Előnyben a Brexit-tábor

A legbefolyásosabbnak tartott brit napilap, a The Sun arra szólította fel keddi felhívásában a brit választókat, hogy az EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazáson voksoljanak Nagy-Britannia kilépésére. A legújabb közvélemény-kutatások mindegyike a távozást pártolók kisebb-nagyobb előnyét mutatja.

A The Sun, amelynek preferenciája általános vélekedés szerint képes döntően befolyásolni parlamenti választások eredményét is, első oldalas keddi felhívásában azt írta: Nagy-Britannia 43 évnyi tagsága alatt az Európai Unió „egyre inkább kapzsi, pazarló, erőszakos, válságok idején pedig lélegzetelállító módon inkompetens” szervezetté vált. „Meg kell szabadulnunk a diktatórikus Brüsszeltől” – fogalmaz a legnagyobb olvasottságú brit lap, amely eddig is vehemensen EU-ellenes alapállásáról volt közismert.

A The Sun állásfoglalása szerint ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, akkor néhány éven belül „elnyeli ez a megállíthatatlanul terjeszkedő, német dominanciájú szövetségi állam”.

A lap „képtelenségnek” nevezi azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket az utóbbi időben közgazdászok és nemzetközi pénzügyi szervezetek adtak ki a brit EU-tagság megszűnésének potenciálisan súlyos gazdasági következményeiről. A The Sun írása szerint ugyanezek a közgazdászok „apokaliptikus jóslatokat” adtak arra az esetre is, ha Nagy-Britannia nem csatlakozik az euróövezethez. A közös valuta azóta tönkretette a szegényebb EU-tagállamokat, és milliókat tett munkanélkülivé – áll a brit lap keddi állásfoglalásában.

A naponta több mint kétmillió példányban megjelenő, hozzávetőleg ötmillió olvasóhoz eljutó The Sun Rupert Murdoch ausztrál-amerikai sajtómágnás globális sajtó- és médiabirodalmához tartozik. Sokan máig úgy tartják – bár ezt alátámasztó felmérések nem készültek –, hogy például 1992-ben is a The Sun játszott döntő szerepet a John Major vezette, a közvélemény-kutatási adatok alapján előre vesztesnek tartott Konzervatív Párt váratlan választási győzelmében. Az újság a voksolás napján első oldalán közölte Neil Kinnock akkori munkáspárti vezető és miniszterelnök-jelölt képét, és kérte a népet: ha Kinnock győz, az utolsó kivándorló oltsa le a lámpát.

A kedden ismertetett legújabb közvélemény-kutatások egyöntetűen a kilépést pártoló választói tábor előnyét jelzik. A The Times megbízásából a YouGov közvélemény-kutató által elvégzett felmérés adatai szerint a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy a jövő csütörtöki népszavazáson a Brexitre kíván voksolni, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. A bennmaradást 39 százalék pártolta. A Brexit-tábor e felmérés szerint egy hét alatt 3 százalékponttal gyarapodott, az EU-párti választók aránya 3 százalékponttal csökkent.

 

 Menni vagy maradni? 

Több mint negyven év után készül ismét sorsfordító népszavazásra Nagy-Britannia: David Cameron miniszterelnök egy februári szombaton hirdette ki hivatalosan június 23-ára a brit EU-tagság jövőjéről döntő referendumot.

A választóhelyiségek azon a csütörtöki napon helyi idő szerint 22 órakor zárnak, de Nagy-Britanniában hírhedten lassú a szavazatszámlálás, így a végeredményre jó eséllyel péntek délutánig várni kell majd.

A briteknek nem először teszik fel azt a kérdést, hogy hazájukat „Európában”, vagy azon kívül akarják-e tudni, de az 1975-ben tartott előző hasonló népszavazás résztvevői közül a legfiatalabbak is 60-as éveik felé közelednek, és a ma élő britek jelentős többségének még nem volt alkalma népszavazáson kifejteni álláspontját ebben a kérdésben.

Vernon Bogdanor professzor, a patinás King's College London egyetem oktatója, a brit politikatudomány egyik legtekintélyesebb kortárs gondolkodója legutóbbi blogbejegyzésében kifejti: a Brexit, vagyis a brit kilépés híveinek egyik fő érve a brit parlament szuverenitásának helyreállítása, ha azonban ők győznek a népszavazáson, akkor nem Brüsszel, hanem éppen ők ássák alá e törvényhozási szuverenitást. Bogdanor gondolatmenete szerint ugyanis egy ilyen népszavazási eredmény esetén a képviselőknek a brit parlamentarizmus hosszú történelmében példátlan módon olyasmit kellene törvénybe iktatniuk – nevezetesen Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból –, amivel nagy többségük nem ért egyet.

 

Tudják-e a britek, hogy mire szavaznak?

Az áruházak polcaira csak meghatározott görbületű banán kerülhet, a bárpincérnők pedig nem hordhatnak mélyen kivágott munkaruhát az Európai Unió előírásai miatt – egyebek mellett ilyen közkeletű tévhiteket tárt fel az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég, amely annak igyekezett utánajárni, hogy tudják-e pontosan a brit választók, mire is voksolnak az EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazáson.

A Financial Times című londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy a brit mindennapokat meghatározó komolyabb ügyekben is jelentősen eltér a közhiedelem a valóságtól.

Az Ipsos MORI vizsgálata szerint a brit választók 15 százaléka legalább egy EU-tévhitben szilárdan hisz. Ezek közé tartozik a banán előírt görbülete és a bárpincérnők megengedett maximális dekoltázsa mellett az, hogy az Európai Unió betiltotta a brit turistalátványosságokról készített fotók feltöltését a közösségi portálokra, és nem engedélyezi a corgi kutyák további tenyésztését.

A nagy többségükben monarchista britek számára ez utóbbi különösen érzékeny téma (lenne, ha igaz lenne), hiszen köztudomású, hogy a 90 esztendős II. Erzsébet királynő kedvenc kutyája a corgi. A X. század óta tenyésztett, apró termetű walesi terelőkutyákból folyamatosan egész falkányi ugrál az uralkodó körül, bár – tekintettel saját hajlott korára – most már nem pótolja újakkal az élők sorából távozó kedvenceket.

A bevándorlásról – a jövő heti népszavazást meghatározó egyik legfőbb kérdéskörről – a közvélekedés szintén meglehetősen messze áll a valóságtól.

A vizsgálat adatai szerint a brit választók háromszorosan becsülik túl a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számát: a válaszok átlaga alapján úgy tartják, hogy a brit lakosság 15 százalékát az uniós társállamokból betelepültek alkotják. Ez – ha igaz lenne – azt jelentené, hogy több mint 10 millió külföldi EU-polgár él Nagy-Britanniában, jóllehet a valós arány 5 százalék, és ennek alapján a tényleges szám 3,5 millió.

Nem jobb a brit közvélemény értesültsége az EU-tagság gazdasági tényeiről sem. A vizsgálat kimutatása szerint a brit választók 84 százaléka úgy tudja, hogy Nagy-Britannia az EU-költségvetés három legnagyobb befizető országa között van, jóllehet az első hármas mezőnyt Németország, Franciaország és Olaszország alkotja.

A britek ugyanakkor meredeken alábecsülik az EU-ból érkező befektetések értékét: a válaszok átlaga alapján a megkérdezettek szerint a brit gazdaságban végrehajtott működőtőke-beruházásoknak kevesebb mint a harmada érkezik az uniós társállamokból, jóllehet a valós arány csaknem 50 százalék.

 

A piacot nagyon meglepné 

Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci tőkeallokációk iránya változatlanul azt jelzi, hogy a befektetőket komoly meglepetésként érné, ha a brit EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazáson a többség a Brexitre, vagyis a kilépésre voksolna, annak ellenére is, hogy az utóbbi időben a közvélemény-kutatások a Brexit-tábor erősödését mu-tatják.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a hétfői kereskedési napot összegző helyzetértékelésükben kiemelték, hogy jóllehet a fogadóirodák már szűkítették valamelyest a Brexit lehetőségére kínált nyereményesélyeket, a kiírt oddsok alapján továbbra is csak hozzávetőleg egyharmadosra taksálják egy ilyen népszavazási eredmény valószínűségét.

A ház elemzői szerint feltételezhetően nincs sok különbség a fogadóirodákban és a piacokon befektetők véleménye között, így ha a referendumon a többség a Brexitre szavaz, az komoly hatást gyakorolhatna a font, a részvények és a kötvények árfolyamára.

A font hétfőn 1,41 dollár/font napi árfolyammélypontra gyengült a pénteki 1,45 dolláros záróról, de a Capital Economics londoni elemzői szerint lehetséges, hogy ez csak enyhe ízelítő abból, ami bekövetkezhet a piacon.

A ház szakértői szerint ha a népszavazáson a Brexit-tábor kerül többségbe, annak nyomán a font gyors ütemben akár 1,20 dollárig is zuhanhatna, nem utolsósorban azért, mert a befektetők ebben az esetben arra számítanának, hogy a Bank of England – a brit jegybank – a vártnál is tovább tartaná a jelenlegi 0,5 százalékos történelmi mélyponton alapkamatát a brit gazdaságot fenyegető károk elhárítása végett.

A fontra nehezedő kockázatra más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.

 

A feltörekvő piacok kevéssé szenvednék meg 

 Londoni pénzügyi elemzők szerint a globális feltörekvő térség gazdaságainak külkereskedelmén kevés nyomot hagyna, ha a brit EU-tagságról egy hét múlva esedékes népszavazás eredményeként Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból.

A  Capital Economics pénteken ismertetett helyzetértékelése szerint a Brexit – vagyis Nagy-Britannia távozása az EU-ból – jóval kisebb negatív hatást gyakorolna a felzárkózó gazdaságokra, mint amilyentől sokan tartanak, egyéb okok mellett azért, mert Nagy-Britannia viszonylag kis exportpiac a feltörekvő régió számára.

A cég grafikus kimutatása szerint a brit importtól a közép- és kelet-európai EU-térségben a szlovák gazdaság függ a legnagyobb mértékben: Szlovákia teljes exportjának csaknem 4 százaléka irányul a brit piacra. Magyarország esetében az arány nem éri el a 3 százalékot.

Ha a brit importkereslet Brexit esetén ugyanolyan meredeken visszaesne, mint a globális pénzügyi válság mélypontján, ami egyébként nagyon valószínűtlen, azt is csak néhány kisebb feltörekvő gazdaság érezné meg – vélekednek a Capital Economics londoni elemzői.

A ház a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokat terhelő Brexit-kockázatról külön összeállított elemzésében kiemeli, hogy a térség sokkal nagyobb mértékben függ a többi EU-gazdaságtól, elsősorban Németországtól, mint Nagy-Britanniától.

A Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-munkavállalók hazautalásai is kisebbek a közvélekedésben szereplő összegeknél: az e forrásból származó devizabeáramlás a régiós gazdaságok zömében a hazai össztermék (GDP) 0,1-0,3 százaléka között mozog, bár Lettországban meghaladja az 1 százalékot – áll a Capital Economics elemzésében.

A ház szerint Brexit esetén sem valószínű, hogy a közép- és kelet-európai országokba irányuló hazautalások jelentősen visszaesnének, mivel – jóllehet az újonnan érkezők letelepülési szabályai nyilván szigorodnának – a már Nagy-Britanniában dolgozó térségi munkavállalókat jó eséllyel nem küldenék haza.

Ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, és utána korlátozná az uniós országokból érkezők bevándorlását, az még jól is jöhetne a keleti EU-gazdaságoknak, mivel lassíthatná a térség rossz demográfiai mutatóinak további romlását – hangsúlyozták a Capital Economics elemzői. A ház által idézett ENSZ-előrejelzés szerint a mostani migrációs folyamatok fennmaradása esetén a közép- és kelet-európai gazdaságok munkaképes korú lakosságának létszáma a következő másfél évtizedben évente 0,2-1,2 százalék közötti mértékben csökkenne.

 

Kilépési hullámot indíthat el 

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint más tagországok is kiléphetnek az Európai Unióból, ha Nagy-Britannia távozik onnan. A miniszter a Der Spiegel című német hírmagazin szombati számában megjelenő interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint kiemelte: nem lehet kizárni, hogy újabb tagállamok is távoznak a most 28 országból álló közösségből, ha a brit EU-tagságról esedékes népszavazás eredményeként Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból. „Hogyan reagálna például a Nagy-Britanniával hagyományosan rendkívül erős kapcsolatban álló Hollandia?” – vetette fel.

Azonban ha csak a britek távoznának, az EU nem kerülne végveszélybe. „Európa szükség esetén Nagy-Britannia nélkül is működik” – mondta Wolfgang Schäuble. Viszont Nagy-Britannia megszenvedheti a kilépést, mert gazdasági kapcsolatok sűrű hálózata köti össze uniós tagállamokkal, így „csoda lenne”, ha esetleges távozása nem járna gazdasági hátrányokkal – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a Brexit (Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése) esetén a britek nem élvezhetnék az egységes uniós belső piac előnyeit, mint a nem EU-tag Norvégia vagy Svájc, mert ehhez „egy olyan klub szabályait kellene elfogadniuk, amelyből éppen kilépnek”.

A Brexit a belső piac elutasítását jelenti, és erre az esetre érvényes az az alapszabály, hogy „in is in, out is out”, vagyis nincs köztes megoldás, Nagy-Britannia vagy uniós tag marad, vagy teljes egészében megszűnik tagsági jogviszonya – húzta alá a német pénzügyminiszter.

 Úgy vélte, a Brexit esetén fel kell hagyni az uniós integráció elmélyítésével. Az esetleges brit távozásra nem lehet az a válasz, hogy „egyszerűen még több integrációt követelünk”, és a tagság megőrzését pártolók csekély arányú győzelmét is arra irányuló 

„figyelmeztetésként és ébresztőként kell felfogni, hogy nem mehet minden úgy tovább, ahogy eddig” – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Hozzátette, hogy az esetleges brit távozás a többi tagországra is negatív hatást gyakorolhat, „de euróövezeti kollegáimmal együtt mindent megteszünk a következmények korlátozásáért, minden lehetséges forgatókönyvre felkészülünk, hogy csökkentsük a veszélyeket” – mondta Wolfgang Schäuble. (hírösszefoglaló)