Érdekképviseletet alakítottak a kiskereskedők
Még a múlt év folyamán országos egyesület alakult a kis- és közepes kereskedők érdekeinek képviseletére.
Még a múlt év folyamán országos egyesület alakult a kis- és közepes kereskedők érdekeinek képviseletére. A már mintegy ezres nagyságrendű tagságot számláló szervezet jelenleg is a toborzás folyamatánál tart, ennek érdekében az ország nagyobb városaiban szerveznek találkozókat, a potenciális tagok mellett az üzleti ágazat életére hatással levő intézmények képviselőinek meghívásával (a szervezetről részletesen a www.ancmmr.ro weblapon is lehet tájékozódni). Marosvásárhelyen április végén került sor hasonló találkozóra, melyen a helyhatóságok és állami intézmények illetékesei mellett parlamenti képviselőkkel is találkozhattak a kereskedők.
A megbeszélésen az szűrődött le, hogy az intézményi szféra hajlandó támogatni a kiskereskedői ágazatot, de a konkrét lépésekre javaslatokat az egyesületbe tömörülő kisvállalkozóktól várnak. Ennek az üzleti ágazatnak nem kis szüksége volna az érdekei hatékony képviseletére, hiszen az elhangzottak szerint a kereskedelmi piacnak 82%-át a nagy áruházláncok birtokolják. A fennmaradó 18%-os piaci részen több százezresre tehető kisvállalkozói réteg osztozik, melyből az adatok szerint csak az utóbbi két évben 70 ezren voltak kénytelenek lakatot tenni boltjaik ajtajára. A nagyvállalkozók piaci helyzetükből és üzleti súlyukból eredően a beszállítókkal és a hatósági szférával is erős pozícióból tárgyalhatnak. A kiskereskedők csak egy erős és egységes képviseleti szervezet kialakításával tudnak a nagyokéhoz hasonló súllyal fellépni érdekeik védelmében. A hatósági szféra részéről pedig védelemre, pozitív diszkriminációra szorulnak a kiskereskedők a központi és helyi szabályalkotásnál, mert a nagyokkal szemben több szempontból is hátrányos helyzetben vannak, viszont a közvetlenül és érintőlegesen fenntartott munkahelyek számát nézve közel azonos méretű munkavállalói réteget képviselnek, mint a nagy láncok, csak marosvásárhelyi viszonylatban mintegy kétezer család megélhetését biztosítja ez a gazdasági szektor. A hatóságoknak is alaposan meg kell fontolniuk ennek az üzleti ágazatnak a hatékony védelmét, nem annyira a befizetett adók megközelítéséből, aminek terén az ágazat nem tud versenyezni a nagymenőkkel, hanem abból a szempontból, hogy ennek a szektornak a zsugorodása a piaci súlyához képest sokkal nagyobb arányban képes megterhelni a szociális kiadásokat.
A kiskereskedők eredményes érdekképviseletének kulcskérdése a szövetkezés, de a megbeszélésen az is körvonalazódott, hogy a fogyasztóknak a helyi kis boltok felé való irányításában hasonlóan fontos lenne a helyi termékek fogyasztási kultúrájának ápolása is, amiben a kereskedők mellett még számos intézménynek lehet fontos szerepe. És nem utolsósorban ennek jótékony hatása lehetne a kereskedők mellett a helyi termékek előállítóira nézve is.
Az együttműködés fontosságában a kiskereskedelmi szektor támogatására nézve politikustól a hivatalnokig minden résztvevő egyetértett a találkozón. A továbbiakat illetően kérdésnek annyi marad, hogy az elhangzottakból a gyakorlatban mi fog valóra válni, hiszen bármely jó kezdeményezés akkor életképes, ha tartalommal töltik fel.
