Emlékzarándoklaton az unitáriusok

A Magyar Unitárius Egyház és ifjúsági szervezete, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, valamint a Délnyugat-erdélyi Unitárius Szórványegyházközség múlt szombaton huszonhatodik alkalommal szervezte meg a Dávid Ferenc emlékzarándoklatot Déván, ahová – Sepsiszentgyörgytől Budapestig – több mint ezren érkeztek.

Két év kihagyás idén ismét egy napra birtokba vehették az unitáriusok a megújult dévai várat, hogy az emlékzarándoklat hagyományának lelki és hitbeli megerősítő tartalmából, valamint a Dávid Ferenctől örökölt egy Istenben való hit megtartó és erőt adó üzenetéből töltekezzenek. Déva vára az a hely az unitáriusok számára, ahol belekapaszkodhatnak hitükbe, ahol találkozik Isten az emberrel, ahová évente hazatérhetnek hitalapító püspökükhöz, de egymáshoz és önmagukhoz is.

A hegy lábánál ft. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke mondott imát és kért áldást a zarándokok elindulására és megérkezésére. Ezt követően a zarándokcsoportok felvonultak a templommá magasztosuló várba, ahol az 1579 novemberében vértanúhalált halt egyházalapítóra, Dávid Ferenc unitárius püspökre emlékeztek. Az unitárius vallás megalapítója és első püspöke hitnézetei miatt került börtönbe, habár az erdélyi vallásszabadság és az azt kinyilvánító tordai országgyűlés (1568) egyik meghatározó személyisége volt.

Dávid Ferenc számára egyértelmű volt, hogy ebben a világban örök otthont a jézusi tanítás épít az ember számára, ezért vissza kell térni az igazi evangéliumhoz. Meg kell találni, ami lélekbe illő, ami az évszázadok során elveszett – hívta fel a figyelmet szószéki szolgálatában Tófalvi Tamás székelyszentmihályi unitárius lelkész. A mi édenünk Erdély és az unitáriusok lakta vidékek, és feladatunk őrizni és művelni azokat, vigyázni rájuk, mint egy féltve őrzött kincsre – mutatott rá az igemagyarázat folytatásában Dénes Erzsébet siménfalvi lelkipásztor. Ez a hely templom és temető is egyben – hivatkozott a dévai várra. „Ez a hely hitünk alfája és ómegája, temető, mert itt lehelte ki lelkét vallásalapító püspökünk, és templom, mert évről évre zarándokok imái töltik meg a helyet, s az imák, zsoltárok által megszentelődött ez a hely a lelkünk tisztasága, jósága, az imára kulcsolt kezek által. Mi ide illünk a hitünkkel, az eredendő jóságunkkal, a lelkiismereti szabadságunkkal, mert nekünk itt van dolgunk” – nyomatékosította a lelkész.

Az istentiszteletet követő köszöntők sorát az unitárius egyház püspöke nyitotta meg. Dávid Ferenc és Jézus fájdalma áldozattá magasztosul, és figyelmeztet: el kell indulni, zarándokokká kell lenni, utazni és lélekben emelkedni, utazni igazi önmagunkhoz. Itt van Dávid Ferenc elsuttogott imája, itt üzenjük a múltnak, hogy vagyunk, hogy értelme volt a fájdalomnak és az áldozatnak. Üzenjük a jövőnek, hogy dolgunk van, küldetésünk van – hangsúlyozta ft. Kovács István.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az öröklés gondolatát emelte ki, hiszen identitásunk, anyanyelvünk, hitünk, kultúránk mind örökség, amit az előttünk járóktól kaptunk, és amivel jól-rosszul sáfárkodunk, majd erről számot kell adjunk az utánunk következőknek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy Dél-Erdélyben, Déván, ahol kevés az unitárius és a magyar, képesek vagyunk-e örökségünket úgy kezelni és gyarapítani, hogy a szembenézés pillanatában felemelt fejjel tehessük meg mindezt. A maroknyi dévai unitárius közösség tud hittel, kitartással, becsülettel, hűen bánni az örökségével – nyugtatta meg a hallgatóságot a politikus. Pogocsán Ferdinánd Zoltán önkormányzati képviselő a maga és az új dévai polgármester üzenetét tolmácsolta a zarándokoknak, majd a Délnyugat-erdélyi Unitárius Szórványegyházközség nemrég beiktatott új lelkésze, Ilkei Lóránd arra reflektált, hogy Dávid Ferencnek vajon volt-e olyan iránytűje, amely a számára kijelölt utat mutatta? Ez bizonyára a Szentírás volt. Ezért arra kérte a zarándokokat: „itt megállva és megerősödve javítsuk meg, állítsuk újra útjelzőinket, mert erre méltó alkalom adódik »hitünk forrásánál«”.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius növendékeinek gyertyás várjátéka után a kegyelet koszorúit és virágait lehetett elhelyezni Dávid Ferenc egykori cellájában, amely a közelmúltban teljesen megújult, a benne álló síremlékkel együtt. A zarándokokat, mielőtt útjukra bocsátották volna, szeretetvendégségre várták a helyi szórvány- és zarándokközpontba, ahol az egyházi rajz- és imapályázatok nyerteseinek járó díjakat is átadták az adott gyülekezetek képviselőinek.