Esterházy Péter: olvasni felelősség

Az olvasás felelősségéről is beszélt az ünnepi könyvhét debreceni megnyitóján csütörtökön Esterházy Péter Kossuth-díjas író, akit nagy tapssal köszöntöttek a debreceni könyvutcában.

„Olvasni felelősség, alig kisebb, mint írni” – mondta az író, hozzátéve, hogy „...a felelősség nem tolható el, nem megúszható”.

„Aki például irodalmat politikai elfogultsággal olvas, az ostoba. Olvasó, tilos ostobának lenned” – fogalmazott Esterházy Péter, megjegyezve: meglehet, hogy a társadalom megosztott, de a könyvespolcaink nem.

Esterházy Péter arról is beszélt, hogy „a giccs úgy viszonylik a széphez, mint farizeus a hívőhöz”. Ma – tette hozzá – Dunát, Tiszát, Hortobágy folyót lehet rekeszteni farizeussal. A kérkedő (vagyis farizeus) és a dolgos ember szembeállításával összefüggésben kifejtette: „a kérkedés jöhet nagyképűségből, hatalomvágyból, újgazdag tahóságból, de van egy szomorú oldala is, jöhet félelemből és bizonytalanságból is, kompenzálásból”.

Több most az egy főre jutó farizeus az ideálisnál, leggyakoribbak a kereszténységgel meg a hazafisággal kérkedők – jegyezte meg.

Ne felejtsük el – figyelmeztette hallgatóságát Esterházy Péter –, „a kétharmad, mely sokakat aggódással, másokat örömmel tölt el, a kétharmad az irodalomban nem számít. Semmit se számít. Ott csak az egy számít, egy szép szó, fülolaj, egy vers, egy könyv. Ismétlem: nem rizsa, munka”.

Esterházy Péter beszéde végén megemlékezett azokról az irodalmi kiválóságokról – ahogy mondta, sok jó debreceni emberről, Szabó Magdáról, Tar Sándorról, Borbély Szilárdról, Fülöp Lászlóról, Görömbei Andrásról –, akik azóta haltak meg, hogy 15 évvel ezelőtt megnyitotta az akkor debreceni könyvhetet.