Elfogadták a napirenden maradt tervezeteket

A múlt szombati lapszámunkban tettük közzé a Maros Megyei Tanács tegnapi ülésének napirendjét, olvasóink figyelemmel kísérhették, milyen határozattervezetek kerültek napirendre. A szokásos tempóban, operatívan zajlott a Maros Megyei Tanács tegnapi ülése. A meghirdetett 18 határozattervezetből egy pont – a 2016–2020-os időszakra szóló környezetvédelmi akcióterv jóváhagyására vonatkozó – lekerült a napirendről. Törlését nem indokolták meg. Az összes többi határozatot elfogadta a tanács, igaz, volt egy kis egyeztetési szünet a tanácsosok bérezésére vonatkozó határozat elfogadása előtt, tekintettel arra, hogy a törvény értelmezésében viták merültek fel. 

 

Vita a bérezési törvény értelmezéséről

Mivel ez volt a „forró” téma, a megyei tanács elnökét, Péter Ferencet arról kérdeztük, mi is váltotta ki a vitát. 

– A tanácsosok június 30-ig gyűlésdíjat kaptak, az új törvény értelmében azonban havi díjat kapnak, ami nem lehet nagyobb az elnök bérének 10 százalékánál. Eddig egy plenáris ülésre és két bizottsági gyűlésre kaphattak díjat, most az erre vonatkozó cikkelyt eltörölték. Az új törvény leszögezi, hogy a tanácsosok juttatása az elnök bérének maximum 10 százaléka lehet, de nem szabja meg a maximális ülésszámot. A jogászok úgy értelmezik, hogy bármennyi gyűlés van, a tanácsosok csak azt a 10 százalékot kaphatják meg. Egyes tanácsosok viszont úgy értelmezték, hogy a 10 százalékot akkor kapják meg, ha három ülésen vesznek részt. Végül a határozattervezetet az előterjesztett formában fogadtuk el, azzal, hogy a munkaügyi minisztériumhoz fordulunk, és véleményt kérünk a törvény alkalmazását illetően – nyilatkozta ülés után a tanácselnök. 

 

Megduplázódott a megyei tanács béralapja 

– A közintézményekben dolgozók bérezését szabályozó idei 153-as számú törvény július elsejétől lépett életbe. Ezért a júliusi tanácsülésen kötelező módon el kellett fogadni azokat a bérszinteket, amelyek a megyei tanács és az alárendeltségébe tartozó intézmények különböző besorolású alkalmazottaira vonatkoznak. Ez a törvény igazságossá tette, kiegyenlítette a béreket. Tekintettel arra, hogy a tavalyi 794-es alkotmánybírósági döntés nyomán bizonyos kategóriák béreit megemelték, elég nagy különbségek voltak különböző kategóriák és intézmények között. Most a 153-as törvény kiegyenlíti a különbségeket. Van egy maximális szint, éspedig senkinek nem lehet nagyobb a fizetése, mint az alelnöknek, mindenki fizetése ehhez igazodik. Nagy gond volt, hiszen különböző intézményeink, például a gyermekvédelmi igazgatóság és a lakosság-nyilvántartó hivatal alkalmazottainak bére között nagy volt a különbség. Ezzel az új törvénnyel kiegyenlítődtek a fizetések, az alkalmazottaknak egyforma szintű a bérezése. A szerződéses alapon dolgozó személyzet bére is nőtt. Fontos, hogy senkinek nem csökkent a fizetése, viszont nagyon sok esetben számottevően nőttek a bérek. Ma olyan fizetések vannak a megyei tanácsnál, amelyek mindenki számára elfogadhatóak kell legyenek. Az alkalmazottaktól elvárjuk, hogy a bérezésnek megfelelő szinten legyen hatékony a munkájuk. A béralap a tavalyihoz képest megduplázódott – fogalmazott a tanácselnök. 

 

Lépés a komplex hulladékgazdálkodás terén

A tanácsülésen elfogadtak egy intézkedést a szentpáli hulladékkezelő állomáshoz tartozó biológiai-mechanikai válogató (TMB) működtetésének odaítélésére. Egy hónapon belül elkészül a kakasdi válogatóállomás feladatfüzete, itt is kiírják a versenytárgyalást. Kilencven napon belül elkészülnek a központok begyűjtési szolgáltatására vonatkozó feladatfüzetek. Remélik, hogy ebben az évben „bezárul a kör”, és a hulladékgazdálkodást mint komplex szolgáltatást beindítják.