Első alkalommal román jelölt is indul

Holnap, 2017. január 17-én új elnököt választ az Európai Parlament. Az eddig megszokott nyugalmas választásoktól eltérően, idén itt is hatalmi harc folyik. Heten pályáznak az EP elnöki tisztségére. Ugyancsak kedden szavaz a strasbourgi plenáris ülés a 14 alelnök és az öt kvesztor személyéről is.

Az Európai Parlament fő ereje sokáig nagyjából ki is merült abban, hogy a képviselőit a tagországok polgárai választják meg. A 2009 decemberében hatályba lépett Lisszaboni szerződés viszont jelentősen kibővítette a jogköreit, így a döntéshozatalban is erélyesebben hallatja a hangját a testület. 

A jelenlegi elnök, Martin Schulz német szociáldemokrata politikus november végén bejelentette: két ciklus után nem kívánja újrajelöltetni magát a 2017. januári EP-elnökválasztáson, és ősszel indul a német szövetségi parlamenti választáson.

Versengés az elnöki posztért 

A parlament szokásai szerint Schulz pártja, a Szocialisták és Demokraták (S&D) ötéves regnálása után a másik meghatározó jelenlegi legnagyobb frakció, az Európai Néppárt (EPP) adná az elnököt. Erről 2014-ben alkut is kötött a két legnagyobb parlamenti erő a liberálisokkal. A „nagykoalíció” célja az volt, hogy semlegesítse az akkori EP-választások után megerősödött szélsőséges, EU-ellenes képviselőket, főleg a harmadik számú frakcióvá előlépett Európai Konzervatívok és Reformerek csoportját. 

2014-ben azonban egy újabb hagyomány született: a szuperjelölt intézménye, aminek a lényege az, hogy az Európai Bizottság elnökét az a pártcsalád delegálhatja, amelyik a legtöbb mandátumot nyeri el az EP-választásokon. És ezt is az EPP jelölte. Ráadásul Jean-Claude Junckeren kívül az EU harmadik fő intézményének, az Európai Tanácsnak az élén is egy jobbközép politikus, a lengyel Donald Tusk áll. 

Hét jelöltből négy olasz

Most a frakciók elérkezettnek látták az időt, hogy ellenjelöltet állítsanak a korábban még biztos befutónak tartott EPP-s Antonio Tajanival szemben. Az S&D-s Gianni Pittella jelölése után a múlt héten a negyedik legnagyobb erő, a liberális ALDE-frakció is indul Guy Verhofstadt volt belga kormányfővel, aki az EP-ben a Brexittel kapcsolatos tárgyalásokért felel. További jelöltek: Eleonora Forenza, GUE (Olaszország), Jean Lambert, Zöldek (Egyesült Királyság), Laurenţiu Constantin Rebega, ENF (Románia), Helga Stevens, ECR (Belgium).

A nyolc parlamenti frakció eddig hét jelöltet indított, de új jelöltet, ha addig nem nyert senki, az első és második szavazási kör után is lehet még állítani. Az európai parlamenti képviselők január 17-én választják meg a testület elnökét. A jelöltek kedden reggel 9-től 3-3 perces bemutatkozó beszédet tartanak, az ezt követő titkos szavazást a leköszönő Martin Schulz vezeti.

Laurenţiu Constantin Rebega is indul az EP elnöki posztjáért 

Laurenţiu Constantin Rebegát a Nemzetek és Szabadság Európája frakció támogatja. Jelenleg ennek a frakciónak az alelnöke. „Európa eddig soha nem látott provokációknak van kitéve. Rizikónak, fenyegetettségnek, de vannak lehetőségei is, az emberek pedig érzik, hogy olyan válság ez, amelynek nem látjuk a végét. Az európai intézmények nem tudtak fenntartható megoldásokat hozni, és az Európai Parlament döntései igencsak távol állnak az állampolgárok többségének akaratától” – fogalmazott múlt heti sajtótájékoztatóján Rebega. Mint mondta, azért döntött úgy, hogy indul az elnökválasztáson, mert aggasztja az európai intézmények és az állampolgárok érdekei közötti szakadék. 

Laurenţiu Constantin Rebega 1976. február 20-án született a Prahova megyei Vălenii de Munte községben. Agronómus, a bukaresti Agronómiai és Állategészségügyi Egyetemen végzett. 2010-2015 között a Konzervatív Párt tagja volt. 2014-ben jutott be az Európai Parlamentbe a PSD-PC-UNPR jelöltjeként. 

Lelkes támogatója Románia és a Moldovai Köztársaság egyesítésének. 

Mi az elnök feladatköre?

Az EP elnökét a következő két és fél évre választják. Az elnök felügyeli az Európai Parlament és szervei munkáját, valamint a plenáris vitákat. Ő képviseli az Európai Parlamentet, az Európai Tanács találkozói előtt ő ismerteti a Parlament álláspontját a napirenden szereplő témákról. Az elnök írja alá az EU végleges költségvetését, és a tanács elnökével közösen szignálja az elfogadott jogszabályokat.

(Forrás: az EP hivatalos honlapja,  hvg.hu, KamaraOnline, Wikipédia).