Érdemes felfigyelni a környezetünkben zajló eseményekre!

A múlt év októberében tartott természetvédelmi értekezleten a Natura 2000, a Nyárád- és Kis-Küküllő mentén végzett felmérés alapján bemutatták a még létező természeti értékeinket. A felmérés az erdőre, gyepre és a vízben élő állatfajok egy részére terjedt ki. Nem tettek említést a ritkaságszámba menő állatfajokról, növényfajtákról és a rovarokról. 

A fenntartható állandó fejlődés szükséges az ember jólétének biztosítása érdekében, vigyázva a környezet védelmére, regenerálóképességének megőrzésére. Az élővilág sokféleségének megőrzése, az élőhelyek és a veszélyeztetett fajok óvása mellett a méhek is védelemre szorulnak. A mezőgazdaságban történt változások hatására a gyomirtó szerek használata egyre szakszerűbb, hatékony, és így szelektíven irtják a gyomoknak tekintett növényeket. A nagy táblás monokulturális növénytermesztés hatására kezdenek eltűnni a hasznos élőlények, a méhek számára értékes gyógynövények is. 

A szántóföldek kezdenek gyakorlatilag gyom- és virágmentesek lenni. Kimutatták, hogy a vegyszerek hatóanyaga felszívódik a növényekbe, és megtalálható a tejben, tojásban, húsban és mézben is. A vegyszeresen termesztett gabonafélék huzamosabb fogyasztása a legérzékenyebb szerv, a máj változását is okozza. A vegyszeres gyomirtás nemcsak az állatvilágot, hanem az emberiséget is tönkreteszi. 

A felhasznált nagy mennyiségű műtrágyával a termés nő, de a talaj ásványianyag-, nyomelemtartalma romlik. A nagyüzemű gazdálkodás kezdetétől napjainkig eltelt időszak alatt több növényfajta eltűnt. Lesznek olyan vidékek, ahol a méhek számára nem lesz hasznosítható virág, és így a gyűjtőterület nem fogja biztosítani fennmaradásukat. Sajnos, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) is évről évre romlik, aminek megakadályozására keressük, de nem találunk megoldást. A földeken már nem találnak pipacsot, búzavirágot, szulákot, nem díszlik a tök a kukoricaföldeken. Aratás után nem virágzik a tisztesfű (tarlóvirág), ami még kisebb telepekben megtalálható a Nyárádot kísérő földtöltésen. 

A tüzelőfaéhség eltüntette a Nyárád két partján a nagyobb fűzfákat és égerfákat, a ritka madarak fészkelőhelyeit. A Nyárádba torkolló patakok völgyében kivágták a mocsári tölgyfákat, ami a szarvasbogár eltűnését eredményezte. A búbos (büdös) banka már vidékünkön nem látható, mert az odvas fákat is a tűzre tették, így felszámolták a fészkelőhelyeit. A rovarokat távol tartó peszticidek megváltoztatták a méhek viselkedését. A vegyszert tartalmazó virággal érintkező dolgozó méhek jelentős hányada nem talál vissza a kaptárhoz, nem talál vizet, táplálékot, így nagyobb számban betegségek áldozataivá válnak. Mindezek arra kell figyelmeztessenek, hogy fordítsunk figyelmet a természet őrszemeire, a méhekre – még akkor is, ha rövid életűek –, mert ez közvetve valamennyiünk létérdeke. 

Janka László 

(Nyárádszereda)