Énekeljen, miniszter úr!
Idén április 17-én, pénteken délben jött az értesítés (jelzem: vakáció volt), hogy 22-én legyen kész a 2015–2016-ra szükséges könyvmegrendelés iskolánként, osztályonként, tagozatonként.
Idén április 17-én, pénteken délben jött az értesítés (jelzem: vakáció volt), hogy 22-én legyen kész a 2015–2016-ra szükséges könyvmegrendelés iskolánként, osztályonként, tagozatonként. Hétfőn, 20-án lehetett letölteni a megrendelőlapokat, amit két napra rá nyomtatott és elektronikus formátumban kellett letenni a megyei könyvlerakathoz.
Ha Ön azt gondolja, miniszter úr, hogy nagyobb iskoláknál ezt meg lehet oldani két nap alatt úgy, hogy tökéletes legyen – ez az ön véleménye.
De most nem ezért írok önnek!
Évek óta keresem, hol vannak, hol szerepelnek a magyar zenekönyvek a megrendelőlapokon az V–X. osztályosok számára. Azaz: az idén megjelent két változat, amiből lehet rendelni az V. osztálynak, de a másik öt osztálynak (VI–X) nem, mert nincs rajta a megrendelőlapon… Nos, tisztelettel megkérdem: miért nincs rajta? Nem szükséges? A magyar anyanyelvű diáknak nincs szüksége arra, hogy megfelelő zenei oktatást kapjon anyanyelvén? Dehogynem! Ott van a programban: educaţie muzicală, zenei oktatás, hetente egy óra. Az elektronikus megrendelőlap azonban, amit az ön által vezetett minisztérium küldött a megyei tanfelügyelőségekre, nem engedi beírni, hány zenekönyv hiányzik a magyar osztályban Segesváron, Marosvásárhelyen vagy bárhol, ahol magyar osztályok működnek Romániában. Magyarán: nem lehet magyar nyelven írt zenekönyvet rendelni a VI–X. osztálynak, mert a nyomtatvány nem ad lehetőséget erre. Persze, Ön most azt mondja, hogy valakik tévedtek, nem adták át idejében a neves magyar zenepedagógusoknak, tanároknak, hogy „újraírják” ezt a tantárgyat, mint tették más diszciplínák esetében, és ezért idén sem lesz új zene tankönyv a magyar osztályokban. De ez a „tévedes” még a múlt század végéről való… Tudja, mikor nyomtattak utoljára magyar nyelvű zenetan- könyvet? 1993-ban, 95-ben, 97-ben, 98-ban. Tehát olyan 20 éve. Ha egy uniós államban a kisebbségek 20 éves tankönyvekből tanulnak, ott nagy baj van…
Jelenleg, a megrendelőlap szerint, a román nyelven tanító zenetanárok a következő zenekönyvekből választhatnak: ötödikben két, hatodikban három, hetedikben három, nyolcadikban három, kilencedikben két és tizedikben két variáns van, amiből a tanárnak jogában áll választania, hogy melyikből tanítson. (A VII–VIII.-os magyar diákok 11 éve várják a Technológiai ismeretek c. tankönyv lefordítását magyar nyelvre.)
Tényleg, miért nem engedélyezte vagy miért nem szervezte meg, hogy – a román osztályokhoz hasonlóan – a nemzetiségek nyelvén is újraírják a zenekönyveket? Fenntartja, hogy ezek jó könyvek, és nem kell őket korszerűsíteni, gyarapítani, új tananyaggal bővíteni? Ha Ön mint miniszter ezt állítja, elfogadom, de akkor miért nem engedte, hogy a 15-20 éve ronggyá használt magyar zene tankönyveket idén, 2015-ben újranyomják, hogy legalább élvezettel lehessen forgatni, a diák jószívvel tegye a táskájába, ne undorodjék a szakadt, hiányos, agyonfirkált, ronggyá olvasott könyvtől? Nem volt pénz, vagy még mindig nincs pénz erre? (Tudom, most azt mondja, miért Öntől kérdem, mert voltak idők, amikor magyar ember állt a tankönyvkiadó élén…)
Miniszter úr, visszatérve a fenti felsoroláshoz, összeadtam, és 15 zene tankönyvből válogathatnak a román nyelven oktató tanárok. Míg a magyar tanároknak két változat van az V. osztályban. Ennyi. Nem furcsa? Summa summárum: van bőven választék a román nyelven írt zenekönyvekből, lehet rendelni az iskolákban, van miből énekelni...
Székely Ferenc könyvtáros
