2023. január 29., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Eltérő fejlődésű, valamint fogyatékkal élő gyerekekkel dolgoznak

Új szolgáltatások a Gyulafehérvári Caritas Szent Ágnes Központjában

Összetett felméréssel, fejlesztő terápiával és kisgyermekes családokat segítő programokkal kezdte meg tevékenységeit szeptemberben a Gyulafehérvári Caritas újonnan létrejött Szent Ágnes Rehabilitációs Központja, amelynek a célja, hogy támogatást nyújtson olyan szülők számára, akik 0–7 év közötti koraszülött, fejlődésében megkésett, eltérő fejlődésű vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelnek. A központban zajló tevékenységekről, a leggyakoribb problémákról, amelyekkel a szakemberekhez fordulnak, Mezei Borbálával, a központ vezetőjével beszélgettünk.


Mezei Borbála



A Szent Ágnes Rehabilitációs Központ gyógypedagógusból, pszichológusból, szociális munkásból és mozgásfejlesztésben jártas szakemberből álló csapatának kiemelt szolgáltatása egy összetett felmérés olyan szülők számára, akik gyermekük fejlődésében rendellenességet tapasztalnak, vagy nem biztosak abban, hogy a kicsi fejlődése megfelelő ütemben halad-e. A felmérésből egyszerűen és gyorsan kiderül, van-e egyáltalán gond, észlelhető-e eltérés a gyermek fejlődésében. Amennyiben igen, a szakemberek azonnali beavatkozási programot, fejlesztési terápiát biztosítanak a gyereknek, és egyéni vagy csoportos beszélgetéseket, tanácsadást a szülők számára.

– A Szent Ágnes Rehabilitációs Központban első lépésben felméritek a hozzátok forduló gyerekeket. Milyen esetekben indokolt ez a felmérés?

– A leggyakoribb problémák, amelyekkel a szülők felkerestek, a megkésett beszédfejlődés, különféle viselkedésproblémák és néhány esetben a megkésett mozgásfejlődés voltak. A felmért gyerekek hatvan százalékánál javasoltuk a fejlesztést, negyven százalékuknál ez nem volt indokolt. Olyan helyzetekben ajánlott az összetett felmérés, amikor a szülő, a pedagógus, a családorvos úgy látja, hogy valamilyen szinten megrekedt a gyerek fejlődése. Egyik legszembetűnőbb helyzet például az, amikor egy 3 éves gyerek bekerül óvodába, és nem beszél, vagy az egyéves még nem kezdett el mászni. De akár az is egy szembetűnő jel lehet, ha az óvodában a gyerek nem tud kapcsolatot teremteni a többiekkel, nem tudja, hogyan játsszon velük, viselkedésproblémák lépnek fel, könnyen kiborul, nem képes alkalmazkodni az egyes helyzetekhez. Ezek olyan jelek, amelyek nem feltétlenül utalnak valamiféle fogyatékosságra, de valószínűleg van valami a háttérben, ami kiváltja ezeket a tüneteket.  A Gyulafehérvári Caritas berkeiben már 2005 óta működik a Korai Nevelő és Fejlesztő Központ, ahol elsősorban az egészséges gyerekek fejlődésének a nyomon követésére fektetjük a hangsúlyt, de a foglalkozások során gyakran szűrünk ki fejlődési rendellenességeket. Ugyanakkor több ízben fordultak hozzánk olyan családok, amelyek gyermeke eltérő fejlődést mutat,  a mozgásfejlesztés terén pedig dolgoztunk fogyatékkal élő gyerekekkel is, de a hangsúly nem ezen volt. Ellenben az elmúlt 3 év tapasztalata az, hogy egyre több család jelentkezik eltérő fejlődésre utaló jeleket mutató gyerekekkel, illetve olyanok is megkerestek, akiknek a gyereke már rendelkezik fogyatékossági besorolással is. Ez az igény szülte a nappali foglalkoztató központ létrejöttét, megszereztük a működéséhez szükséges licencet, és próbáltunk pályázati forrásokat is lehívni, hiszen csak a szülői hozzájárulásokból nem lehet egy ilyen központot fenntartani. Egy pályázat keretében a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal is támogatta a központ elindítását.

– Mi állhat a különféle fejlődési rendellenességek, problémák hátterében?

– Kezdünk felfedezni egy párhuzamot a járványhelyzet szülte bezártság és a fejlődési görbék alakulása között. Nagyon furcsa jelenség, de a szeptember óta tartó felmérések során szinte mindenik hozzánk forduló család részéről elhangzik, hogy a bezártság miatt sokkal több időt töltöttek a gyerekek a digitális eszközök előtt. Sajnos ennek következtében beszűkülhet a játéktevékenység, illetve bizonyos szinten a fejlődésben is megrekedés léphet fel.  Ugyanakkor a járványhelyzettől függetlenül is sokkal nagyobb veszélyforrást jelent a mai gyerekekre nézve a digitális világ. Túlzás azt állítani, hogy ezek a tényezők valamiféle fogyatékossághoz vezetnek, ellenben az tény, hogy például a megkésett beszédfejlődés hátterében részben ez is állhat. Ugyanakkor a szülők is tájékozottabbak, és egyre többen közülük, amint észrevesznek bizonyos jeleket, szakemberhez fordulnak, hogy kiderítse, áll-e a háttérben valamiféle probléma vagy sem. Tudni kell, hogy minél korábban felismerünk egy fejlődésbeli lemaradást, és minél előbb elkezdődik a terápiás folyamat, annál jobbak az esélyek a gyerek fejlődésére. Fontos, hogy ennek a folyamatnak a szülő szerves része, hiszen a mindennapokban ő van a gyerekkel, és a fejlesztés alatti tevékenységeket fontos beépíteni az otthoni életbe.





– Milyen életkorú és milyen típusú fejlődési rendellenességekkel küszködő gyerekeket fogadtok?

–  0-7 éves korosztályú, megkésett vagy eltérő fejlődésű, sajátos nevelési igényű gyerekeket és családjukat célozzák meg a tevékenységeink; dolgozunk autizmus-spektrumzavarral küzdő gyermekekkel, megkésett beszéd- vagy mozgásfejlődésű gyermekekkel, részképességzavarral küzdő gyerekekkel, valamint halmozottan sérültekkel.

A korán megkezdett komplex segítségnyújtás javít a gyermek állapotán, a család életminőségén, hozzájárulhat a gyermek kortárs közösségbe való zökkenőmentesebb beilleszkedéséhez. A korai életszakasz érzékeny és fogékony időszak. Minél korábban derül fény az esetleges lemaradásokra, és kezdődik meg a korai fejlesztési, terápiás folyamat, annál valószínűbb, hogy megelőzhető a másodlagos problémák kialakulása.

– Miben is áll az állapotfelmérés, illetve mi történik a továbbiakban?

– A felmérés több alkalmat magába foglaló folyamat, ezalatt próbáljuk a gyermeket minél jobban megismerni. Ennek érdekében a felmérés része a szülővel való beszélgetés, a gyerek kötetlen játéktevékenység közbeni  megfigyelése és egy vagy több fejlődési területre lebontott célzott felmérés. Így a felmérési folyamat 3-4 alkalomra is kiterjedhet, ami akár másfél hónapig is elhúzódhat. Ezt követően egy kiértékelő beszélgetésen megfogalmazzuk a szülőknek a javaslatainkat; amennyiben fejlődésbeli elmaradást állapítunk meg, javasoljuk a célzott fejlesztést – ez gyógypedagógiai, pszichológiai és szenzomotoros területet foglalhat magában. A fejlesztő tevékenységekre gyerek-szülő párosban kerül sor, ugyanakkor a szakember tanácsokkal is segíti a szülőket abban, hogy mit építsenek be az otthoni életbe. A tapasztalat az, hogy sok esetben a gyereknek több területen van szüksége fejlesztésre, jelenleg is több gyerek esetében komplex fejlesztő csomagot biztosítunk – dinamikus szenzoros integrációs terápiát (DSZIT) tartunk, gyógypedagógiai fejlesztést, a szülőknek segítő beszélgetést, a családnak szociális munkás által nyújtott támogatást. Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor a felmérés során azt a következtetést vonjuk le, hogy nem indokolt a fejlesztés, mivel a gyerek fejlődése a korának megfelelő stádiumban van, gyakran mindössze segítő beszélgetéseket ajánlunk a szülőknek.

– Mekkora igény mutatkozik a Szent Ágnes Központ szolgáltatásai iránt, hány gyerekkel dolgoztok?

– Ez a szám állandóan változik, az utóbbi fél évben negyven gyereket mértünk fel, jelenleg is többen vannak a felmérés különböző szakaszaiban. Több gyereket pedagógus irányított hozzánk, de van olyan is, akit családorvos vagy szakorvos, gyermekpszichiáter, pszichológus. A mozgásbeli elakadás inkább az 1 év alatti korosztályt jellemzi, a többiek, akikkel dolgozunk, zömében másfél év és 4 év közöttiek. Jelenleg a Szent Ágnes Rehabilitációs Központban dolgozó szakemberek: gyógypedagógusok, pszichológus, szociális munkás. A pszichológus kolléganőm a mozgáskompetencia területén szakosodott, valamint DSZIT-terapeuta is. A szociális munkás feladata is kiemelt fontosságú, hiszen összességében kell látnunk a család helyzetét, ő az, aki kimegy terepre a családhoz, illetve segíti a fogyatékossági besorolást igazoló iratok beszerzési folyamatát, amikor szükséges.

– A halmozott fogyatékkal élő gyerekek esetében az időben elkezdett, megfelelő fejlesztés hozhat-e javulást az állapotukban?

– Ez azon múlik, hogy mi az a mérce, amit elvárunk tőle. A fejlődési görbe egyértelműen nem lesz olyan felfelé ívelő, mint egy más típusú fejlődési rendellenességgel küszködő gyereknél, ellenben, ha azt szeretnénk elérni például, hogy ránk figyeljen, hogy elfordítsa a fejét, hogy meg tudja támasztani magát, hogy meg tudja fogni a kanalat, akkor igen. Mindazt, ami egy normál fejlődésű gyereknél automatikusan kialakul, egy halmozottan sérült gyereknél le kell bontani egészen aprócska lépésekre.

– A felmérés, illetve a fejlesztő tevékenységek mellett a központ munkatársai időszakos programokat is szerveznek. Kiemelnél néhányat?

– A koraszülöttek és fogyatékkal élők világnapjához kötötten például családi napokra került sor az elmúlt fél évben, amelyek jó lehetőséget biztosítottak az ismerkedésre, egymás támogatására. Szintén a világnapok apropóján érzékenyítő programsorozatokat is szerveztünk, amelyek segítették a résztvevőket, hogy együttérzőbbé, segítségnyújtásra fogékonyabbá váljanak a koraszülöttek, fogyatékkal élők és családjuk iránt. Műhelymunka-sorozatra is sor került a tanulási zavar, autizmus, megkésett beszédfejlődés, koraszülöttség és szakemberek közötti együttműködés témakörében, amely érintett családokat, pedagógusokat és szakembereket célzott meg. Szintén érintett családok és pedagógusok számára alap- és haladó szintű mozgáskompetencia-fejlesztési, azaz kinesztetikai képzéseket is szerveztünk.





A Gyulafehérvári Caritas Szent Ágnes Központját azok a szülők kereshetik fel összetett felmérés végett, akik 0–7 éves gyereket nevelnek, és gyermeküknél az alábbi jelek egyikét vagy akár többet is tapasztalnak:

– mozgása megkésett, koordinálatlan, túlságosan lassú vagy suta (pl. kúszás, mászás, forgás, felülés, járás esetén);

– közel 3 éves, és még nem beszél;

– nem tudja kifejezni szükségleteit, igényeit, érzeteit (pl. éhes, szomjas, fázik, fájdalma van, zavarja valami), és nem tud segítséget kérni;

– érzékeny a hangokra, zajokra, ízekre, szagokra, színekre, fényre (pl. a csillogó-villogó, nagyon fényes tárgyak vonzzák vagy éppen kiborítják);

– figyelme szétszórt;

– nem figyel, ha nevén szólítják;

– nem érti meg az utasításokat és amit mondanak neki: a szülőnek olyan érzése lehet, „mintha a falakkal beszélne”;

– nem érti a szabályokat;

– agresszív megnyilvánulásai vannak: hisztériás vagy dühroham vesz erőt rajta, erőszakossá, agresszívvé válik többnyire olyan esetekben, amikor valamilyen oknál fogva nem tudja kifejezni szükségleteit, igényeit – viselkedése kihívást jelent a környezetének;

– gyakran túlpörög: ez jellemző lehet mozgására, viselkedésére egyaránt;

– társaival nem játszik, vagy ha igen, akkor lehetnek agresszív megnyilvánulásai (pl. elveszi a gyerekek játékát);

– válogatós: nem fogad el olyan ételeket, amelyeket korábban szeretett, csak pépeset vagy csak darabosat eszik, nem kóstol meg új ízeket;

– koraszülött.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató