Eltérően szavazott a szenátus két, korrupcióval gyanúsított kormánypárti honatya kiadásáról
Hozzájárult a szenátus szerdán, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék a korrupcióval gyanúsított Darius Vâlcov szociáldemokrata (PSD) szenátort, ám elutasította párttársa, Dan Şova szenátor őrizetbe vételét.
Hozzájárult a szenátus szerdán, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék a korrupcióval gyanúsított Darius Vâlcov szociáldemokrata (PSD) szenátort, ám elutasította párttársa, Dan Şova szenátor őrizetbe vételét.
Vâlcov – aki múlt héten mondott le a pénzügyminiszteri posztról – maga kérte kollégáit: tegyék lehetővé, hogy a bíró döntse el, előzetes letartóztatásba helyezi-e. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) azzal gyanúsítja Vâlcovot, hogy egy korábbi tisztségében, Slatina város polgármestereként kétmillió euró kenőpénzt fogadott el egy üzletembertől, előnyös önkormányzati szerződésekért.
A DNA néhány napon belül két letartóztatási kérést is küldött a parlamenthez Vâlcov nevére: a másodikban arra hivatkozott, hogy a politikus egy közeli ismerősének páncélszekrényében rejtegette azokat az értékeket – értékes festményeket, több aranyrudat és jelentős mennyiségű készpénzt –, amelyeket megvesztegetőitől fogadott el.
A másik érintett szenátor, Şova – aki tavaly az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta miniszterelnök választási kampányfőnöke volt – azt kérte a szenátustól, tegye lehetővé hogy szabadlábon védekezhessen a korrupció vádjával szemben. Şovát hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítják: a DNA szerint a Şova és társai ügyvédi iroda – amellyel ügyvédi ténykedése idején Ponta is üzleti kapcsolatban állt – 2007-ben két olténiai hőerőmű képviseletében jelentős kárt okozott az állami tulajdonban lévő energetikai létesítményeknek.
A szenátusban jogvita alakult ki a Şováról rendezett szavazás eredményének értelmezéséről: a jelenlévők többsége ugyanis megszavazta ugyan a szenátor őrizetbe vételét, de nem volt meg a minősített többség, vagyis a szenátus teljes létszámának fele plusz legalább egy szavazat. A házszabály minősített többséget ír elő ilyen esetben, de az alkotmány nem. Ezért az ellenzék bejelentette, hogy az alkotmánybíróságtól kéri a házszabály érvénytelenítését.
A PSD elnöki tisztségét is betöltő Ponta már a szavazás előtt jelezte, egyikük esetében sincs szó az igazságszolgáltatás akadályozásáról, mert a szenátus csak az őrizetbe vétel engedélyezéséről szavaz. Ponta ezzel azon ellenzéki bírálatok ellen védekezett, miszerint a PSD ismét a mentelmi jog mögé bújtatja a korrupcióval gyanúsított politikusait.
A korrupcióellenes jelszavakkal kampányoló Klaus Johannis államfővé választása után egy ideig a szociáldemokrata parlamenti többség is jóváhagyta a meggyanúsított honatyák „kiadását” az igazságszolgáltatásnak, de az utóbbi hónapban több esetben is elutasította a DNA kérését.
