EP-plenáris Strasbourgban

Legérdekesebb témája az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésének az úgynevezett Juncker-örökség  lehet, de rendkívüli érdeklődésre számíthat a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló vita is. 

Fellépjen-e az EU az uniós értékek védelmében?

Az Európai Parlament ma vitatja meg Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében a magyarországi jogállamiság helyzetét, mielőtt szerdán eldöntené, hogy lépnie kell-e az Uniónak az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata miatt. A magyar miniszterelnök a vita elején szólal fel. A Parlament állampolgári jogi bizottsága szerint ez a kockázat fennáll, ezért a szakbizottság javasolja a tagállamoknak az uniós szerződés 7. cikkének (1) bekezdése  szerinti eljárás elindítását. Az eljárás az Unió értékeit – többek között a demokrácia és a jogállamiság meglétét és az emberi jogok tiszteletben tartását – fenyegető veszély fennállta esetén indítható el.

A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított javaslat elfogadásához, majd a tagállamokat tömörítő Tanács elé juttatásához a képviselők abszolút többségének, azaz 376 képviselőnek a szavazatára, valamint a leadott szavazatok kétharmadára együtt van szükség. Most fordulna elő először, hogy a Parlament kezdeményezi a 7. cikk aktiválását,  tekintettel a jogállamiság, a demokrácia és az alapjogok súlyos megsértésének veszélyére egy tagállamban.

Juncker politikai öröksége

Nyolc hónappal a 2019 májusában tartandó európai választások előtt a képviselők áttekintik a Jun-cker-bizottság eddigi eredményeit. A szerda délelőtti ülésszakon első felszólalóként az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker mondja el negyedik és egyben utolsó, az Európai Unió helyzetéről szóló évértékelő beszédét. Juncker várhatóan a tíz, a Bizottság által kiemeltként kezelt területen értékeli a testület teljesítményét, és bemutatja a választásokig tervezett vállalásait. Felszólalását követően a politikai csoportok képviselői teszik mérlegre a Bizottság munkáját, és számolnak be arról, hogy álláspontjuk szerint mit kellene még a testületnek elérnie 2019 májusáig.

Újra a Parlament előtt a szerzői jogi védelem

A plenáris ülés szerdán dönt a digitális szerzői jogi szabályzásról alkotott álláspontjáról. A júliusi plenáris ülés döntése értelmében újra kell nyitni a vitát a jogi bizottság javaslatáról. Kedden ezért a képviselőknek ismét lehetőségük nyílik álláspontjuk kifejtésére és annak megvitatására, hogy milyen pozíciót képviseljen a Parlament a tagállamokkal folytatandó tárgyalások során. A jogi bizottság javaslatáról és az ahhoz benyújtott módosító indítványokról szerdán szavaz a ház.

Zöld út  az európai szolidaritási testületnek

A képviselők ma szavaznak az Európai Unió Szolidaritási Testületének létrehozásáról, amely egész Európa területén önkéntesmunka-lehetőséget biztosít majd fiatalok számára. A program keretében oktatással, egészségvédelemmel, környezetvédelemmel, katasztrófák megelőzésével, élelmiszerek és egyéb áruk biztosításával, bevándorlók és menedékkérők fogadásával és integrációjával kapcsolatos közhasznú projektekre jelentkezhetnek a fiatalok. A projekteket a Bizottság által elismert szervezetek indítják. A program a 2018–2020-as időszakban 375,6 millió eurós költségvetésből gazdálkodik. A Bizottság a 2021 és 2027 közötti időszakra 1,26 milliárd eurós költségvetést javasolt.

Új uniós szabályok a terrorizmus finanszírozása ellen

A terrorizmus finanszírozásának felszámolását célozzák azok az új, pénzmosás elleni és a pénzáramlás szigorúbb nyomon követését előíró szabályok, amelyekről kedden vitázik és szerdán dönt a Parlament. Az uniós tagállamok eltérő módon határozzák meg és büntetik a pénzmosást, ez pedig kiskapukat nyit a bűnözők és terroristák számára, miközben megnehezíti a pénzmosást határokon át üldözni próbáló rendőrség és igazságszolgáltatás dolgát.

Az új szabályok többek között Európa-szerte egységesítik a pénzmosás definícióját és minimum büntetési tételeket állapítanak meg, komolyabb elrettentésül szolgálva és javítva az igazságszolgáltatás hatékonyságát.

Célkeresztben az országonként eltérő termékminőség

Ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állniuk az egész Unió területén, jelentik ki várhatóan a képviselők csütörtökön. Ugyanis a felmérések szerint elsősorban Közép- és Kelet-Európában az ugyanazon márkanév alatt és csomagolásban árult, látszólag a máshol forgalmazottal egyforma termékek összetétele valójában eltérő, és jellemzően a vásárló kárára. A különbségek nem csak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávé vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran felmerülnek nemélelmiszer-termékeknél, mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai és bébicikkeknél is. 

A képviselők számos jogszabály módosítását javasolják mind uniós, mind országos szinten az eltérő termékminőség problémájának kezelésére. A lehetséges lépések között megemlítik a gyors, határon átívelő együttműködést és adatmegosztást, az összehasonlító teszteket, a törvények hatékonyabb betartatását, és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvnek a Bizottság által 2018 áprilisában előterjesztett frissítése egyértelműsítését.

Az antimikrobiális szerek használatának visszaszorítását kérik

Egyes képviselők szerint a multirezisztens baktériumok jelentette egyre nagyobb veszély miatt európai szinten korlátozni kell az anti-biotikumok használatát. Kérik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tagállamok korlátozzák, mennyi antibiotikumot írhatnak fel az orvosok és állatorvosok, és szüntessenek meg minden ösztönzőt, amely az ilyen gyógyszerek felírására sarkallná a szakembereket. 

A képviselők megkérdőjelezik az „Amerika az első!” irányvonalat

Az Amerikai Egyesült Államok mostanában tett lépései megkérdőjelezik az Európai Unió és az USA közötti partnerséget. A jelentős nemzetközi megállapodások felmondása és fórumok elhagyása ellenére azonban mégis fontos fenntartani a kapcsolatot, vélik a képviselők. A ma vitára és holnap szavazásra bocsátott állásfoglalás-tervezet kiemeli, hogy az EU és az USA közötti kapcsolat a globális stabilitás alapvető garanciája. A képviselők ugyanakkor sajnálatukat fejezik ki az Egyesült Államok egyoldalú, „Amerika az első!” hozzáállása miatt, amely az USA és az EU érdekeit egyaránt sérti, és aláássa az egymás iránti bizalmat.

Határozott fellépés Kínával szemben

A képviselők várhatóan határozottabb ellenlépésre szólítják fel a tagállamokat Kína azon törekvésével szemben, hogy döntő befolyást szerezzen európai stratégiai infrastruktúrákban. Az emberi jogoknak, a jogállamiságnak és a tisztességes versenynek továbbra is az EU–kínai kapcsolatok középpontjában kell maradnia, jelentik ki a képviselők, elítélve kínai emberi jogi aktivisták, ügyvédek, újságírók és egyéb civilek folyamatos zaklatását, letartóztatását és bíróság elé állítását. A holnap szavazásra kerülő állásfoglalás-tervezet felhívja a figyelmet Kínának azon törekvésére, hogy az „Öv és út” kezdeményezése keretében stratégiai fontosságú európai infrastruktúrákba fektessen be. Ez a kínai szándék ellentmond a szabad kereskedelem elveinek, és versenyelőnyhöz juttatja a kínai vállalatokat.

(forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)