Érdekes anatómia
Hosszú, halványszürke, rugalmas hírkábelekként hálózzák be egész testünket, s hozzák-viszik szünet nélkül az információt, hogy szervezetünk működni tudjon.
Hosszú, halványszürke, rugalmas hírkábelekként hálózzák be egész testünket, s hozzák-viszik szünet nélkül az információt, hogy szervezetünk működni tudjon.
A gerincoszlopban fut végig a legnagyobb, legvastagabb ideg, amely az agytörzshöz kapcsolódik. A gerincidegből ágaznak el a karokat, a lábakat, a mellkast, az ágyékot és az ott levő szerveket behálózó idegek, amelyek egyre vékonyabbá és bokrosabbá válnak. Jelen vannak valamennyi érzékszervünkben, a bőrben, a nyelvben, a szemben, az orrban, ahonnan állandó jeleket küldenek az agyba, s közvetítik annak a válaszát. Az idegszövet idegsejtekből és támasztósejtekből áll, ez utóbbiak táplálják és az ingerület vezetését segítik az idegsejtekben. Egy idegsejt (képünkön) számos más idegsejttel együtt bonyolult hálózatba szerveződik. Az idegsejtek csillag alakúak, rövidebb ágaik, a dendritek összegyűjtik a jeleket, hosszabb águk, az axon a jeleket továbbítja. A jelek kicsi elektromos lökések, amelyek egy ezredmásodpercet tartanak. Az idegsejtek tíz másodperc alatt tízmilliárd jelet küldenek a test minden részébe. Ha a bokorszerűen szétágazó erős idegszálakat összekötnénk, 190.000 kilométert tennének ki. Az idegi jelek másodpercenként százméteres sebességgel haladnak, a fájdalom érzését továbbító jelek másodpercenként két métert tesznek meg. A bőrben levő idegek mikroérzékelői a hideg, a hő és az érintés érzetét továbbítják az agyba. Ha nagyon megnyomjuk valamelyik végtagunkat, az ideg nem kap elég vért, és az a testrészünk elzsibbad. Az izmok az őket behálózó idegszálakon kapják a jelet, hogy mikor húzódjanak össze.
Bár szervezetünk hírvivői mindig teszik a dolguk, ha felbosszantanak, ha valami nem sikerül, a hosszú, kimerítő, pihenés nélkül végzett munka és sok egyéb tényező hatására idegesek leszünk. Ilyenkor felgyorsul a légzés, az arcunk kipirul, ingerlékenyek vagyunk, veszekedni van kedvünk, felemeljük a hangunkat. A hinduk szerint az ideges ember azért kiabál, mert lélekben eltávolodott attól, akivel szemben áll, s ezt a belső távolságot próbálja a hangosabb szóval pótolni. Az idegesség ingerlékenységet, fáradékonyságot, alvási problémákat, esetenként akaratlan rángásokat okozhat. Ezenkívül testi tüneteket is, légzési és emésztési problémákat, fokozott szívdobogást, fejfájást, mozgásszervi panaszokat, például a hát- és derékfájás felerősödését. Az idegesség orvoslására a nyugtatók mellett számos más alternatív módszer lehetséges. Mindenekelőtt szembe kell nézni, fel kell dolgozni az okot, tisztázni kell a zavaró körülményeket, mert ha félreseperjük, elhessegetjük, akkor az idegesség csírája hosszú ideig bennünk marad.
