Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Nyakunkon a nagyvilág ezernyi baja, s a Marx József Fotóklub tagjai ezzel rukkolnak elő? Jól teszik. Időnként simogatnunk is kell lelkünket. Ritka gyógyír az ilyesmi, mikor kínálnák fel ezt nekünk, ha nem ilyenkor, a belső energiáinkat mozgósító évkezdeti napokon? Fotósaink egyébként jól látják, mi van körülöttünk és távolabb is a földgolyó minden táján, többségük a szociofotó elkötelezettje, gyakran útra kelnek, felkeresik a legeldugottabb falvakat, tanyabokrokat is, felmutatják az élet árnyékos oldalát is, de nem sajtófotósok, hogy ez legyen számukra a meghatározó, bár sűrűn szerepelnek a médiában, megengedhetik maguknak, hogy félretéve lehangoló felvételeiket, olykor a szépre, jóra koncentráljanak. A klub január 11-én nyílt hagyományos Téli tárlata tehát az életöröm jegyében várja az érdeklődőket a Bernády Ház emeleti galériájába. A népszerű művelődési központ is e tradíció részese, sokan tudják már, hogy ha január, akkor itt ez a látványos kiállítás nyitja az esztendőt. Ezúttal éppen a romániai fotográfia hivatalos ünnepén, a nagy fotós előd, Szathmáry Pap Károly születésnapján.
Tetszetős, színvonalas az idei Szalon kínálata, anélkül, hogy valaki is szenzációhajhász témát, mondvacsinált botrányt, netán mesterséges intelligencia által kreált látomást próbált volna becsempészni a falra függesztett képek közé. Kiegyensúlyozott, nívós a képanyag, hozza a társaság legjobb szintjét, és van néhány kiemelkedő egyéni teljesítmény is, hadd ne soroljunk most neveket. De mindenképpen megjegyzendő a klub „öregjeinek” az a törekvése, hogy a pályakezdőket, az újonnan maguk közé fogadott tagokat felzárkóztassák a mértékadó régiek emelkedett szintjéhez. Ebben segíthetett a közös rendezés is, aminek szintén megvan a klubban a maga hagyománya. Egyébként azt, ami a tárlatnyitón is elhangzott, hogy a Marx József Fotóklub tavalyi jubileumi esztendeje igen magasra emelte a mércét, e jegyzetben is érdemes hangsúlyozni. Sok emlékezetes rendezvényük volt itthon, más helységekben, az országban és határokon túl is, jelentős csoportos és egyéni megmérettetéseken hallattak magukról, albumokat, más kiadványokat is megjelentettek, elmélyült az együttműködésük testvéralakulatokkal is. Az idén a 71. évébe lépett klubnak ennél alább nem kellene adnia. Ennek tudatában vannak, mondta Both Gyula, a klub elnöke a megnyitón. A tárlat mindenképpen erre vall. A galéria építészeti adottságait jól kihasználó rendezési elképzelés, a tematikus és a műfaji csoportosítás is ezt segítette. A markáns portrék, a belőlük fakadó lehetséges embermesék, az egyéni foglalatosságok és a népi, illetve mesterségbeli sajátosságok, más különlegességek, a gyermekvilág játékos, vidám szabadsága, a természet beszédes ragyogása, költőisége, a társas lét szépsége, derűt, nyugalmat adó emelkedettsége, ember és háziállat ragaszkodó hűsége, a régi és az új szerves egybefonódása megannyi színes és fekete-fehér fotós telitalálat. Megragadó az a nemes humanizmus, ami az elénk táruló vizuális együttesből szétsugárzik.