Erdélyben tájékozódott az ENSZ kisebbségi különmegbízottja

A romániai magyar közoktatás és felsőfokú oktatás helyzetéről

nyújtottak részletes tájékoztatást december 6-án a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében dr. Fernand de Varennes egyetemi tanárnak, az ENSZ kisebbségi különmegbízottjának az oktatás területén dolgozó intézményvezetők, szakpolitikusok, a civil jogvédő szervezetek képviselői – közöltük a hírt pénteki  lapszámunkban. A kisebbségi jogvédelem világviszonylatban is egyik legjobb szakemberét, aki egyetemi tanárként a világ több egyetemén tart előadásokat, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) hívta meg Romániába, Erdélybe, Hantz Péter kutató ötlete alapján. 

A tanácskozást követően dr. Fernand de Varennes Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátor és Vincze Lóránt, a FUEN elnöke jelenlétében találkozott a sajtó képviselőivel. 

Maros megye szinte teljes egészében leképezi az erdélyi helyzetet, mivel van tömbmagyar része, és olyan területei is, ahol kisebbségben és ahol szórványban él a magyarság – hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán, aki köszönetet mondott a vendégnek, hogy elfogadta a meghívást. A továbbiakban beszámolt arról, hogy a hasznosnak tartott oktatásügyi tanácskozáson a közoktatás szakemberei mellett azon öt egyetem képviselői vettek részt, ahol magyar tannyelvű oktatás zajlik. Vince Lóránt, a FUEN elnöke azért tartja fontosnak a látogatást, mert első kézből tájékoztathatták az ENSZ különmegbízottját a kisebbségben élő magyarság problémáiról, ezen belül az erdélyi kisebbség legszorítóbb problémáit tárták fel három témakörben. Az anyanyelvhasználatot illetően a kolozsvári tanácskozáson elhangzottak azok a hiányosságok, amelyekkel a közigazgatásban szembesülünk a mindennapok során. Azt nem tagadta senki, hogy a törvényi keret létezik, de a jogi előírások alkal- mazásával rendkívüli módon visszaél az állam, amely a saját törvényeit hagyja figyelmen kívül. A visszaszolgáltatás helyzetéről a történelmi egyházak képviselői számoltak be kimerítően. Ahogy minden kisebbség életében, az erdélyi magyarságéban is a nyelv és az oktatás jelenti a tartópilléreket, amire minden egyéb épül a közösség életében. Ez a harmadik téma került terítékre két részletben, a közoktatás és a felsőoktatás helyzetéről elhangzott beszámolókban konkrét esetek bemutatásával, mint például a marosvásárhelyi katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium, az orvosi és gyógyszerészeti egyetem ügye és mások. 

Dr. Fernand de Varennes francia nemzetiségű, kettős, kanadai és ausztrál állampolgársággal rendelkező egyetemi tanárt, aki a jogon belül a kisebbségi jogokra szakosodott, a világ több egyetemére hívják meg előadónak, és néhány hónapja tölti be az ENSZ különmegbízotti tisztségét – mutatta be a vendéget Vincze Lóránt. 

A magas rangú vendég elmondta, hogy az ő feladata felmérni, hogyan tartják be a kisebbségi jogokat a világ különböző országaiban, megértetni a kormányokkal annak jelentőségét, hogy ezek betartása a társadalmi stabilitás és biztonság feltétele. Nem a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében jött Romániába, hanem a tájékozódás, az információgyűjtés céljából, hogy ezek alapján jelentést készítsen a hallottakról. Hozzátette, hogy sok helyen megfordul a kormányok meghívására is. Nemrégiben járt Bécsben a roma közösségekről tartott konferencián, az örmény kormány meghívására a népirtásról való megemlékezésen vett részt. 

Jövő évtől a kisebbségi oktatásra és a nyelvhasználatra helyezik a hangsúlyt. Erről szervez az ENSZ három tanácskozást, ezek közül egyet Brüsszelben, ahol az európai országokra összpontosítanak. A genfi konferencián pedig a kisebbségi szervezetek mellett a kormányok bevonásával fognak egy nagyon határozott dokumentumot kidolgozni a kisebbségi emberi jogokra vonatkozó ajánlásokról – nyilatkozta a vendég, akinek honlapján részletes útmutató olvasható a kisebbségi nyelvhasználatnak mint alapvető emberi jognak az elméleti megalapozásáról és gyakorlatba ültetéséről. 

Kérdésre válaszolva kifejtette magánvéleményét, miszerint országában, Kanadában is lehet tovább javítani a helyzeten, bár az angol mellett a közel 24 százalékot jelentő francia lakosság nyelve is hivatalos nyelv. Elmondta, hogy az Ontario tartománybeli 600.000-es francia lakosságnak joga van ahhoz, hogy önálló francia nyelvű egyeteme legyen, ahogy Kanada más tartományában ez megvalósult. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy ahol a többség mellett jelentős számú kisebbségi nyelvet beszélő közösség él, annak a nyelvét is el kell ismerni hivatalos nyelvként. 

A sajtótájékoztató végén a látogatás következményeit Vincze Lóránt, a FUEN elnöke – foglalta össze: 

– Első alkalommal sikerült az európai dimenzión kívül is beszélni a romániai magyarság jogsérelmeiről. Más jelentősége van, amikor ENSZ-konferenciákon néhány percben felvetjük a megoldatlan problémákat, és egészen más annak, amikor az ENSZ kisebbségi különmegbízottja ellátogat Erdélybe, ahol két és fél napon át folyamatosan ismerkedik a problémahalmazzal. Az itt tapasztaltakat elraktározta, továbbviszi, és hasznosítani fogja azokban az intézményekben, ahol az ENSZ szintjén komoly kisebbségi előírások születnek. Amint elmondta, jövőben az ENSZ nagyszabású regionális konferenciát szervez Európában az anyanyelvi oktatásról, amelyet követően részletesen leírják, hogy az államoknak kötelező módon milyen jogokat kell biztosítaniuk ezen a téren annak érdekében, hogy a kisebbségi jogok emberi jogokként érvényesüljenek. Amint kifejtette, erre lehet majd hivatkozni, és konkrét jogsérelem esetében panaszt tenni az ENSZ-nél is, amit kivizsgálnak, és konkrét választ adnak.