Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A májusi választások meg fogják határozni Európa jövőjét. Az Európai Unió nagy változások előtt áll; tőlünk is függ, hogy ennek a változásnak mi, magyarok a vesztesei vagy a nyertesei leszünk. Májusban eldől, hogy kik lesznek többségben: azok, akik támogatják az európai kisebbségvédelmi törvényt, vagy azok, akik semmibe veszik problémáinkat – jelentette ki a pénteki SZKT-ülésen Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Mint mondta, számunkra a tét egyértelmű, a cél világos: erős erdélyi és Kárpát-medencei magyar képviseletet akarunk, hogy beleszólhassunk az Európai Unió jövőjének alakításába – legyen szó támogatáspolitikáról, kisebbségvédelemről vagy migrációról. A magyar emberek érdeke, hogy Európa megerősödjön, és ezáltal Erdély tovább fejlődjön.
Az elnök szerint az európai uniós soros elnökséget Románia kihasználhatja arra, hogy diplomáciai offenzívát indítson a schengeni csatlakozásért, hogy 2019 végéig beléphessen a schengeni övezetbe, mert a műszaki kritériumokat már rég teljesítette. „Ez fontos lenne, jó lenne, ha a külügyminisztérium nem azzal foglalkozna, hogy félrebeszél a kisebbségi jogokról, hanem egy erős diplomáciai offenzívával megteremtené a feltételeit a schengeni csatlakozásnak”.
Újságírói kérdésre mondta el, hogy az RMDSZ március elejéig rangsorolja a jelöltjeit, véleménye szerint az a reális, hogy a Romániában 6,5%-os magyarság két képviselőt juttasson a parlamentbe. Három jelölt bejuttatásához 9,6 százalékot kellene szereznie.
A hazai helyzetről szólva Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ-nek szövetségesekre van szüksége mind az országos, mind a helyi politikában, akár helységenként vagy megyénként mással. Hiszen nem érdekekről van szó, hanem pragmatikus döntésekről, üzente azokra a bírálatokra, amelyek amiatt érik, hogy a parlamentben a szövetség a kormánykoalíciót támogatja. Mint mondta, szövetségkötés nélkül az RMDSZ elszigetelődne. Szövetségek nélkül kisebbségiként nincs érdekérvényesítés, azonban a szövetség nem jelent ideológiai és érdekazonosságot a partnerrel – hangsúlyozta.
Az RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy úgy kezdték az évet, hogy nincs költségvetése Romániának, viszont „van egy olyan rossz sürgősségi kormányrendelet, amely a feje tetejére állítja a pénzügyi politikát. Ez elakasztja a tervezést az önkormányzatoktól a gazdasági szféráig, kaotikus állapothoz vezet, és a következő két hónapban, kb. áprilisig, tulajdonképpen takaréklángon fog működni az ország, ami a beruházásokat, közbeszerzéseket illeti, és ez tragikus”. Ha szükség van az adótörvénykönyv módosítására, azt időben elő kell készíteni – hangsúlyozta.
Az elmúlt két év többnyire a múltról és a védekezésről szólt az RMDSZ és a közösség számára egyaránt. Az előttünk álló időszakban a jövőre és az építkezésre kell koncentrálnunk. A február 22-23-án sorra kerülő kolozsvári kongresszusunk mottója: Szövetség a jövőért. A kongresszusnak, a szövetségi elnök megválasztásán túl, az lesz a feladata, hogy jövőképet mutasson közösségünknek, hogy meghatározza az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Mindezekhez erős szövetségre és erős szövetségesekre van szükség: szakmai szervezetek bevonására, valós társadalmi konzultációra, befolyásos nemzetközi partnerekre – mutatott rá a szövetségi elnök.
Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök ismertette a programmódosítás tervezetét. Elmondta, hogy kivették azokat a pontokat, amelyek már teljesültek, és új célok kerültek be, majd vázolta a fontosabb módosításokat. Az SZKT elfogadta a javaslatokat.
Az alapszabály-módosításra beérkezett négy javaslatot Nagy Zoltán ügyvezető alelnök olvasta fel. Mint mondta, az alapszabály-módosító bizottság mind a négy javaslatot elutasította. Ezt a döntést is elfogadta az SZKT, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ alapszabályzata nem fog módosulni a kolozsvári kongresszuson.