más ország látja el. Több különböző tanácsra van osztva, mindegyiknek saját működési területe van, és a tagországok megfelelő miniszterei vesznek részt bennük. Jelenleg 10 ilyen testület van. Az általános ügyek tanácsa a legfontosabb testület, külügyminiszterek vesznek részt a havonta egyszer megtartott ülésein. Ez irányítja az Európai Tanács soron következő üléseinek előkészítését. Külügyi tanács: elnöke az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Gazdasági és pénzügyek tanácsa (Ecofin, FIN): gazdasági és pénzügyi miniszterekből áll. Mezőgazdaság és halászat: (AGRI): az egyik legrégebbi testület, havonta találkoznak a mezőgazdasági és halászati miniszterek, valamint a mezőgazdaságért, halászatért, ételbiztonságért, állatés közegészségügyért felelős biztosok. Bel- és igazságügyi tanács (JHA): bel- és igazságügyminiszterek alkotják. Foglalkoztatás-, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács (EPSCO): foglalkoztatási, munkaügyi, szociális, egészségügyi, gazdasági miniszterek tanácskozása. Versenyügy: 2002 júniusában keletkezett, a belső piac, az ipar és a kutatás tanácsainak összevonásával.

Az európai ügyekért, iparért és tudományos kutatásért felelős miniszterek alkotják. Közlekedés, távközlés és energia: szintén 2002 júniusában keletkezett három szerv összevonásából. Kéthavonta ülésezik. Környezetvédelem (ENV): környezetvédelmi miniszterek tanácskoznak évente négyszer. Oktatás, ifjúság, kultúra és sport (EYCS): oktatási, ifjúsági, kulturális és sportminiszterek alkotják, akik évente 2-4 alkalommal találkoznak.

A fenti két tanácsot nem szabad összetéveszteni az Európa Tanácscsal, amely nem uniós, hanem nemzetközi szerv. Az Európa Tanács regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadságot és emberi jogokat.

A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma. Ez utóbbit sem szabad öszszetéveszteni az unió bíróságával.

Az unió negyedik és egyik legfontosabb szerve az Európai Bizottság, amely az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. Az Európai Bizottság tevékenysége nagyon sok párhuzamot mutat a nemzeti kormányok végrehajtó testületével, de csak korlátozottan rendelkezik végrehajtó és döntéshozó jogkörrel.

A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa az Európai Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. A Bizottság munkáját 23.000 fős adminisztratív csapat segíti. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, amelyen felel az uniós politikáért. Ehhez külön szaktárcát kap, legfeljebb hatfős kabinettel. Az Európai Unió Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük. A Bizottságot az Európai Bizottság elnöke vezeti. Ezt a tisztséget 2014 novembere óta Jean-Claude Juncker tölti be. Az Európai Bizottságot az Európai Unió Tanácsa nevezi ki az Európai Parlament jóváhagyásával öt évre.

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro