Elfogadta a képviselőház a gyermekgondozási díj emeléséről szóló törvényt

Elfogadta a képviselőház a gyermekgondozási díj (gyed) emeléséről szóló törvényt szerdán, annak ellenére, hogy a kormány figyelmeztette a honatyákat: emiatt a költségvetési hiány meghaladhatja a GDP 3 százalékát.

Jelenleg az utolsó évi nettó átlagbér 85 százalékának megfelelő állami támogatást kap a gyermeknevelési szabadságot igénylő szülő, de nem többet, mint 3400 lejt. Az igénylőnek előre el kell döntenie, hogy egy vagy két évet marad otthon. Azok a szülők, akik kétéves gyermeknevelési szabadságot kérnek, legfeljebb 1200 lejes havi támogatásra jogosultak.

A szerdán elfogadott törvény eltörli a gyed felső határát, a 85 százalékos támogatás pedig akár két évig is folyósítható. A gyed alsó határa 600-ról legalább 1000 lejre emelkedik.

Az új jogszabály alapján azok a szülők jogosultak a gyerek kétéves koráig gyedre, akik az utolsó két évben legalább 12 hónapig adózott jövedelemmel rendelkeztek. A 85 százalékos támogatás kiszámolásánál a legutóbbi 12 hónap jövedelmének átlagát veszik alapul. Azok a szülők, akik két évnél korábban visszatérnek dolgozni, a minimális támogatás felét kapják csak meg. Az ikreknél csak az egyik gyerekért jár a gyedet igénylő szülő átlagbérének 85 százaléka, az ikerszülésből származó további gyerekek után az országos minimálbér 85 százalékának megfelelő támogatást fizet az állam. 

A munkaügyi tárca szerint a gyed felső határának eltörlése idén 210 millió lejes többletkiadást jelent a büdzsének, jövőre pedig a többlet már 850 millió lejre emelkedhet. Jelenleg 176 ezer szülő jogosult gyedre, közülük 138 ezren kapnak 600 és 1200 lej közötti támogatást, csaknem 40 ezren pedig – akik az első év után visszamentek dolgozni – a gyerek kétéves koráig havi 500 lejes „visszailleszkedési” segélyben részesülnek.

A jelen lévő honatyák által egyhangúan megszavazott törvény június elsejétől lép hatályba, amennyiben azt Klaus Johannis államfő hajlandó kihirdetni, és nem küldi vissza megfontolásra a parlamentnek.

Dacian Cioloş miniszterelnök korábban jelezte: a parlamentnek nem csak azt kellene eldöntenie, milyen társadalmi rétegnek akar nagyobb támogatást adni, hanem azt is, honnan vonjanak el ezek fedezeteként költségvetési forrásokat.