Együttműködés európai kisebbségi közösségek között

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi ülése adott alkalmat az alábbi beszélgetésre Vincze Lóránttal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökével, aki január végén részt vett az Európai Parlament strasbourgi ülésszakán a parlament kisebbségi munkacsoportjának meghívottja-

ként. A strasbourgi munkaülésekkel egy időben érkezett a hír a Luxemburgi Törvényszéktől, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyében február harmadikán volt ítélethirdetés. A beszélgetés idején még kérdéses volt a kimenetele, azóta megtudtuk, hogy az RMDSZ pert nyert az Európai Bizottsággal szemben, így a Minority SafePack kezdeményezés megy tovább! 

– Azt mondják, hogy a FUEN egyre láthatóbb és tevékenyebb Brüsszelben.

– A Kisebbségi Intergroup hívott meg, hogy számoljunk be a FUEN munkájáról, és ismertessük a terveinket. Nem most mutatkoztunk be, partnerkapcsolatban vagyunk, élő kapcsolat volt az előző elnökkel is. A FUEN civil eszközökkel dolgozik, lobbizik az európai kisebbségvédelem érdekében. A Kisebbségi Intergroup pedig az Európai Parlamentben törvényhozási eszközökkel és lehetőségekkel követi ugyanezt a célt. Így tehát nagyon jól össze tudjuk kapcsolni a két eszközrendszert, és ennek a bemutatása, ezeknek a lehetőségeknek a vázolása volt az apropója a meghallgatásnak. Nagyon sok képviselő jött el a gyűlésre. Rekordszámú, 19 európai parlamenti képviselő vett részt rajta. Ez is mutatja, hogy hatalmas az érdeklődés az európai kisebbségvédelem, a FUEN és a szervezet új tervei iránt. Ez alkalommal tanácskozott a FUEN keretében működő Európai Párbeszéd Csoport, amely az Európai Parlamenttel, az Európa Tanáccsal alakít ki együttműködési kapcsolatot, és közösen mondtuk el, hogy melyek a lehetőségek a következő időszakra. 

– És melyek ezek a lehetőségek, projektek?

– Azon túl, hogy a FUEN belsőleg megerősödik, és pénzügyi értelemben több lehetősége lesz, több munkatárssal tudunk majd dolgozni, tartalom tekintetében nagyon sok programja van, ami folyamatosan fut, de az idén két új projektet is javasoltam. Az egyik a kisebbségi régiók és a többségbarát régiók együttműködése, amelyre több próbálkozás volt. Viszont úgy érzem, most már megért az idő erre. A régiók Európában jól együttműködnek, főleg Nyugat-Európában, gazdasági kérdésekben, infrastruktúra-fejlesztésben, de a kisebbségi régiók az egymás közötti párbeszédben furamód nem beszélnek a kisebbségi típusú együttműködésről, arról, hogy számukra mit jelent a regionális együttműködés, milyen dimenziókat nyit meg, hogyan tudnak a közösségek hozzájárulni a regionális kapcsolatokhoz. Ennek teremtenénk fórumot, közösen a Régiók Bizottságával, és az idén tervezzük az alakuló ülését, amit a FUEN égisze alatt szervezünk meg. Azt szeretnénk, hogy élő kapcsolattá váljon, és ezáltal be tudjuk kapcsolni – és akkor ezzel hazaérkezem – az erdélyi magyar megyéket, Magyarországon a nem-zetiségek által lakott régiókat, a felvidékieket, a vajdaságiakat, tehát, sok más mellett, a határon túli magyar közösségeket is bevonjuk ebbe a regionális együttműködésbe. 

A második projektnek az a célja, hogy létrehozzuk az európai kisebbségi közösségeket érő jogsértések adatbázisát, és közvetítsünk európai uniós intézmények, európai tanácsi intézmények felé, mert igaz, hogy akár az erdélyi magyarok, akár más európai közösségek a gondjaikat a saját csatornáikon eljuttatják a különböző fórumokhoz, csakhogy ezekből a különböző hírekből nem látszik, hogy ez egy össz-európai probléma, hogy hasonló nehézségekkel, gondokkal küzdenek a kisebbségi közösségek több európai államban. 

Tehát a célunk az, hogy ezeket a jogsértéseket becsatornázzuk egy helyre, minden intézmény küldje el a híreit ebbe a közös kosárba is, és együtt küldjük ki egy nagy európai címlistára, megmutatva, hogy Európában nagyon sok megoldandó probléma van kisebbségügyben. Azt gondolom, a magyar ügyeinknek is inkább kedvez, ha európai csomagolásban, más ügyekkel együtt tudjuk bemutatni, és ezekre hivatkozhatunk. Ez a Minority Monitor a második nagy projekt. 

– Májusban FUEN-kongresszust tartanak.

– Kolozsváron tartjuk május 17-21. között, és igyekszünk majd olyan témákat fölvetni, amelyek valamennyi európai kisebbség számára fontosak.

Az első téma a modernitás és innováció a kisebbségek életében. Túl azon, hogy kisebbségi jogokért harcolunk, törvényeket szeretnénk, a globalizálódó világ, a nemzetközi kapcsolatok befolyásolják az embereket. Azt szeretnénk megnézni, hogy mindez hogyan érinti a kisebbségi közösségeket. Hogy hogyan tudnak alkalmazkodni az új kihívásokhoz, a hagyományokat, a kisebbségi értékteremtést hogyan tudják beilleszteni ebbe a globális világba. A másik téma pedig, hogy az európai kisebbségek mivel, hogyan járulnak hozzá az európai kulturális hagyatékhoz. Fontos elmondani, hogy a kisebbségek önmagukban kulturális értékteremtő intézmények, amelyeket ily módon kell értékelni, és ilyen módon kellene vigyázni rájuk európai uniós szinten. Ennél a programpontnál ígéretet kaptunk Navracsics Tibor biztos úrtól, akinek a portfóliájába tartozik a művelődés is, hogy jelenlétével megtisztel majd a beszélgetésen. A harmadik téma pedig a közép- és kelet-európai autonómiák perspektívái, lehetőségei, amelyről a glasgow-i egyetem és a Babeş–Bolyai Egyetem között kialakított partnerség keretében a FUEN-kongresszuson zajlik egy vita. Ezek a fontosabb témáink, amellett, hogy a szokványos küldöttgyűlésre is sor kerül majd.

– A Luxemburgi Törvényszéken február 3-án lesz ítélethirdetés a Minority SafePack ügyében.

– Nagyon nehéz megjósolni, hogy milyen döntést hozhat a bíróság. Eddig minden fellebbezést elutasítottak, és mindig az Európai Bizottságnak adtak igazat, hogy az jogosan nem regisztrálta a különböző polgári kezdeményezéseket. Amennyiben más döntést hoz, az már önmagában nyereség. Arra nem igazán számítunk, hogy azt mondja majd a törvényszék, hogy el lehet kezdeni az egymillió aláírás összegyűjtését, de valamilyen módon arra fogja kényszeríteni az Európai Bizottságot, hogy alaposabban vizsgálja meg ezt a kérdéskört, motiválja a döntését, kezdeményezzen párbeszédet az alapító bizottsággal, és akkor ezzel ismét föl tudjuk melegíteni a Minority SafePack kezdeményezést.

– Ha meg nem ilyen döntést hoz, mit tehetnek?

– Akkor meg kell vizsgálnunk, hogy jogi értelemben a további fellebbezés lehetősége követendő-e.