Életre kelt a Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum XI. C társadalomtudomány intenzív angol–német nyelv osztályos diákjai életet varázsolnak az elromosodott radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély falai közé.

Az Örökségünk őrei programhoz kapcsolódva, őrzőivé váltunk műemlékeinknek, mivel hiszünk abban, hogy az erdélyi magyar kultúra olyan értékekkel rendelkezik, amelyeket képviselni, ismertetni és őrizni kell. 

A csapatunk tagjai: Abodi Csanád, Benedek Hunor, Galambfalvi Kriszta, Galambos Dorka, Gligor Renáta, Hatházi Mónika, Héjja Gergely, Mátyus Szidónia, Néma Adél-Anett, Pánczél Adél, Pop Kitti, Szabó Zsófia, Vidéki Vivien, valamint Brandner Judit-Emőke tanárnő és Kolozsvári Szilárd tanár úr. 

A műemlék, amelyet örökbe fogadtunk, a Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély, név szerint is közel áll iskolánkhoz és hozzánk, hisz valós példaképek hagyatéka. Így a mi csapatnevünk a Rákóczisok. 

Küldetésünk nemcsak az iskolánk melletti helytállásunk, amelyet az elmúlt évek meghurcoltatásai során átéltünk, hanem a kultúránk megismerése és átadása másoknak is. Sokszínű tevékenységeink által próbáljuk eljuttatni egy történelmi múlt pillanatait különböző korosztályokhoz képekben, érdekes beszámolókban, videókban, a Facebook és a média segítségével. És álljunk meg a Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastélynál, ha Radnót felé utazunk, mert él még a múlt, és a jövőnek is léteznie kell. Ezáltal megértjük, hogy kik vagyunk, és feladatunk ezt ápolni is. 

A kastélyt, amelyet örökbe fogadtunk, 1545-ben építette Bogáti Gáspár reneszánsz stílusban. Akkoriban Erdély egyik legkényelmesebb várkastélya volt. 1575-ben Báthory István leszámolt az ellene lázadó, Bekes Gáspárhoz csatlakozó főurakkal, és kivégeztette Bogáti Gáspárt is. 1587-ben Báthory Zsigmond Kendi Ferencnek ajándékozta, két évvel később őt is kivégezték. Az új tulajdonost, Kornis Boldizsárt is kivégezték 1610-ben, de az épület a Kornis család kezében maradt. Egy ismételt elkobzás után Bethlen Gábor fejedelem is végeztetett rajta átalakításokat. 

 Az építkezések 1649 őszén, II. Rákóczi György fejedelemmé választásával kezdődtek újra. Bár a lengyelországi hadjárat után lemondani kényszerülő II. Rákóczi György számára az országgyűlés meghagyta a radnóti birodalom birtoklásának jogát, a fejedelmi szék visszaszerzésére irányuló fenesi csata után végérvényesen elveszítette a radnóti birtokot, amely az új fejedelemasszony, Bornemissza Anna tulajdonába került. Tőle fia, II. Apafi Mihály, majd annak özvegye, Bethlen Kata örökölte. 1758-ban, az özvegy fejedelemasszony halála után a kincstár tulajdonába került uradalmat gróf Bethlen Miklós kancellár szerezte meg. A 18. század második felében épült a kastély új kapuépülete, a bethleni Bethlen család kígyós címerével díszített „Kígyósház”. 1887-ig a Bethlen család birtokában maradt a radnóti uradalom, amikor gróf Bethlen Márk egyetlen éjszaka alatt elkártyázta. Gróf Haller Jenőtől, a nyertestől jutott Radnót az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokába, amelynek mintagazdasággá és gazdasági iskolává átalakítva a legjelentősebb jövedelemforrása lett.

A jelenleg is létező kastély, bár romosan, de igazolja múltunk és az erdélyi magyar nép életét. Ezt az örökségünket szeretnénk megismertetni, és néhány hónapon át életre kelteni.

Kérjük, kövessenek és segítsenek a magyar kultúra megőrzésében a Facebook-oldalunkon (a Rákóczisok). Mottónknak tekintjük II. Rákóczi fejedelem szavait: „Istennel a hazáért és szabadságért”. 

Tisztelettel, a Rákóczisok 

A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai (Marosvásárhely)